180153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyökeres oltvány vagy dugvány előállítására
180,153 tosltja. A találmány feladata minimális kézierö-igény mellett nagytömegű növényiegyed vegetativ szaporítása, az előkészítési idő megnyújtásával, a csúcsidők kiküszöbölésével folyamatos ütemű, kevés anyagmozgatást kívánó módszer biztosításával telepítésre alkalmas szaporítóanyag egyetlen vegetációs periódus alatt való előállítása. A találmány intenzív szaporítási eljárás oltvány vagy gyökeres vessző előállítására, főleg szőlő szaporítására, melynek során önhordó fóliából szalagot vágunk. A 3zalag szélessége akkora, hogy oltványnál a teljes szaporítóanyag hoszszát meghaladja. Sima vesszőnél a szalag keskenyebb is lehet. A szalagra hajtatóközeget szórunk, majd a kellően előkezelt növényegyedeket egymástól megfelelő távolságra a közegre fektetjük. Ezután a fóliászalagot a ráhelyezett növényekkel együtt feltekercseljük és átkötjük, hajtatásra a fóliaház, vagy melegház talajába süllyesztjük. Az Így előkészített tekercseknél ezután a növények fejmagasságában páradús meleg kondicionált légteret tartunk mindaddig, mig a rügyek duzzadása megindul. Ezalatt a talp körzetében a talajt nem engedjük felmelegedni és ha szükséges, például csőköteges berendezéssel, a talajt hütjük. A kallusképződés megtörténte után, amikor a rügyek fakadni kezdenek, a hőközlést ellenkező értelemben foganatosítjuk, azaz a hajtásvégeknél - akár mesterségesen - hűvösebb légteret képezünk, míg a talp körzetében, például melegvíznek csövekben való kéringtetés ével hőt közlünk a gyökér képződés elősegítése érdekében. Mikor a gyökér képződés kellően beindult, a növényeket fokozatosan környezethez szoktatjuk ás továbbiakban önmagában ismert módon kezeljük, illetve védjük az állományt. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatositásl módját szőlőszaporító anyag, - oltvány vagy gyökeres vesazőelőállitása keretében részletesen ismertetjük, anélkül azonban, hogy az oltalmi kört a kiviteli példára korlátoznánk. A találmány sikeres megvalósítása érdekében alapvető követelmény, hogy a szaporítóanyag kifogástalan állapotú legyen, azaz a fa és bélarány a hagyományosan megköveteltnek feleljen meg. Helyesen akkor járunk el, ha az érett szaporítóanyagot,- alanyt, nemesvésszót, simavesszőt - december eleje táján még a nagyobb fagyok beállta előtt szedjük meg és gyűjtjük be, megóva azokat a kiszáradástól. A begyűjtött anyagot a tél folyamán + 1 és + 4 C° közötti hőmérsékleten tároljuk, miután a fertőtlenítést elvégeztük. Tárolásra alkalmas pl. a zárt fóliazsák is. mert abban a relativ páratartalom nem változhat, a tárolt növényeket kiszáradási veszély nem fenyegeti. Az oltás műveletét már a tél második felében, február elejétől megkezdhetjük. Az oltványokat önmagában ismert módon készítjük el és az oltás helyét ugyanosak ismert szerekkel kezeljük, pl. paraffinozzuk. Kiválónak találtuk azt a keveréket, melyet 94 % ipa-ci paraffinból, 5 % holovitból és 3 % iparigyanta keverékéből állítottunk elő. E keverék mintegy 70 0 -u olvadékába bemártva az oltás helyéig a növényt, a száradástól, fertőzéstől sikeresen megóvhatjuk azt. Sima vesszőt a duggataai szintig oélszerü a szerrel kezelni, megvédve azt a kiszáradástól. Ezután önhordó, előnyösen légzárványokkal képzett kettősfalú fóliából szalagokat vágunk. A szalag szélessége akkora, hogy a leghosszabb oltványt ráfektetve, annak talpa a szalag 2
