180153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyökeres oltvány vagy dugvány előállítására
180.153 helyezett fütőcsöveken moat melegvizet áramoltatunk éa a talp közelében a talajt 25-28 C°-ra felfütjük, majd 25 0° hőmérsékleten tartjuk, miközben az oltáai hely körzetében a levegőt és vele együtt a hajtatóközegöt is gyakori szellőztetéssel, öntözéssel 15-20 C° körüli hőmérsékletre lehűtjük. A talpi hoközlés hatására hirtelen megindul a gyökérképzodés éa a mintegy 4-5 hétig tartó talajfütés ideje alatt az intenzív gyökérfejlődéa stabilizálódik, a növény tartalékenergiája most már ide koncentrálódik. Ezután a fűtés csökkentésével, illetve elhagyásával a növényeket fokozatosan hozzászoktatjuk a külső környezethez oly módon, hogy a fóliatakarást a fóliaházról az Időjárás függvényében junius első felétől kezdve fokozatosan eltávolítjuk. Az oltványhajtatá3 említett két szakaszra való bontásának biológiai magyarázata az, hogy a növény tartaléktáperejét gazdaságosan felhasználva először az oltási hely forradásának létrehozására kényszerítjük a hőközlés irányításával, majd ennek megtörténte után a gyökérzet gyora és intenzív fejlesztését se-' gitjük elő a hőközles helyének megfordításával. Ily módon nyár végére a fóllatekercsek háboritása nélkül jól fejlett, egészséges oltványokat kapunk. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy az előhajtatott oltványokat ne a tekercsben, hanem kiültetve, önmagában ismert módon neveljük tovább* A simaveaszők gyökerezhet és énéi az említett két ütem elmarad. Ugyanis ott nem kell növényi részek összeforradására energiát fordítani. Éppen e körülményre tekintettel a dugványgyökereztetést későbbi időben, május eleje táján mindjárt talpfütéssel kezdhetjük. A tekercsben lévő hajtatóközegre is szórhatunk zeolitot, mely a vízgazdálkodás javítása mellett a fényenergiával való jobb gazdálkodást szolgálja a sűrűn elhelyezett növényi egyedeknél. A találmány szerinti fóliatekerosben nevelt növények további művelése megegyezik a hagyományos szabadföldi neveléssel, növényvédelemmel. Az intenzív növénymüvelés hatékonyságának növelése érdekében célszerű pl. csöpögtető öntözéssel a vízellátásról gondoskodni és levéltrágyázást 'is beiktatni; Julius elejétől kezdve esetleg két-három alkalommal csonkázást is végezhetünk abból a célból, hogy őszre a hajtások kellően beérjenek. A találmány technológiai előnye a szaporítóanyag kitermelésekor is megmutatkozik, ugyanis a fóliatekerosek kiemelése suháng ki emel övei is megtörténhet. A tekercsekben hagyott növények kiszáradás elleni védelme a helyszínre való szállításig egyszerű fóliatakarással megoldható. A találmány szerinti eljárás további előnyeit abban lehet összefoglalni, hogy elmarad a hajtatóládák használata, a vesszők talpalása, a növény tartalékenergiája ökonomikusán kerül felhasználásra, az irányított hőközlés következtében jobb a kalluszképződés, a növény teljes vegetációs Időszaka alatt kézimunkaerő beiktatása nélkül háborítatlanul fejlődhet egészen a kitermelésig éa a teljes gépesítés megoldható. Ugyancsak előny, hogy azonos nagyságú területről lényegesen nagyobb számú, egyenletesen fejlett növény nyerhető. A találmány értelemszerűen egyéb növényféleségek vegetatív utón való szaporítására is alkalmas, igy pl. gyümölcsfa-alanyok, oltványok, dugványok, dísznövények is szaporithatók a találmány szerint* 4
