180278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott szerkezetű, módosított poliésztergyanták előállítására
180.278 hátránya, hogy eltérő molekulaaulyu vagy elágazottságu - s ennek következtében eltérő reakcióképesaégü - zsírsavak nem használhatók, mivel a kiaebb reakcióképesaégü zsiraav lényegében átalakulás nélkül marad vissza a reakcióelegyben. Ezért nem használhatók az olcsón, szintetikus utón előállítható zsirsavelegyek, amelyek igen eltérő mulekulasulyu zsírsavakból állnak* Az azonos kémiai szerkezetű éa molekulaaulyu természetes eredetű vagy szintetikus zsírsavak elkülönítése a többszörös desztillálási illetve frakcionált kristályosítási műveletek miatt viszont nem gazdaságos. Az egylépéses eljárás egyik továbbfejlesztésénél lépcsőzetes észterezést alkalmaznak. A poliol és a dikarbonsav elegyéhez az első szakaszban a zsirsvnak csak mintegy 70 %-át adagolják, kis savszám eléréséig észterezik, majd a maradék zsírsav hozzáadása után ismét kis savszám eléréséig tovább észterezik. így világosabb szinti, nagyobb viszkozitású és több nagy raolekulasulyu frakciót tartalmazó alkidgyanta állítható elő, mint a hagyományos egylépéses technológiává1* Ez a módszer főleg a nagyobb trigliceridtartalmu alkidok előállításánál nyújt előnyt, akkor, ha a poliol csak primer .hidroxilcsoportot tartalmaz [Kraft, W.M. és munkatársai, Am. Paint J., 41 N° 28, 96 /1957/i James D.M., Paint Manuf., 27, 401 /1957/í 'Eöulgér E.W., Off. Digest, 31 N° 418, 1364 /IW5/J. Ennek az utóbbi-ismert eljárásnak hátránya^ hogy minden adagolási szakasz után egészen kis savszám eléréséig kell folytatni az észterezést, ezért a gyantakészités időben elhúzódik, rontja a készülék kihasználtságát. Ezenkívül a gyantaszerkezet ennél az eljárásnál is sarzsonként változik, mivel a poliol és a polikarbansav elsődleges reakciója itt sem kerülhető el. Zsir*savkeverékek alkalmazása esetén ez esetben is a kisebb reakcióképességű, nagyobb molekulaaulyu, reagálatlan zsírsav dusul fel a termékben. A kétlépéses eljárásnál többnyire olajokból indulnak ki, s az első lépésben poliollal reagáltatva a trigliceridet monogliceriddé alakítják, majd a második lépésben polikarbonsavval, például ftálsávval /illetve ftálsavanhidriddel/ végzett észterezéssel kapják az alkidgyantát» A 4 066 588 sz. amierikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint az olaj egy részét telítetlen zsírsavval helyettesítik, s ezt az elegyet reagáltatják az első lépésben a poliolként alkalmazott glicerinnel, majd a szabad hidroxilesöpörtök észterezését izoftálsavval folytatják. Viszonylag kis savtartalmat érnek el azáltal, hogy polikarbonsavként a kis reakcióképességü izoftálsavat használjuk, s az igen hosszú ideig tartó reagáltatás során a zsírsav nagy része is elreagálhat. A kapott poliészter sok szabad hidroxilcsoporttal rendelkezik, s igy izocianáttal jól térhálósitható. A kétlépéses eljárás egy másik változatát a Seifen-öle-Fette-Wachse, 93/9. 281-286 /1967 szakcikk ismerteti. Először telítetlen zsírsavat pentaeritrittel kondenzálnak, majd az észterezést dikarbonsawal folytatják. A reakcióidő igen hosszú, közel 20'óra, és a reagáltatást magas hőmérsékleten, 240 °C-on végzik. A képződő poliészter nagy mennyiségű szabad zsírsavat tartalmaz, s csak speciális célokra használható. Ugyancsak kétlépéses eljárást ismertet a 3'699 065 sz„ amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás. Ennél poliolként di- vagy pentaeritritet használnak, s az első lépésben zsírsavval eszterezik* majd a kapott, nagy hidroxilcsoport-2 .
