180123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás texturált elektromágneses sziliciumacél előállítására
180123 • A második hőkezelést 802 0°-on végeztük ugyancsak 2,3 percig. Az alkalmazott közeg is 80 % nitrogént és 20 % hidrogént tartalmazó gázkeverék volt, ahol a q/Ph arány 0,35 volt. Az anyagot ezután hőálló oxidbevonattál láttuk el és végső textúráié hőkezelést végeztünk hidrogénben 1177 0°-on. Az A2 és B2 jelű mintákat a 982 C°-on végzett hőkezelés után, illetve a 802 0°-on végzett hőkezelés előtt 10 % salétromsavat és 2 % hidrogénfluoritet tartalmazó vizes oldatban marattuk. A maratással körülbelül 2,5/u vastagságú réteget távolítottunk el a szalag mindkét oldaláról. • Az A-^ és jelű mintákat nem marattuk. A kész termék karbontartalmát megvizsgáltuk. Az eredményeket a II. Táblázatban mutatjuk be. II. Táblázat Minta C-tartalom /s%/ A-l 0,0099 a2 0,0013 Bx 0,0085 B2 0,0021 A táblázatból jól látható, hogy azok a minták, amelyeket a találmány szerint marattunk, lényegesen nagyobb mértékben dekarbonizálódtak. Az A2 és B2 jelű minták karbontartalma jóval 0,005 s% alatt volt, mig a nem kezelt A. és B-< jelű minták karbontartalma az előirt értéket jóval meghaladta. Megmértük valamennyi minta mágneses permeabilitását is. A permeabilitás értéke 10 oerstednél valamennyi mintánál nagyobbvolt 1870 G/Oe értéknél, a vasveszteség pedig nem haladta meg a 0,7 watt/pound értéket 17 kilogauss és 60 Hz mellett. A találmány szerint kezelt minták mágneses tulajdonságai tehát semmiben sem különböznek a hagyományos módon előállított anyagét»! ugyanakkor azonban a dekarbonizációt jelentős mértékben elősegítik és lehetővé teszik ugyanakkor az igen jó minőségű bevonatréteg kialakítását. Jóllehet a bemutatott példákban a minták felületéről körülbelül 2,5 /u vastagságú réteget távolítottunk el, a találmány szerinti eljárás nem csupán ebben az esetben hatékony. További vizsgálataink során különböző vastagságú rétegek eltávolítása után is azt tapasztaltuk, hogy hasonló eredményt lehetett elérni. A kísérletek során volt olyan munkadarab, amelynek felületéről 0,1 yu vastagságú réteget távolítottunk el és igy tapasztalható volt a kedvező hatás. Az elvégzett vizsgálatok. valamint a felületi réteg szerkezetének tanulmányozása egyértelműen arra utalt, hogy 0,1 yu-nál kisebb vastagságú réteg eltávolítása is biztosítja a kívánt hatást. Elméletileg tehát, mint már említettük, 0,02 yu vastagságú réteg eltávolítása is elegendő, a gyakorlatban azonban célszerű legalább 0,5/u vastagságú réteget eltávolítani. Jóllehet mindezeket a lehetőségeket a leírásban külön példával nem illusztráltuk, nyilvánvaló, hogy ezekre a 3jbÍrtak éppúgy vonatkoznak, mint a bemutatott példákra. 4
