180210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés enzimszubsztrátum koncentrációjának folyamatos meghatározására
180210 ága a 10 kanülből 5 ml/óra hepar inoldatot; ^és 5 ml/óra levett vér elegyét szállítja az adott esetben dializátorként kiképzett 2 mintabevezetőbe, ma^d innen a 11 gyűjtőedénybe. A 2 mintabevezetőben tartózkodás ideje alatt a heparinizált vér a dializátor szekundér oldalán átáramló pufferoldattal kölcsönhatásba lép. A 2 mintabevezetőben az átáramlási útszakasz hossza 15 cm. A pufferoldatot, amely az adott esetben 0,02 % alkáli-azidot tartalmazó, 6 pH-ju 0,2 mólos foszfátpuffer, a perisztaltikus 8 szivattyú egy 5 liter térfogatú 1 pufferoldattartályból veszi, amelyen át levegőt buborékoltatunk a pufferoldat állandó oxigénnel telítése céljából, A teljes berendezést 50 °C-ra beállított szabályozott hőmérsékleten tartjuk. A pufferoldat a 8 szivattyúból a 2 mintabevezető szekundér oldalára jut. Ott a heparinizált vér glükózkoncentrációjának körülbelül 1 %-ára dusul. A glükóztartalmu pufferoldatot felváltva először a 4 mérőkamrán és ezt követően az immobilizált 5 enzimen vezetjük át /l. ábra/, majd átkapcsolással először az imnvobilizált 3 enzimen és ezután a 4 mérőkamrán áramoltatjuk át /2. ábra/. A 3 enzim és a 9 reaktor egyaránt immobilizált glükózoxidázt /GOD/ tartalmaz. A 4 mérőkamra kiadott mérőjelét erősítőn keresztül kijelzőregisztráló szerkezetbe illetve berendezésbe vezetjük. Az 5» ábrán a kapott eredmények egy jellemző rajzát tüntettük fel, A görbe alsó fordulópontjainak /minimumainak/ burkológörbéje a vonatkozási jelnek, a felső fordulópontok /maximumok/ burkológörbéje a szubsztrátmérőjelnek felel meg. A kalibrálást, amelyhez 320 mg/100 ml koncentrációjuvércukorstandardot használunk, az A nyíllal jelöltük. A vénás vérminta vizsgálatára a B nyillal jelölt helyen kapcsoltunk át. Az észrevehető vonatkozási jelgörbeesés a hemoglobinra vezetendő vissza, és a glükóz-jelet körülbelül 40 mg/100 ml-rel meghamisítaná, ha azt a találmányunk szerinti eljárással ás inverziós elrendezéssel nem korrigáltuk volna. 2, példa A 3» és 4. ábrákon bemutatott példaképpen! berendezést használjuk. Az immobilizált 3 enzim és a 9 reaktor töltete egyaránt immobilizált•ureáz. A4 mérőkamrát a vezetőképesség mérésére állítjuk be. Karbamidot tartalmazó pufferoldat átvezetése esetén a karbamidot az ureáz ammónia és szénsav keletkezése közben hasítja. Ezek a termékek megváltoztatják a púffproldat vezetőképességét, és e^zért ezen a módon közvetlenül meghatározhatók. A pufferoldat 7 x 10“* mólos Hepes /2-[b~/2- -hidroxi-etil/-piperazin-l-iy^etánszulfonsav/, 0,2 mólos trisz-szel pH 7,4-re beállítva, A pufferoldat alapvezetőképessége körülbelül 150 mikrosiemens. A 2 mintabevezetőben történő dialízisnél a pufferoldat vezetőképessége az átlépő elektrolitok miatt körülbelül 200 mikrosiemensre emelkedik. A kerbamidtartalom nagyságától függően a 3 enzimen végbemenő karbamidlebontás további 50 - 200 mikrosiemenst eredményez. A vezetőképességmérő cella 5-től körülbelül 15.000 mikrosiemensig lineárisan mér. A pufferoldat ennélfogva annyiszor használható újra, amig az alapvezetőképesség megközelíti a 15.000 mikrosiemenst, és azt utána friss pufferoldattal kell pótolni. A 9 reaktorban egy ioncserélő ágy is alkalmazható, amely a keletkezett ionokat újból eltávolítja. Ehelyett a 9 reaktor egy elektrodializáló egységet, ioncserélő membránt, vagy. a vezetőképességet növelő ionok eltávolítására alkalmas egyéb eszközt is tartalmazhat. ?
