180292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes rendszerű felületbevonóanyagokhoz alkalmas töltőanyag kompozíció előállítására
180.292 A kaolinnal köveit aluminiumoxid előnyös tulajdonsába, hogy Ghellsol ke re3 ke de lui néven £ orgalmazott, vagy egyéb benzinben könnyen szuszpenhálható és süríi paszta készíthető belőle. L'z a paszta jól elegyíthető nemcsak oldószeres, de vizes rendszerekkel Is. Azt kutatva, hogy mi okozza már csekély mennyiségű aluminiumoxld-aluniníunszliikát keverék e nem várt hatását, úgy tűnik, ho,_.y az előnyös tulajdonságok okozója az ezekben az alumínium vegyülelekben mindig jelenlévő alkálialuminát, annyira, hogy nár viszonylag kismennyiségü ilyen keverék nagymennyiségű kaíciumkarbonátot, dolomitot vagy egyéb bázikus töltőanyagot képes helyettesíteni. A keverék mentes az ismert töltőanyagok hátrányaitól, nem rontja - sőt emeli - a kialakuló film nedves dörzsállóságát, idő jár ás állóságát f keménységét, stb. A 9-10. példák jól illusztrálják a találmányi felismerés lényegét, vagyis, hogy bizonyos aluminiumve^yilletek keverékei az irodalomból ismert töltőanyagok, igy a bazikus jellegű töltőanyagok mellőzésével, kizárólag önmagukban alkalmazva is képesek stabil, kiemelkedő fiziko-kémiai tulajdonságú, filmképzéaen alapuló bevonórendszerek létrehozására. Fa és fémalkatrészek égéskésleltető bevonását biztositó festékrendszerekben, ha a töltőanyagok /szénhidrát, ammóniumsó, melamin, stb./ mennyiségére számítva legalább 5 %-os mennyiségben aluminiumoxid /elexpor/ és kaolin egyenlő arányú keverékét alkalmazzuk, a bevonattal ellátott fa huzamosabb ideig ellenáll 700-800 °C hőmérsékletű lángnak. Hőhatásra a védőfestek filmje felhabosodik, igy védőréteg alakul ki, mely lényegében a megolvadt filmképző gyantából és a benne úszó, elkokszosodott szénhidrátból, valamint a különféle, égést nem tápláló és az oxigént távoltarto gázokból - igy ammónia es sósavgázból - áll. E készítményekkel szembeni követelmény főleg az égést késleltető hatás, valamint a felület megvédése a hőhatástól, amit a készítmények az előzőekben felsorolt speciális adalékai biztosítanak. Ezek azonban a bevonat egyéb tulajdonságait, igy a viz- és dörzaállóságot, általában az igénybevételekkel szembeni ellenállást lerontják. Ezért a gyakorlatban előfordul, hogy az ilyen bevonatokat egy szokványos festékbevonattal /második védőréteggel/ is ellátják. Aluminiumszilikát és elexpor jelenlétével az égést késleltető festékkészitményben jelentősen növelhetjük a réteg keménységét és vizállóaágát, sőt előre nem várt módon fokozódik az égést késleltető védőhatás is. Ez lehetővé teszi, hogy az egyéb tulajdonságok szempontjából kedvezőtlen hatású égést késleltető adalékok mennyiséget csökkentsük. Az aluminiumoxid és aluminiumszilikát együttes alkalmazása tehát jelentősen növelheti a használati érteket, oly mértékben, hogy adott esetben a második védőfestékréteg felhordását is feleslegessé teszi. A következőkben a találmányt példák kapcsán szemléltetjük. 1. példa' Gyors keverőben 400 sr vízben elkeverünk 0,025 sr 75 ?ó-os . foszforsavat, 1,5 sr nátriumhexametafoszfátot, 2,0 sr klóracetamidot, 1,5 ar pentaklórfenolnátrlumot, 10 sx pigmentdi3zpergáló és habzás csökkentő anyagot, majd 20 sr alumlniumoxidot és 20 sr kaolint. Az igy kapott elegy könnyen felvesz 4-0 sx titán— dioxidot, majd további erős keverés mellett 85 ar pentaeritritot, 85 ar melamint, 140 ar ammóniumpolifoszfátot. A keverést 3
