180276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oleandomicin-származékok előállítására

180.276 nem reakcióképes oldószerben. 10-20 perc múlva az előállított elegy hőmérsékletét 0 C° és -25 0° közé állítjuk be, majd hoz­záadjuk az oleandomicin-észtert. 2-4 órán át keverjük a reak­­cióelegyet, majd hozzáadjuk a tercier amint és eltávolítjuk a hütőfürdőt. A reakció teljessé tételére az N-klórszukcinimidet és a dimetilszulfidőt 1-20-szaros fölöslegben használjuk. A tercier amint a használt N-kl5rszukcinimidre számítva ekvimo­­láris mennyiségben adagoljuk. Nem reakcióképes oldószerként előnyösen például toluolt, benzolt, etilacetátot, kloroformot, metilénkloridot vagy tetrahideofuránt használunk. Oxidálószer­ként használhatunk dimetilszulfoxid-ecetsav-anhidrid•vagy di­metilszulf oxid-trifluorecetsav-anhidrid elegyeket is. A 4"-dezoxi-4"-amino-oleandomícín-származékokat bázikus természetüket kihasználva izoláljuk. A nyers amino-származék izolálására a termék vizes oldatát fokozatosan növekvő pH-ju oldószerekkel extraháljuk, igy a semleges és a nem bázikus a­­nyagokat alacsonyabb pH értéken, a terméket pedig 10 körüli pH-n extraháljuk. Extraháló oldószerként etilacetátot vagy di­­etilétert használunk, ezt sóoldattal vagy vízzel mossuk, nát­riumszulfáttal vizmentesitjük és a termek elkülönítésére desz­­tillációval eltávolítjuk. A 4"-dezoxi-4”-amino-eritromicin A és B, továbbá a 4”— -dezoxi-4M-amino-eritromicin A 11,12-karbonátjának és 6,9-he­­miketáljának előállítására sz:.ntén a fenti reakciókat használ­juk, A 4"-dezoxi-4n-amino-eritromicin A-t és B-t, továbbá a 4n-dezoxi-4"-amino-eritromicin A-11,12-karbonát-é.9-hemiketált egy előnyös kivitelezési változat szerint úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő 4u-hidroxi-származékot mólnyi mennyiségű di­metilszulf oxiddal és mólnyi mennyiségű trifluorecetsav-anhid­­riddel oxidáljuk nem reakcióképes oldószerrel készült reakció­­elegyben -30 G° és -65 C° közötti hőmérsékleten, majd mólnyi mennyiségű trietil-amint adunk a reakcióelegyhez. Nem reakció­képes oldószerként metilénkloridot használunk az oxidációs re­akciókor. A szükséges kiindulási anyagok előállítását az alábbiak­ban ismertetjük. A baktérium-ellenes hatású vegyületekhez vezető kiindulá­si anyagok sztereokémiája a természetes anyagokéval azonos. Az oleandomicin, az eritromicin A és B továbbá az eritromicin A­­-11,12-karbonát 6,9-hemiketál-észter 4*-hidroxllesöpörtjának oxidációja ketonná és a keton következő átalakítása 4,,-amin­­-származekká lehetőséget biztosit a 4"-szubsztituens sztereo­kémiájának a természetes termék sztereokémiájához hasonlóvá a­­lakitására. Ily módon, ha a 4r-oxo-reagenst aminná alakítjuk át, lehetséges, hogy epimer aminok keletkeznek. A gyakorlatban azonban megfigyeltük, hogy a szintetikus módszertől függően a végtermékben az epimer aminok különböző arányban vannak jelen. Ha az izolált termék elsődlegesen az epimerek közül csak az egyiket tartalmazza, úgy ez az epimer például állandó olvadás­pontig tartó ismételt kristályosítással tisztítható. A másik epimer, amely kisebb mennyiségben van jelen az eredetileg izo­lált termékben, túlnyomó részt az anyalugban marad. Ez innen ismert módszerekkel, például az anyalug bepárlásával és a desz­tillációs maradék ismételt, állandó olvadáspontig tartó uíra­­kristályositásával vagy kromatográfiával különíthető el. Bar Ismert módszerek állnak rendelkezésre az epimer aminok elegyé­­nek elválasztására, gyakorlati szempontból előnyös, ha azt a* keveréket használjuk, amit a reakció lezajlása után izolálunk. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom