180297. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nüvényeknek öntözővizzel vagy tápoldatokkal történő ellátására
180.297 A találmány szerinti szerkezet csővezetékének a nyomás beállításával pontosan beszabályozható a kicsepegtetett folyadék mennyisébe. Ezért a találmány szerinti szerkezet kiválóan" alkalmas tápoldatoknak növényekhez történő juttatására. A találmány szerinti szerkezet előnyös tulajdonságai révén alkalmazható vizkulturás növénytermoszt esnél tápoldatoknak a növényhez juttatására is. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet egy részletének részben metszett rajza. A 2. és 3. ábrák egy-egy szivacs idom különböző nyomásoknál történő viselkedését szemléltető részmetszetek. A A. ábra a találmány szerinti szerkezet úszóval vezérelt szeleppel rendelkező kiviteli példájának ölvi rajza. 1. ábrán látható csőnyulványok tatva. Az 5 c találmány szerinti szer kezet egy részlete, amelyen a találmány lényege jól megismerhető. A szerkezet flexibilis műanyag 1 csővezetékből áll, amelyhez a kiviteli példán 4 fenékkel lezárt 5 csőnyulványok csatlakoznak. A az 1 csővezetékbe 10 1-idomokkai vannak csatlakozőnyulvány anyaga is célszerűen flexibilis műanyag. I.iind az 1 csővezetékbe, mind pedig az 3 csőnyuiványokba 2 lyukak vannak kialakítva, mégpedig az öntözendő helyektől függő távolságokban. A 2 lyukakba nyílt pórusa 3 szivacs idomok vannak befűzve, mégpedig olymódon, hogy a szivacs idomok egy része a csövön kiviil, egy részé pedig a cső belsejében helyezkedik el. A 2 lyukak keresztmetszete kisebb, mint a 3 szivacs idomok keresztmetszete, ami azt jelenti, hogy a szivacs idomok a csőfalon áthatoló részükön összenyomott helyzetben vannak. Ez azt jelenti, hogy ott a szivacsidomban lévő kapillárisok keresztmetszete is kisebb. A azivacsidomoknak a csőbe történő befűzése is különböző lehet. A befűzés lehet olyan, hogy egy szivacsidom a csőfal egyetlen lyukába van csak befűzve, de a szivacs idom befűzhető úgy is, hogy az két szembenlévo lyukon van átíüzve, arai kor is a szivacs idom mindkét vége a csővezetéken kívül van és egy középső része foglal helyet a csővezetékben illetve csőnyulványban. Egyetlen szivacsidom azonban többszörösen is átfüzhető a csővezetéken, amire példa az 1. ábrán látható. A 2. és 3« ábrákon különböző nyomásoknál, azaz nyomáskülönbségeknél egy-egy 3 szivacs idomot szemléltetünk. A 2. ábrán a csővezetékben uralkodó atmoszferikus nyomáskülönbség olyan, hogy az öntözővíz vagy tápoldat csak a kapillárisokon keresztül tud kilépni. A 3* ábra esetén már olyan nyomáskülönbség van, hogy a csőnyulványban vagy csővezetékben lévő folyadék a szivacsidomot annyira összenyomja, hogy a szivacs idom és a lyuk fala között is rés keletkezik, A 4. ábrán a találmány szerinti sz látó szervekkel együtt, amely a nyomást a megkívánt vezeték mindkét végéhez , ‘-‘■'-'Un , , amin ugyancsak ki tud lepni a folyadék. kezet látható a vizelalkalmao arra, hogy a szerkezetben értéken tartsa. Ebben az esetben az 1 csőa szükséges nyomástól függő H magassága 7 állványcsövek vannak csatlakoztatva. Az egyik 7 állványcső vé^én 6 ejtőtartály van. amelybe a folyadékot szállító 8 nyomócső torkollik. A 8 nyomócsőben U3zóvezérlésü 9 snelep van beépítve. így tehát az állványcaő végén lévő 6 tartály vizszintje pontosan megszabja az 1 csővezetékben uralkodó nyomást. vagy az 8 nyomócső, A nyomás beállítása megvalósítható úgy is, hogy 1 cs Övezet ókhejz, vagy a 7 állványosőhöz csatlakozik a 3
