180137. lajstromszámú szabadalom • Bipoláris elektrolit kondenzátor
180.137 lyamatot deformál ásnak is nevezik, a szeleprétegben a térerősség a minimális térerősség értéke fölé emelkedik és egy új áxidréteget lehet újra formálni, A deformál!.« folyamata feszültségmentesen tárolt elektrolit kondenzátorokban is végbemegy, különösen magasabb hőmérsékleteknél, De üzemi körülmények mellett is E üzemi feszültség esetén a deformálás folyamata végbemegy, éswa szeleprétegnek az újraformálása osalc az E üzemi feszültség értékére történik meg, és ilyen módon nem lehet megakadályozni azt, hogy az Ef formáló feszültségről az E üzemi feszültségre osökkenő deformálás ne Játszódjék le, A szelepréteg deformálás! folyamata az elektrolit kondenzátor jelentős romlását eredményezi a villamos jellemzők és a hasznos élettartam tekintetében. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy kihasználjunk minden alkalmas lehetőséget a deformációs folyamat megakadályozására vagy minimalizálására. A fentiekben említett formálási folyamatból világossá válik, hogy milyen módon lehet meghatározni azt a formálási feszültséget, amelynél a szelepréteg formálása történt. Ebből a óéiból osak arra van szükség, hogy a formált elektród fóliát vagy annale egy részét egy megfelelő elektrolitba helyezzük egy ellen elektród alkalmazása mellett, majd egyenfeszültséget kapcsol jvaik a rendszerre és azt finoman növeljük. Az E_ formáló feszültség alatti feszültségeknél alaoaony értékű szivárgási áramot figyelhetünk meg, mig ennél jóval nagyobb értékű formáló áram keletkezik az E^. formáló feszültség fölötti feszültségek esetében. Ismert az is, hogy elektrolit kondenzátoroknál egy névleges feszültséget és egy osuos vagy maximális feszültséget specifikálnak, Ezeket a feszültségeket úgy definiálják, mint annak az egyenfeszültségnek az értékét, vagy rája szuperponált váltakozó feszültségnek az eredő osúosértókét, amelyet állandó jelleggel a kondenzátorra lehet kaposolni /névleges feszültségnél/, vagy mint amit osalc rövid Időre lehet a kondenzátorra rákapcsolni és sohasem szabad túllépni /osúosfeszültséget/. A osúosfeszültséget a névleges feszülteéggel együtt a kondenzátorra rányomtatják vagy a gyártó vállalat a lényeges műszaki Jellemzők között ezeket az értékeket feltünteti, és a osúoafeszültség szokásosan a névleges feszültség 1,1-1,3-szerese, Bármely névleges /üzemi feszültség esetében ismert, hogy olyan dielektromos szelepróteget használnak, amelyet olyan E_ formáló feszültséggel formáltak, amelynek értéke a osúosfeszült» ségnek legalább 1,05-szöröse. Például egy 50/60 V-os elektrolit kondenzátort legalább 63 V-on előformálnak, a 350/ÍKX) V-os kondenzátort legalább kZO V-on és az 500/550 V-osat legalább 600 V-on, Ilyen módon a osúosf«szültsóg alkalmazásakor a további formálást megakadályoztuk, amely továbbformálás a kapacitás értékének osökkenését és/vagy a kondenzátor tönkremenetelét eredményezné. Az 5#-oa vagy ezt meghaladó biztonsági sávra a szokásos gyártási tűrések kiegyenlítése miatt van szükség, A névleges/osúosfeszültség és az E- formáló feszültség között fennálló ezen összefüggés szerint lehetőség van az elektrolit kondenzátorok optimalizálására bármely osúosfeszültség esetében egészen 600 V-ig, Mivel a dielektromoa szelepréteg vastagsága arányos az E. formáló feszültséggel, nagy kapaoitás értékek kisebb formáló feszültségék mellett keletkeznek, kisebb kapaoit&s értékek pedig nagyobb formáló feszültségeknél. 2