180165. lajstromszámú szabadalom • Automatikus vezérlésű kemosztát
180165 Ez tulajdonképpen folyamatosan táplált, keverős reaktor, amelyhez esetleg - a biológiai iszap visszatartására - ülepítőt kapcsolhatunk. Ez esetben a szennyvíztisztítási kísérleteknél használatos eleveniszapos modellt kapjuk meg /Farkas és Németh, Vízügyi Közlemények 1%9. 3» 395-412/. Ezekkel a maximális lebontási teljesitmény meghatározása úgy történik, hogy a vizsgálandó eleveniszapot tartalmazó kemosztátot a vizsgálandó szennyvízzel egyre növekvő hozammal tápláljuk, miközben a reaktor elfolyásában meghatározzuk a bontható szerves koncentrációját. Az eleveniszap lebontási sebességének /aktivitásának/ megfelelő terhelési sebességet akkor érjük el, amikor a kemosztát elfolyásában a biológiailag bontható tápanyag koncentrációja ugrásszerűen megemelkedik. Ez az elfolyó vizből vett minták analízisével figyelhető meg. Az ismertetett eljárás azonban olyan bonyolult, hogy azzal üzemvezérléshez szükséges információt szinte lehetetlen nyerni. Egyszerűbb módszert ajánl a 160.085 sz. magyar szabadalom, ahol az ott leirt berendezésbe betöltve a vizsgálandó telep eleveniszapját, majd azt levegőztetve és az iszaphoz a lebontandó szennyvizet hozzákeverve, az iszapelegyben mért oxigénkoncentráció változásokból az eleveniszap maximális lebontási kapacitása, "aktivitása” meghatározható. Ennek a készüléknek azonban az a legnagyobb hibája, hogy azzal csak un. "egyszeri táplálásos mérés" valósítható neg, amelynek eredményéből egy folyamatosan táplált reaktorban lefolyó reakció sebességére ilyen az eleveniszapos szennyvíztisztító telep levegőztető medencéje is - nem következtethetünk. Célunk, hogy olyan készüléket szerkesszünk, amelynek segítségével a folyamatosan üzemeltetett reaktorban lefolyó reakciósebességet, valamint a be- és elfolyó szennyvíz minőségét, a baktériumok mérgeződését egyszerű eszközökkel elektromos Jellé alakíthatjuk, amely azután kijelzési és vezérlési feladatokra felhasználható. A Jelen találmány szerinti készülék működése azon a felismerésen alapszik, hogy a lebontási sebességet szakaszosan táplált reaktorban mérjük, az oxigénkoncentráció változásának kiértékelésén alapuló, önmagában ismert módszerrel. Ugyanakkor azonban a folyamatos üzemü szennyviztisztitó műtárgy üzemét a táplálási szakaszok gyakorisáéinak növelésével elvben korlátlanul megközelíthetjük. A reakt-or táplálását pedig a benne mérhető oldott oxigén koncentráció változások alapján úgy vezérelhetjük, hogy a baktériumok a mindenkori lebontási sebességüknek megfelelő táplálást kapjanak. Ilyen módon az egymást követő táplálások gyakorisága az egyszeri táplálásra beadagolt szennyvíz mennyisége szerint arányos lesz a baktériumok által kifejtett lebontás sebességével, és az ilyen módon nyert elektromos impulzus sor önmagában ismert Jelfeldolgozó egységekkel átalakitva /integrálva/ alkalmas a biológiai tisztitó berendezésben felmerülő kijelzési és vezérlési feladatok megoldására. A legáltalánosabb megoldás egy olyan készülék, amelynek egyenletes léghozammal levegőztetett reaktora van, amelyben regisztráló berendezéshez és/vagy jelfeldolgozó egységhez kapcsolt oldott oxigénmérő cella helyezkedik el. és amely aéonos térfogatú folyadékminták egymás utáni adagolását lehetővé tevő elektromos vezérlésű adagoló berendezéssel van ellátva. Egy másik, az előbbinél fejlettebb változat esetében az oxigénmérő készülék mutatóján helyzetérzékelő berendezés, pl. 2
