180221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerelési csőüreg előállítására kötőanyagos szemcsés alapanyagú, főleg beton, illetve vasbeton épületelemekben

180221 hogy a kívánt csöüreg átmérődének megfelelő nagyságú, külső és ennek mintegy 2/3 - 4/5 részének megfelelő nagyságú belső átmé­rőjű csőszelvényü, rugalmas anyagú, előnyösen gumi zaaluzóele­­met tapadásgátló folyadékkal, pl. olajjal bekenjük, majd a kí­vánt, már elhelyezett dobozok között kialakítandó vonalvezetés­nek megfelelően elhelyezzük, beléje előnyösen teljes hosszában, ezt követőleg vagy megelőzően, a zsaluzóelem belső átmérőjénél mintegy 1-2 mm-rel kisebb átmérőjű, a tengelyére merőleges irány­ban merev hengeres ducoló hússzelemet helyezünk, ezután végre­hajtjuk az épületelem alapanyagának elkészítését - általában a beton kiöntését és tömörítését -, majd az alapanyag alaktartó megkötése után előbb a zsaluzóelemből a ducolo hosszelemet, vé­gül pedig az alapanyagból magát a zsaluzóelemet is kihúzzuk. Sík épületelem /panel fal- és födémelem előregyártásában/ ducoló hosszelemül rudat vagy csövet, célszerűen fém, pl. acél­­rudat vagy csövet alkalmazunk. A csőüreget ilyenkor egy-egy e­­gyenes ben valamelyik doboz által megosztott két szakaszban, két irányban kívülről behelyezett, illetve kifelé húzható zsalu­zóelem éa ducoló hosszelem alkalmazásával is előállíthatjuk. Kísérleteink kimutatták azt is, hogy a zsaluzóelem belső szakaszán a ducoló hosszelemet jó eredménnyel helyettesíthetjük a zsaluzóelem megfeszítésével is. Ebben az esetben a találmány értelmében a kivant csőüreg átmérőjének megfelelően megállapí­tott átmérőjű tömör, vagy a külső átmérőjének 2/3 - 4/5 részé­nek megfelelő belső átmérőjű csőszelvényü, rugalmas anyagú, e­­lőnyösen gumi zsaluzóelemet alkalmazunk, ezt tapadásgátló folya­dékkal, pl. olajjal bekenjük, majd a már elhelyezett dobozok között kialakítandó kívánt vonalvezetésnek megfelelően a sablon­kereten tulnyulólag helyezzük el, túlnyúló részein - csőszel­vény esetén e szakaszokon ducoló hős szelem behelyezése után - megfogó szerszámmal meghúzzuk és feszített állapotban rögzít­jük, majd elvégezve az épületelem elkészítését, az alapanyag megkötése után oldjuk a feszítést és a zsaluzóelemet kihúzzuk az alapanyagból. Ilyenkor a sik épületelemekben a keresztirányú üregeket kitérő egyenest! nyomvonallal képezzük ki, vetületi met­széspontjukba pedig ezeket összekötő mélyebb kiképzést! dobozo­kat helyezünk el. Ezt a megoldást egyébként a találmány bárme­lyik foganatositási módja esetében is alkalmazhatjuk. Bármelyik eljárási mód szerint képezzük ki az üregeket a sik épületelemekben, a csomóponti épületelemekkel /sarokelemek­kel stb./ történő összeépítése során az üregeket u^y képezzük ki, hogy ducoló hosszelemül spirális rugót, vagy más hasonló, tengelyirányban hajlítható, célszerűen fém, pl. acél támaszto­­elemet alkalmazunk, mimellett a zsaluzóelemet és a ducoló hossz­elemet egyaránt úgy helyezzük el a csomópontban, hogy két szom­szédos sikelem dobozán át a szabad térbe túlnyúljon és a túl­nyúló részeket az alapanyag elkészítése idejére célszerűen ösz­­azekapcsoljuk, utána pedig a zaaluzóelemet és a ducoló hússzele­met valamelyik dobozon át kihúzzuk. Magát a dobozt az eljáráshoz célszerű úgy kialakítani, hogy a csőüregek felé szükséges nyílásoknak kifelé legömbölyí­tett nyakuk legyen, hogy egyrészt a zsaluzóelem és ducoló hossz­elem, másrészt a szerelési elemek /huzalok/ könyökhajlitása ve­­zetetten, minél kisebb ellenállással történhessék. A következőkben találmányunkat annak két példaképpen! fo­ganatos itási módjával kapcsolatosan a mellékelt ábrákra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázzuk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom