180215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmus eredetű inszekticid hatóanyag előállítására
180215 használható nitrogénforrás jelenlétében olyan anyagcsere-termékek képződnek, amelyek visszaszorítják a sejtenkivüli proteázok és a spóraképződésért felelős specifikus enzim bioszintézisét. valószínűleg a Krebs-ciklushoz hasonló módon rP.Schaeffer, Bacteriol. Rév., £3, 48-71 /1969/'• E gátlás eredményeképpen ecetsav és piroracemsav halmozódik fel, amely a pH-érték csökkenéséhez és általában a baktériumsejt korai széteséséhez vezet. Ismeretes, hogy a mikroorganizmusok Bacillus thuringiensis csoportját fehérjetartalmú paraspórás endotoxin-kristályok képződése jellemzi. A Bacillus thuringiensisnek Lepidoptera lárvákra kifejtett kórokozó hatását elsősorban az. endotoxin hatásának tulajdonítják. Bizonyos Bacillus thuringiensis törzsek sejtenkivüli, vizoldható, hőálló exotoxint is képeznek a sejtenbelüli endotoxin mellett. Exotoxin alatt az élő sejtből kiszabaduló hatóanyagot értjük, szemben az endotoxinnal, amely csak a sejt teljes feloldódása után szabadul fel. Hannay és Fizt-James fehérjetartalmú kristályos zárványt izolált Bacillus thuringiensis bespórázott■tenyészetéből CC.L. ‘ Hannay és P. Fitz-James, Can. J. Microbiol., 1^ 694-710/1955/}« Elektronmikroszkópos vizsgálatok azt mutatták, hogy a nem-spőrás kristályos test együtt alakul ki a spórákkal a Bacillus thuringiensis baktérium spóraképződése folyamán. Arra a következtetésre jutottak, hogy eddig nem ismert kapcsolat áll fenn a spórák és az endotoxin-kristályok képződése között. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a kristályos endotoxin nagymolekulasulyu fehérjekomponensből és szilicium-vázból áll. A spórák és az endotoxin-kristályok üledék formájában kinyerhetők a tenyészetből nagyteljesítményű centrifuga segítségével. A kristályos endotoxin különböző módszerekkel választható el a spóráktól, például szakaszos ülepitéssel, lépcsőzetes ülepitéssel és kétfázisú rendszerrel való elválasztással. Bizonyos Bacillus thuringiensis törzsekből a kristályos endotoxinon kivül mérgező frakció szabadul ki a közegbe a vegetativ növekedési fázis folyamán, amely kémiailag az adeninnukleotidokkal rokon. Nincs kapcsolat a kristályos endotoxin és az exotoxin képződése között. Vizsgálatok szerint exotoxin csak speciális fajta Bacillus thuringiensis bizonyos/genotípusainál képződhet. Az exotoxin képzésének módszerét Úe Barjac dolgozta ki. E módszer szerint Bacillus thuringiensist ásványi sókat, 0,75 % peptont és 1 % glükózt tartalmazó közegben' tenyésztik 70 óráig 30°C-on. Ismeretes, hogy a tenyésztés folyamán bekövetkező korai sejtszétesés a bioinszekticid alacsonyabb kitermeléséhez, hatásosságának csökkenéséhez és toxicitásának növekedéséhez vezet. A találmány tökéletesített eljárást ad meg spórák és -kristályos endotoxin képzésére olyan módszer segítségével, amelynél a baktériumsejtek korai szétesése általában a levegőzte4- tés okozta enzimes folyamatok eredményeképpen következik be. A találmány előnyben részesített kivitelénél a bespórásoéott baktériumsejtek korai szétesése eredményesen gátolható meg olyan módon, hogy a bioszintézist anaerob körülmények között 4-6 óráig folytatjuk vagy a tápközeg pH-ját 6,5-7 között tartjuk a bioszintézis folyamán. A találmány szerinti e^árással egyebek között kristályos paraspórás fehérjetestek /p -endotoxin/ nyerhetők, melyekből 2
