180160. lajstromszámú szabadalom • Kábelszerelvény dugaszoló-elemmel
130.160 A rózh(■ z képest kinebb szilárdságuk miatt az a 1 ura i niumhüve ly eket nagyobb falvas tagsígura kell méretezni, mint a rézhüvelyeket. A dugaszolható részből és szóritóhüvelyből álló, én az e- 1őregyártott szerelvények beépítésekor használt dugaazoló-elemolc esetén a szóritóhüvely külső átmérőbe nem lehet nagyobb, sőt előnyön, ha kisebb, mint az előregyartott szerelvényréaz /szigetelotcst/ furata, amelybe a kábelérnek a dugás zolóelemmel ellátott végét bedugják. Ugyanakkor a azerelvényresz furata valamivel kisebb átmérőjű legyen, mint a kábelér, hogy a rugalmas szigetelőtest szilárdan felfekúdjön a kábeléren. A találmány egyik továbbfejlesztett alakja szerint a szoritóhüvely többréteges kiképzésével biztosíthatjuk, hogy a szoritóhüvely külső átmérője nagyobb keresztmetszetű vezetővel bíró kábelerek esetén is kisebb lehessen, mint a kábelér külső átmérője és ennek megfelelően az emlitott szoritóhüvelyt vékonyabbra lehessen készíteni a rugalmas szigetelőtest furatánál, A többrétegesen kiképzett szoritóhüvely különböző fémrétegei lényegében szétválasztva veszik át az eddigi egységes szoritóhüvely mechanikus, illetve elektromos funkcióit. így például szóritóhüvelyként egy acélcsövet alkalmazhatunk, amely a dugaszolható rész anyagából /alumíniumból vagy rézből / álló bevonattal van ellátva. A szoritóhüvelyt azonban legalább két koaxiálisán elhelyezett különböző fémből való hüvelyréteg is alkothatja. Különösen előnyös az a kiviteli alak, amelyben a belső hüvelyréteg /vozetőhüvely/ egy viszonylag nó elektromos vezetőképeaségü anyagból /rézből, vagy alumíniumból/, mig a külső hüvelyréteg /nyomóhüvely/ egy nagy mechanikai szilárdságú anyagból /acélból/ áll. Ennek a megoldásnak a segítségével elérjük, hogy a dugaszoló elem külső átmérője még nagyobb vezetőkeresztmetazet esetén is kisebb lesz, mint az érszigetelés külső átmérője. Ezt az teszi lehetővé, hogy az eddigi egyrétegű kötőhüvely funkciói az uj kötőhüvely két rétege között osztódnak szét. A belső hüvelyréteg, vagyis a vezetohüvely veszi át a tulajdonképpeni áramvezotesi funkciót, mig a külső hüvelyréteg, vagyis a nyomóhüvely, amel^ lényegesen nagyobb szilárdságú anyagból áll, fejti ki a kellően nagy szóritóerőt. A külső hüvelyt éteget, vagyis a nyomóhüvelyt a korrózió elleni védelem érdekében egy vékony fém- vagy müanyagbeonattal lehet ellátni. A többrétegea hüvelyt kétféle módon lehet előállítani. Aa egyes rétegeket vagy mint önálló alkatrészeket legyárthatjuk éa egymásra húzhatjuk, vagy pedig többrétegű alapanyagot használhatunk, például galvanizált, hengerelt vagy hegesztett szalag anyagot. Hogy a hüvely alakításához szükséges nyomóerőt csökkentsük, a külső hüvelyréteget /nyomóhüvelyt/ kivágásokkal láthatjuk el. Amikor a szoritóhüvelyt összepréseljük, akkor a szerszámpofák nyomása következtében a belső nüvelyréteg lágy érintkezőanyaga betömődik a külső hüvelyréteg kivágásaiba, és ezáltal az egész szoritóhüvely még jobban megszilárdul. A rézből vagy alumíniumból készült dugaszolható részt anyagzáróan kell az acélból készült azoritóhüvelyhez kötni, éa ennek érdekében az acél szoritóhüvelyt a dugaszolható rész hanyagából való bevonattal kell ellátni. Ilyen bevonatot elsősorban galvanikus eljárással lehe't készíteni. Egy további javaslat szerint rézvezető esetén a szoritóhüvelyt ezüstözni, aluminium— vezető esetén pedig ónozni célszerű. A szoritóhüvelyea dugaszolóelemnek hatszögletű préssel 2
