180256. lajstromszámú szabadalom • Maradék fűtőolajból és porított fa-koksz keverékből álló fűtőanyag és eljárás cellulóz tartartalmú anyagokból koksz előállítására
180256 mék a levegőre károsodás nélkül kibocsátható. Rendszerint elegendő az autoklávot 149 °0-ra lehűteni, általában előnytelen az autoklávot 100 ÜC körüli vagy ennél alaosonyabb hőmérsékletre hűteni, mert a vízgőz kondenzálódása következtében a koksz nedvességtartalma megnő és fütőértéke csökken. Előnyösebb a hűtést azután végezni, miután a gázfázist eltávolitottuk, hogy megakadályozzuk az illósodott szerves alkotók, köztük a viszonylag nehéz szénhidrogén párlatok és kátrányok kondenzálódását, a felületre és a koksz pórusaiba történő lerakódását. A feljavított minőségű koksz fénytelen fekete, pórusos szerkezetű és maradék nedvességtartalma 1-5 s% között változik. Találmányunk célszerű megvalósítás esetén az autoklávos kezelés befejezése után az autoklávot a kezelés hőmérsékletén nyomásmentes itjük. a szénhidrogén összetevőket kondenzáltatjuk és összegyűjtjük es a szerves nem kondenzálódó összetevőket fiU tőgáz melléktermékként kinyerjük. Ebben az esetben az illósodott szerves összetevőknek csak kis része rakodik le a koksztermékre. Az igy nyert kokszterméknek mindemellett termikusán átalakult, nagyobb fütőértéket eredményező szerkezete van. Megoldható az autoklávos kezelés és a bevomtképzés két lépésben, is oly módon, hogy a gázfázist kibocsájtjuk az autoklavból és a kezelés hőmérsékletén egy másik autokláv-térbe vezetjük, ahol a feldolgozandó nyersanyagot hűtőközegként használjuk a gázfázisban lévő kátrány és olaj kondenzáltetására. A lehűtött szilárd kokszterméket a hütőzónából a koksztárolóba visszük, ahonnan csomagolható és konténerekben vagy rakományként szállítható vagy továbbfeldolgozható alkalmas aprító ill. őrlő művelettel, amelynek hatására az autoklávos kezelés közben képződött agglomerátumok összetörnek és a termék tovább aprítható a kívánt részecskenagyságra. A koksztermék aprításának mértéke függ a felhasználás céljától és a szemcsés szilárd anyag égetésére használt égő kivitelétől. így például ha a kokszterméket a porított szén és hasonló fűtőanyagok elégetésére használatos égőhöz kívánjuk felhasználni, 0,297 mm-nél kisebb, előnyösen 0,0?4 mm-nél kisebb lyukbőségu szitán áteső szemcsék a «szokásosak. Ugyanakkor, ha a kokszterméket automatikus kemencetöltő berendezéshez szánják, megfelelőek a nagyobb szemcsék is. A szemcseméretre tekintet nélkül a koksztermék értékes szilárd fűtőanyag és ilyen alakban vagy más szokásos fűtőanyagokkal együtt közvetlenül felhasználható. A koksztermékre a nagyon kis, rendszerint 1 s% alatti, még gyakrabban a 0,2-0,06 s% alatti kéntartalom jellemző. Bizonyos mezőgazdasági hulladékanya^ok, mint pl. a gyapotszár legfeljebb 20 % hamutartalmu és 155-nal kisebb kéntartalmú kokszot ad. A koksztermék fütőértéke általában a 6111-8354 koal/kg tartományon belül van. Mivel a kokszterméknek ilyen különösen kis kén- és hamutartalma van, előnyösen keverhető egyéb, nagykéntartalmu fűtőanyagokkal és ilymódon lényegesen kisebb átlagos kéntartalmú, az EPA és egyéb, állami és helyi környezetvédelmi előírásoknak megfelelő terméket ad. Bár az aprított koksztermék előnyösen keverhető szemcsés szilárd fűtőanyagokkal, igy különböző bitumenes és antracitszenekkel is, különösen jó eredmények érhetők el, ha a bekeverést fűtőolajjal végezzük és legalább 1, legfeljebb 50 s% koksztartalmu folyékony szuszpenziót állítunk elő. A folyékony fűtőolajjal felvetethető maximális kokszmennyiséget 5
