180227. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőelrendezés kisfeszültségű vákuum mágneskapcsolók részére

180227 a puxhw.amoa itat, ódC alpponUokon a leölési folyamat állandó nyo­más óí a •;; 11 ^ í: t csökken. A»ásdí DL-PS 108 407/ Nagyobb élet­­.. . " ; ■ - . -áljuhól . "olno a villamos iv tartama alat;.. •. őr líd. h^isőU '..ö,-— <• ’ lévő nyomás értékét növelni, b; cél . a no ah an a ki a "osnults y:;,t> • iKunmon mágnes kapcsolóknál elkel manót i; l árossal?1. !■: n ui int késők nem alkalmasak. •rováui.i a szempont, hugy célszerű volna az érintkezőanyagok gőzének keletkezését az éri ntkézök közötti résben teljes egé­szében meggátolni, azaz legalább egy nomveszélyes mértékre csök­kenteni j hogy ezáltal az elgőzölgütt érintkező anyagot további kapcsolások coljára visszanyerjék, és hogy ezáltal a vákuumkap­­csoló kapszulát fémgőzöknek a szigetelőszakaszban való lecsapó­dása ollen védjék. Vizsgálatok azt mutatták, hogy' a kátédon gőz­zé vált érintkezőanyag a tárcsáé lakú érintkezőknél az érintke­zők közötti résben kb. 50 %-os arányban gőzölög el, az ernyőre, illetőleg a kapcsolókamra más belső felületeire kondenzálódik és igy ez az elgőzölgött érintkezőanyag további kapcsolások cél­jára elvesz, azaz fel^őzölgéae folytan a szigetelőszakaszt át­hidalja. Nagyfeszültaéçü-vakuumteljesitménykapcsolók céljaira már ismeretesek olyan erintkezőelemek, amelyeknek alakja a tár­­caaalaku érintkezők alakjától eltér. Ezen érintkezők általában olyan vákuumkapcsolókamrában nyernek alkalmazást, amelyekben 5 kA. áramnál nagyobb zárlati áramok lépnek fel /B tipusu vákuum­ivek/, ahol az A tipusu vákuum-villamos Ív már nem jön létre. A B tipusu villamos iveknél, azaz a nagynyomású villamos ivek­nél alkalmazott egyedi anódok és kátódtalapontok a katód sze­relvénynek eltérő kialakítását és méretezését igénylik. Ezek­nél az ár araoknál és a vákuumivek alakjánál fogva feltétlen szük­séges a kidomborított anód és katód talpontoknak, illetőleg a kidomborodó ivoszlop alkalmazását meggátolni, hogy ilymódon az iv gyors terjedését elősegítsék, ezzel gyors lekaçcsolâst biztosítsanak, es az érintkezők anyagának nagy leégését meggá­tolják, mert ellenkező esetben a lekapcsolás nem következik be, az iv visszagyujt, minek következtében nagy fémgőzölgés követ­kezne be. Ismeretesekké váltak olyan érintkezőelrendezések /példá­ul a DT-PS 1 195 026; SO-PS 19 659 számú szabadalmak szerinti megoldások/, amelyeknél a villamos ivet a keletkezés helyétől, azaz az érintkezés helyétől mágneses tér befolyása alatt kóni­­kus alakban kifelé forduló hengerekből egy zárt hengerbe veze­tik, majd rotációs mozgásba hozzák. Hasonló célú elrendezést ismertet az US-PS 5 556 818 szár­­mu szabadalom szerinti megoldás, amelynél a villamos ivet kü­lönösen az érintkezők helyétől a találmány leírásában közelebb­ről nem részletezett eszközökkel fuvatják tovább, majd először hengeres majd kúpos alakú falak között vezetve egymásba nyúló érintkezőelemek között ég. Hasonló elrendezést ismertet a DE-PS 96 801 számú szaba­dalom is, amelynek célja içen nagy áramok kikapcsolása és a­­melynél különböző intézkedéseket tesznek, hogy a keletkező B tipusu villamos iv egymásba koaxiálisán futó edényszerü elek­tródák . között égjen. Az ismert szerkezetek továbbfejlesztésére szolgál a DE­IS 117 190 számú szabadalom, amely szerint a villamos ivet az úgynevezett névleges áramtartományból, amely az edényalaku é­­rintkező alsó részét alkotja, sz edényalaku érintkezők között leégésl térbe fuvatják. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom