180191. lajstromszámú szabadalom • Energiavezeték hordozó

180191 futnak. Hajlított véghelyzetben viszont a tág csőtagok ütköző felületei a semleges szál által képezett középaik felett csak a középső tartományukban támaszkodnak a külső ütköző felületek­hez és ezen sík alatt a szemközti oldalon a középső tartomány­ban támaszkodnak a szűk csőtog körbefutó ütköző gyűrűjéhez, mi­vel ebben a hajlított helyzetben az energia vezeték hordozo egy­mással szemközti oldalfalain levő ütköző felületek egymással hegyes szöget zárnak be. Emiatt az energiavezeték hordozó hor­dós zi lórdsaga lecsökken a hajlítási tartományban, ott, ahol a . felső felevő ág súlya a legjobban terheli, mivel a fellépő haj­lító erőket az ütköző felületek közti viszonylag keskeny átfe­dés! tartományoknak kell átvinniök a külső és belső oldalon a középső tartományban. Ebből kiindulva a találmány céljául annak a feladatnak a megoldását tüzttik ki? hogy a bevezetőben leirt jellegű, tökéle­tesebb hordószilárdsaggal, jó oldal- és csavaró-szilardsággal rendelkező energiavezeték hordozót hozzunk létre, melynél a sem­leges szál középen van és a tág csőtagok ütköző felületei haj­lított véghelyzetben is felfekszenek a szűk csőtagok ütköző fe­lületein illetve gyűrűin. E célkitűzés technikai megoldásaként azt javasoltuk, hogy a szűk csőtagok középső ütköző gyűrűje a tág csótagfelek tarto­mányában párhuzamos ütköző perenekkel, inig a szűk csótagfelek tartományában mindkét száron a semleges szál felé egymásból szét­­tartóan kiinduló ütköző peremekkel rendelkezzék, és hogy a szűk csőtagok külső ütköző felületei a széles csótagfelek tartományá­ban mindkét száron a semleges szál felé kívülről befelé össze­tartó ütköző peremekkel, mig a keskeny csótagfelek tartományá­ban egymással párhuzamosan futó ütköző peremekkel rendelkezze­nek. Egy gyakorlati megvalósításnál célszerűnek bizonyult,^hogy a szűk csőtagokon levő csatornák szélessége a középső ütköző gyűrű mindkét oldalán, közvetlenül a semleges szál felett illet­ve alatt éppen csak olyan nagy legyen^ amilyen megfelel a tág csőtagok anyagvastagságának. Ha szükségesnek mutatkozna az e­­nergiavezeték hordozó hajlitási sugarának bizonyos mértékű meg­változtatása, ezt a széles csótagfelek tartományában a külső üt­köző felületek szélességének, valamint a szűk csőtagokon levő keskeny csótagfelek tartományában az ütköző gyűrű szélességének megváltoztatásával érhetjük el. A találmány szerint kialakított energiavezeték hordozó e­­lőnye, hogy a tág csőtagok ütköző felületei hajlított yéghely­zetben is teljes hosszukban felfekszenek a külső ütköző felüle­teken illetve a szűk csőtagok ütköző gyűrűin. Ezáltal a szűk éá tág csőtagokon az ütköző felületek keskeny átfedést tartományai által átvivendő erők nagyobb felületen oszlanak el, és a tág csőtagok peremének felhajláaa - különösen a csőtagok iveit ré­szeiben - nehezebben következik be. A találmány szerint kiala­kított energiavezeték hordozó ennélfogva nagyobb sulyok elvise­lésére képes, anélkül, hogy a csőtagok a hajlitási tartományban egymásból kipattannának illetve felhajlanának. Igen nagy hosszúságoknál a kielégítő oldal- és csavaró­­szilárdaág elerése céljából célszerűnek látszott a szűk csőta­gok felső és alsó oldalain belső hasítékokat elhelyezni és pán­tokat behúzni. Kükönleges felhasználásoknál hasznos lehet to­vábbi közbülső pántok behúzása, hogy az energiavezeték hordozó 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom