180137. lajstromszámú szabadalom • Bipoláris elektrolit kondenzátor
1 BO. 137 Az ©lektrolitos soros áramkört úgy kaphatjuk meg, hogy a formált ©lektród fóliákat egymáshoz lcópest keresztirányban vagy hosszirányban rendezzük el. Keresztirányú helyzet esetón a foi'mált elektród fóliákat egymást keresztezve rendezzük el és elválasztásukat két formálatlan elektród fóliával ós abszorbens sz©párátorokkal oldjuk meg. Hosszirányú elrendezés esetón a formált elektród fóliákat egymás után összetekercseljük ós egy formálatlan elektród fóliát ós abszorbens szeparátorokat alkalmazunk, amelyek keresztülvonulnak a teljes kondenzátor testen. Ezeket az alternativ elrendezési lehetőségeket részletesebben a rajz alapján fogjuk ismertetni ós elmagyarázni. Egyenáramú működés esetében az elektrolit kondenzátorokon fellépő feszültsógesós majdnem teljes egészében a pozitív formált elektróda szeleprétegén lép fel, amely a nagy ellenállású irányban működik, és eközben a vezető elektroliton ós a negativ formált /vagy formálatlan/ elektróda szeleprótegónek a kis ellenállású irányán keresztül feszültsógesós alig mérhető. Ezzel összhangban a negativ elektród ós a vele szomszédos elektrolit rétegek között a főszültségesés nagyon kicsi ós a lcatódos reakcióknak befolyása nem Lesz, A kondenzátor feltöltóse és kisütése esetében azonban ás hasonló módon a polaritás megváltozása esetében váltakozó áramú üzemmódnál a töltésároralás elegendően magas üzemi feszültségek mellett megfelelően nagy feszültségesést idéz elő az elektrolit soros ellenállásán ós ennek megfelelően a negativ elektród és a vele szomszédos elektrolit rétegek között, és a negatív elektródnál katódos reakciók Indulnak meg és a szelepréteg tulajdonságait befolyásolják és fokozatosan elrontják. Ezzel kapcsolatban \igy véljük, hogy a negativ formált elektród fólia ós a vele szomszédos elektrolit rétegok között a feszültségesós ősökként mértékű lesz még nagyobb üzemi feszültségek esetében is, ós ez a osöklcenés elegendő lesz ahhoz, hogy megakadályozza a szeleprétog tálajdonságainak befolyásolását előidéző katódos reakoiókat, mert a formálatlan elektród fólia villamosán szabadon vándorolhat a formált elektród fóliák között lévő feszültsógesós tartományán belül. Ha ez a formálatlan elektród fólia nem szelepfémből készül, rajta nem képződik semmilyen szelepróteg sem, ós ezzel összhangban a negativ formált elektród fóliákhoz képest az elektrolites polarizációnak megfelelően osalc nagyon alacsony pozitív potenciálra töltődik fal. Ha a formálatlan fólia szelepfémből áll, akkor azt mindig egy vékony oxidréteg fedi, ós ez szeleprétégként hat, ós ez alurainium esetében 1-^ V közötti formáló feszültségnek felel meg, és ez a réteg a negatív formált elektród fóliához képest csak egy l-U V-ot nem meghaladó pozitív potenoiált tud felvenni, amennyiben villamos potenciálja szabadon lebeghet, azaz a formálatlan fólia villamosán nincs bekötve, A formálatlan és a.negativ formált elektród fólia között lévő kismértékű /k E feszültségesés /például kE = 1-^ V/ töltésáramlási viszonyok között nagyon kismértékű feszültségesóst vált ki a negativ formált elektród fólia és a vele szomszédos elektrolit rétegek között / dE/. L E/, ós igy megakadályozza a veszélyes katódos reakoiókat és szeleprétegük tulajdonságainalc megromlását, A katódos reakció a formálatlan elektród fóliánál éppen úgy zajlik le, mint ahogy bármely polarizált elektrolit kondenzátornál. A szelepréteg tulajdonságainak az elromlása azonban nem káros, sőt előnyös, mert a "formált-formálatlan elektród 6
