180283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunstimuláns di-O-N-alkil-glicerin-származékok előállítására
180.283 A kapott aminok gyógyszexéasetlleg elfogadható savaddiclóa sóit szokványos módon állítjuk elő, például a megfelelő amint és savat közömbös oldószerben elegyítve, majd a sót az oldószer lepárlása vagy a só kicsapása utján állítjuk elő. Hldroklorldaók könnyen előállíthat ók, ha az amin közömbös oldószerrel készült oldatán hldrogén-klorldgázt áramoltatunk át. Az Így kapott hldroklorid vagy dihidrokloridsók sokszor vizet tartalmaznak kristályvíz vagy zárvány alakjában. Ez nem káros a találmány szempontjából, mivel az Ilyen vogyületek további dehidrálás nélküldolgozhatok fel készítményekké és adhatók a betegeknek. Az Igénypontok és a leirás hidratált és nem hidratált vegyületekre egyaránt vonatkozik. Alkalmas, gyógyszerészetileg elfogadható sók közé vlzoldható és vízben nem oldható sók Is tartoznak, mint a hldroklorid, hidrobromid, foszfát, nitrát, szulfát, acetát, hexafluoro-foszfát, oitrát, glükonat, benzoát, propionat, butirát, szulfo-szalicilat, maleat, laurát, malát, fumarát, szukcinát, oxalát, tartarát, amzonát /4,4*-dlamino~ -sztilben-2,2,-diszulfonát/, pamoát £l,l’-metilén-bisz/2-hidroxi-3-naftoát/7» aztearát, 3-hidroxl-2-naftoát, p-toluolszulfonát, metánazulfonát és laktátsók. A III és IT általános képlettel jelölt vegyületek, azaz a találmány szerinti I és II általános képletü uj vegyületek és a 825,555 sorszámú, 1977« augusztus 18-án benyújtott Amerikai Egyesült Allamok-bell szabadalmi leírásban közölt nagyszénatomszárau alkil-éter homológok alkalmasaknak bizonyultak melegvérű állatoknál a sejtek által közvetített Immunválasz nem-specifikus stimulálására és különösen a retikuloendoteliális rendszer stimulálására használhatók. A fenti vegyületek melegvérüeknélszámos szokásos módon alkalmazhatók, különösen intravénásán vagy intraperitoneálisan, körülbelül 0,5-5 mg/teatsuly-kg dózisokban. A beteg számára legmegfelelőbb dózist mégis a kezelőorvos határozza meg, függően az egyén állapotától és a használt vegyülettől. Általában kezdetben kis dózisokat adagolunk és a dózisok fokozatos emelésével állapítható mag az illető beteg optimális dózisa. Az egyén immun-kompetenciája /azaz az antigén "felismerése” és az adekvát immun-válasz létrejötte/ a szer alkalmazása után szokványos technikákkal követhető, Így a monocita-akti válási és a makr of ág-akti válási próbával, az alább leírtak szerint. Jellemzően maximálás aktiválás mintegy 24-48 órával a kezdeti alkalmazás után figyelhető meg, amely - további dózisok alkalmazása hiányában - további 24—48 órás periódus után csökken le a kezdeti szintre. így egy második dózis az első dózist követő 24-72 óra múlva alkalmazva fenn fogja tartani az immunkompetencia kívánt szintjét. Általában 2-4 dózist alkalmazunk ilyen módon és meghatározzuk a beteg reagálását a kezelésre. Ezután szükség esetén további dózisok alkalmazhatók. A vegyületek gyógyszerkészítmények formájában adagolhatók, melyek a vegyületet vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóját gyógyszerészetileg elfogadható segédanyaggal vagy hígítóval együtt tartalmazzák. Erre a célra különösen előnyös tipusu gyógyszerészeti segédanyag a steril zsir vagy llpidemulzió, mely különösen hatásos parenterális és intravénás alkalmazásnál, mivel körülbelül 15-25 értékre növeli a terápiás indexet. A találmány szerinti rövidszénláncu'alkil-éterekkel, például 4—amino-metil~l~£2,3-/di-n-oktil-oxi/-n-propi;£7-4~£ enil-piperidinnel egéren és patkányon végzett előkiséxletekben Tween-4
