180107. lajstromszámú szabadalom • Berendezés impulzusszerűen működtetett nagyteljesítményű villamos fogyasztók, különösen röntgenkészülékek áramellátására

180107 28 beállított felvételi adatok alapján előre kiszá­mítjuk a 2 generátor egység gerjeszítésszükség­­letét, amely előírt, mintegy 20—30%-os impul­zuskitöltési tényezőhöz tartozik. Tekintettel ar­ra, hogy az expozíció kezdetekor a lehető leg­meredekebb impulzus felfutást szeretnénk biz­tosítani, a 89 szabályozó egységben levő diffe­renciáló tagok révén az expozíció kezdeti sza­kaszában a 2 generátor egységet túlgerjesztjü'k.' Az e diagramon a 15 és 16 gerjesztés kapcso­kon mérhető impulzusok jelalakját, a d diagra­mon a gerjesztőgép mezőmágnesében folyó ára­mot, a c diagramon a generátor mezőmágnesé­nek áramát, a b diagramon a 93 röntgencsőre kapcsolt nagyfeszültségű impulzust (ezzel ará­nyos a 11 ellenőrző jel képző egység kimeneti feszültsége is) és az a diagramon a 4 lendítőke­rék fordulatszámát tüntettük fel. A 21. ábrán az időléptéket ms-ban adtuk meg, és a fel- és le­futások a legrövidebb impulzus fel- és lefutás­nak felelnek meg. Az expozíció kezdetéhez tartozó túlgerjesztés a 21. ábrán a c, d, e diagramokon jól megfigyel­hető. Ezt követően a gerjesztő szélességmodu­lált impulzusok kitöltési tényezője hirtelen le­csökken, majd az arányos és integráló tagok ha­tása miatt fokozatosan növekszik. A fordulat­­szám csökkenésével együtt jár, hogy a 87 ger­jesztéskalkuláló egység a vezérelt 88 egyenfe­­szültségforrás kimeneti feszültségét is növeli, ezért az e digaramon a szélességmodulált im­pulzusok amplitúdója növekszik. A 21. ábrán szaggatott és pontvonallal vázolt diagramok a viszonyokat kényszer legerjesztő kapcsolások alkalmazása mellett mutatják. Ezek ismertetése előtt a találmány szerinti berende­zés alkalmazását mutatjuk be átvilágítás üzem­módban. A találmány egy aspektusa szerint átvilágítás üzemmódban a fényerősségérzet az átvilágító sugár intenzitásától függ. Az emberi szem tehe­tetlenségére való tekintettel, ha nagy intenzi­tású átvilágító sugarakat bocsátunk ki impul­­zusszerűen viszonylag kis kitöltési tényező mel­lett, és az impulzusok frekvenciáját olyan nagy­ra választjuk, hogy azok vibráló érzet nélkül egybeolvadjanak, akkor adott átvilágítási ener­gia mellett a fényerősségérzet az impulzusok ki­töltési tényezőjével fordítottan lesz arányos. Átvilágítás esetén a szokásos beállítási ada­tok a következők: csőfeszültség =100 kV, csőáram = 3 mA, felvett teljesítmény = 300 W. Ha például másodpercen­ként 25 impulzust veszünk, akkor ugyanekkora energiafelvétel mellett egy impulzus 100 kV cső­feszültség és például 30 mA impulzus csőáram mellett 4 ms ideig tart. A fényerősségérzet-nö­­vekedés tízszerese. A találmány szerinti beren­dezés lehetővé teszi ilyen energiájú és időtarta­mú impulzusok folyamatos előállítását. Ezt az állítást úgy láthatjuk be, hogy egy ilyen 4 ms hosszúságú impulzushoz tartozó energia értéke mindössze 0,012 kJ, amely lényegesen kisebb az 1. táblázatban a különböző fordulatszámokhoz megadott energiaértékeknél. Átvilágítási üzem­27 módban a sorozatfelvétel üzemmódhoz képest az a döntő különbség, hogy két felvétel között a villamos motor a 4 lendítőkereket a kiindulá­si fordulatszámra vissza tudja gyorsítani, míg sorozatfelvétel esetén látható volt, hogy a villa­mos motor a fordulatszámot a sorozat tartama alatt csak elhanyagolható mértékben tudja meg­növelni. Ezt a különbséget az okozza, hogy át­világítási üzemmódban — bár az impulzus tel­jesítmény 3 kW — a kivett teljesítmény átlago­san 300 W, és ez az érték összhangba hozható a villamos motor teljesítményével. Sorozatfel­vételnél átlagos teljesítményről nem beszélhe­tünk, hanem helyette a sorozat teljes energia­­szükségletét kell szembeállítani a mechanikai tá­rolt energiával. Átvilágítás üzemmódban azon­ban tartós egyensúly van, így a teljesítmény­mérleg is elkészíthető. A példaként! esetben az impulzus kitöltési té­nyező 10 volt. Ha másodpercenként 25 impul­zus, tehát 40 ms periódusidő mellett az impul­zushosszat 2 ms-ra választjuk, akkor a fény­erősség-növekedés hússzoros, 1 ms-os impulzu­sok mellett pedig negyvenszeres mértékű lesz, ekkor az impulzus teljesítmény 12 kW. Tekintettel arra, hogy átvilágítás üzemmód­ban a 4 lendítőkerékből csak nagyon kis ener­giát veszünk ki, elegendő azt a legalacsonyabb fordulatszám mellett működtetni. A 100 vezér­lő egység ebben az üzemmódban a 82 kvantáló egységet a 102b vonalon keresztül magasabb pri­oritású bemenetén vezérli, és ennek hatá­sára a kalkulált energiától függetlenül a 82 kvantáló egység a legalacsonyabb diszkrét for­dulatszámnak megfelelő fordulatszám alapjelet állít be. Amennyiben átvilágítás közben célzott felvétel készítését is tervezzük, akkor a fordu­latszámot a felvétel energiagényének megfele­lően állítja be a 82 kvantáló egység. A 21. ábrán láthatjuk, hogy az expozíciós im­pulzus felfutó élének meredeksége megfelelő túl­­gerjesztéssel kellő mértékben megnövelhető. Az így elért legkisebb felfutási idő 0,1—0,2 msec körül van. A gerjesztés megszüntetése után azonban a mezőmágnesek remanenciája és a tekercselés időállandója miatt a legerjedés ennél lassabban következik be, és határozott lefutó él biztosítá­sához a legerjedési folyamatot mesterségesen gyorsítani kell. A gerjesztőgép esetében ez egy­szerűbb feladat. A gerjesztőgép gyorsított le­ger jesztése céljából például a 15 és 16 gerjesz­tő kapcsokon keresztül az expozíciós jel befeje­ződésekor ellentétes irányú gerjesztést kapcsol­hatunk a 19 gerjesztőgép mezőmágnesre. Ez tör­ténhet úgy, hogy a gerjesztő polaritással ellen­tétes polaritásra töltött kondenzátort kapcsolunk a 19 gerjesztőgép mezőmágnesre egy alkalma­san megválasztott kapcsoló tranzisztoron keresz­tül. Ilyen gerjesztő impulzust szemléltet a 21. ábra e diagramján az impulzussorozat utolsó negatív, polanitású tagja. A generátor mezőmágnesének gyors legerjesz­­tésére jóllehet számos megoldás kínálkozik, az alábbiakban a 22. és 23. ábra kapcsán néhány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom