180269. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY B 180269 Nemtttkőzi oiztilyozát: Bejelentés napja: 1978 V I5. (0A- 592) Elsőbbsége: NSZO3 F 28 D 9/00 ORSZÁGOS ' TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XII. 27. Megjelent: I987.11. 18. T Feltalálóik) : Szabadalmai; Orosz Ferenc, oki. gépészmérnök, Spilák Fájó*, Zalai Kőolajipari Vállalat, Zalaegertzeg oki Üzemmérnök, Zalaegerszeg . . Hőcserélő A találmány a lemezes csavarfelületü hőcserélő, amely alkalmas az ipari gyakorlatban előforduló folyékony vagy gáznemü közegek közötti legkülönbözőbb hőkicserélési feladatok döntő többségének megoldására. A hőkicserélés megvalósítására használt leginkább elterjedt készülék a csőköteges hőcserélő. A hőátszármaztatásban részt vevő közegek itt a köpeny - illetve a csőtérben áramlanak f hőátadó felületük tehát egy alkalmas hosszúságú és számoseágu csőnyaláb összes külső illetve belső csőfelülete. A hoboQsátás intenzitása - azaz a hőátbocsátási tényező, mint a hőcserélők egyik legfontosabb termikus jellemzője - főképpen a közegáramlás sebességének, turbulenciájának és uthosz-* szuságának növelésével fokozható az áramló közegek nyomásesésének növekedése árán. ; A csőköteges hőcserélőknél ezért a csőteret többjáratura készítik, a köpenytérben pedig terelőlemezeket alkalmaznak, ózonban éppen ezen megoldások konstrukciós lehetőségeinek korlátozottsága okozza a csőköteges hőcserélők több hátrányos tulajdonságát. Nem mindig érhető el pl. az, hogy egy hőcserélő készülékben az áramló közegek nyomásesése és a hoátbocsátási .tényező, azaz az egyes hőkicserélési feladatokhoz meghatározható befektetendő /pl, szivattyúzás!/ és a hőkicserélésből hasznosítható energiák és költségeik a legkedvezőbb arányban álljar nak egymással. Fentiek általában - a nyomásesés növekedése áráí^ is - a hőátboceátási tényező további jelentős növelését tennék szükségessé a jelenlegi gyakorlathoz• képest, erre azonban a csőköteges hőcserélők nem alkalmasék.
