180307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, 7béta-[(2,3-dioxo-1-piperazin-karboxamido)-hidroxi-amido-7alfa metoxi-cef-3-ém-karbonsav-származékok előállítására
180.307 ft'iegje.-yzés t A T-1982 az 1. táblázat szerinti vegyülettel azonos. A C8-1170 az 1. táblázat szerinti vegyülettel azonos. A találmány szerint előállított TK-metoxi-cefalosporinok igen kis toxicitásuak. így például a T-1982 vegyület LD^q értéke 5 g/kg vagy ennél több /I0B törzabeli egereknél intravénásán/. A találmány szerint előállított I általános képletü 7öC-'Hietoxí-oefalosporinokat és sóikat embereknek és emlős allétoknak a szabad sav vagy a gyógyáazatilag elfogadható só vagy észter alakjában adjuk be. A vegyületeket a penicillineknél és cefalosporinoknál szokásos különféle dózisformákban készítjük el, igy például kapszulák, szirupok és injekciók formájában, amelyeket orálisan vagy parenteráli3an adunk be. Ha a vegyületeket embereknek adjuk be, akkor elsősorban az intravénás injekció /beleértve a caepplnfuziót/ és az intramuszkulárla injekció a megfelelő. A találmány szerint előállított baktériumellenes vegyületeket használhatjuk továbbá az ismert antibiotikus injekciókban és hasonlókban általában alkalmazott szilárd vagy folyékony hordozókkal vagy hígítókkal keverve. Az injekciós formához tartoznak a porok, amelyeket használat előtt megfelelő oldószerben, például sterilizált vízben, sóoldatban vagy hasonlókban feloldunk. Ha a találmány szerint előállított baktériumellenes vegyületeket injekció alakjában használjuk, akkor ezeket helyi érzésielenltőkkel, például lldokain.hidrokloriddal? vagy más gyógyszerekkel együtt alkalmazhatjuk. A találmány szerint előállított baktériumellenes vegyületek dózisa változó attól függően, hogy embernek vagy emlős állatnak adjuk be, és ha embernek adjuk be, akkor a megfelelő dózist a páciens korától, a fertőzéses betegség jellegétől és a betegség sz imp tóinál tói függően választjuk meg. így például injekció esetében felnőtteknek a megfelelő dózis napi 0,5-10 g hatóért ékben kifejezett vegyület. több részletben beadva. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a példákkal szemléltetjük, anélkül, hog^ a találmány oltalmi körét ezekre korlátoznánk. Ha más megjelölés nincs, akkor a példákban a százalékok suly%-b an értendők. A hőmérsékleti értékeket °C-ban adjuk meg. 1. példa 1/ 2,0 g D-treonint 50 ml metilénkloridban szuszpendálunk, az igy kapott szuszpenzióhoz 6,58 ml trimetilklór-szilant adunk, majd 0-5° hőmérsékleten 7*01 ml trietilamint csepegtetünk hozzá. A szuszpenzió hőmérsékletét fokozatosan emeljük, és a keveréket 20°-on 1 órán át reagáltatjuk, majd 4—etil-2,5-dioxo-piperazinkarbonilklorid és triet 11-amin-hidroklorid 5*9 g keverékét /4— -et i1-2,5-di oxo-1-plper az in kar bon ilklor i d t ártalom 58.55 s uly%/ adjuk a reakoiókeverékhez. A keveréket 20°-on 1 órán át reagáltatjuk, majd az oldószer eltávolítása céljából csökkentett nyo-máson desztilláljuk. A ; kapott oldat pH-ertékét Htjuk, majd az oldatot dathoz 50 ml acetonitrilt adunk. Az Így kapott keverék pH-értékét 2 n sósavval 1,5-ra beállítjuk. A keverékhez nátriumkloridot maradékhoz 50 ml vizet adunk, es az igy nátriumhidrogénkarbonáttal 7.5-£0 beal- 50 ml etilacetáttal mossuk, es az ol- " 12
