180107. lajstromszámú szabadalom • Berendezés impulzusszerűen működtetett nagyteljesítményű villamos fogyasztók, különösen röntgenkészülékek áramellátására

21 180107 22 mok mágneses tere a mezőmágnesek terét gyen­gíteni igyekszik és a generátorban armatúra-visz­­szahatás lép fel. Tekintettel arra, hogy a rönt­gencső legrövidebb felvételi ideje kb. 1—2 msec hosszúságú, a második szabályozó kört ennek megfelelő időállandóra kell méretezni. Azt azon­nal beláthatjuk, hogy az első szabályozási kör a felvétel ideje alatt a fordulat szám-csökkenést nem tudja befolyásolni, mert a villamos motor teljesítménye lényegesen kisebb a felvett vil­lamos teljesítménynél, és a fordulatszám szabá­lyozás időállandója a hozzátartozó mechanikai egységek jelenléte miatt a felvétel idejénél sok­kal nagyobb lehet. A második szabályozó körhöz tartozik a ko­rábban már hivatkozott 11 ellenőrző jel képző egység, a 12 különbségképző, 89 szabályozó egy­ség, 90 szélességmodulátor, 91 vezérelt kapcso­ló, vezérelt vagy szabályozott 88 egyenfeszült­­ségforrás és 118 alapjelképző áramkör. A má­sodik szabályozó kör beavatkozó jelének fe­szültségét 87 gerjesztéskalkuláló egység állítja be a vezérelt 88 egyenfeszütlségforrás kimene­ti feszültségének változtatásával. Erre a beavat­kozásra azért van szükség, hogy a szabályozás mindig az optimális munkaponton működhessen. A 11 ellenőrzőjel képző egység a 2 generátor egység kimeneti feszültségéből például a mé­rőtekercsről) analóg egyenfeszültséget állít elő, amelynek nagysága a 93 röntgencsőre kapcsolt pillanatnyi egyenfeszültséggel arányos. A 118 alapjelképző áramkör bemenete a 100 vezérlő egység 103 csőfeszültség kimenetével van ösz­­szekötve, és a kezelő személy által beállított csőfeszültséggel arányos egyenfeszültségű alap­jelet állít elő a 12 különbségképző részére. A 12 különbségiképző kimenetén a kívánt és a tény­leges csőfeszültség különbségével arányos hiba­jel jelenik meg. A 89 szabályozó egység a hiba­jelből a 90 szélességmodulátor működését ve­zérlő szabályozó jelet állít elő. Proporcionáis, in­tegráló és differenciáló tagokból áll (PID sza­­báyozás), melyek segítségével a hiba jel gyorsan változó szakaszai a differenciáló tagokon átha­ladva azonnal viszonylag nagy szabályozó fe­szültséget keltenek, ugyanakkor a szabályozó fe­szültség ngyságát a hibajel és annak integrálja is befolyásolja. A 90 szélességmodulátor olyan impulzussoro­zatot állít elő, amelynél az impulzusok széles­ségét (kitöltési tényezőjét) a 89 szabályozó egy­ség kimeneti feszültsége határozza meg. Az im­pulzussorozat frekvenciáját a legrövidebb fel­vételi idővel összhangban kell megválasztani és értéke például 20 és 100 kHz között lehet. A 90 szélességmodulátor 92 engedélyező bemenete a 100 vezérlő egység 101 expozíció kimenetével van összekötve és kimenetén az impulzusok csak az expozíciós jel időtartama alatt jelenhetnek meg. A 2 generátor egység be- és kikapcsolását ezért az expozíciós jel végzi, amely természete­sen a 90 szélességmodulátor helyett a 118 alap­jelképző áramkört is engedélyezheti. A 2 generátor egység 15 és 16 gerjesztési kap­csaira a 88 vezérelt egyenfeszültségforrás kime­neti feszültsége a 91 vezérelt kapcsolón keresz­tül csak a 90 szélességmodulátor impulzusainak időtartama alatt juthat el. A gerjesztőgép mező­­mágnesében keletkező gerjesztő mágneses tér át­lagos nagysága így egyrészt a vezérelt 88 egyen­­íeszültségforrás kimeneti feszültségétől, más­részt pedig a szélességmodulált impudzussorozat kitöltési tényezőjétől függ. Az így kialakított szabályozás szerepét csak akkor tudja betölteni, ha a mindenkor előállítandó kimeneti feszültség eléréséhez 1-nél kisebb kitöltési tényezőjű szé­lességmodulált impulzussorozat elegendő. A 87 gerjesztéskalkuláló egység a 100 vezérlő egységen beállított adatok, valamint a fordu­lt a tszám jel alapján a vezérelt 88 egyenfeszült­ségforrás feszültségét a várható gerjesztésszük­séglettel összhangban állítja be, például 20—30%-os alapimpulzuskitöltési tényező fel­tételezésével. Ezzel a szabályozási meredekség a legkülönbözőbb felvételi energiák beállítása mellett is közel állandó lesz, és az expozíció kez­detén a meredek felfutás biztosításához elegen­dő tartalék gerjesztés áll rendelkezésre. A 87 gerjesztéskalkuláló egység 871 bemenete a 81 fordulatszám jelgenerátor kimenetével, 872 be­­nenete a 104 csőáram kimenettel és 873 beme­nete a 103 csőfeszültség kiemnettel van össze­kötve. A 87 gerjesztéskalkuláló egység egy célszerű kiviteli alakját a 19. ábrán tüntettük fel, amely 113 és 115 szorzóegységekből, 114 összegből, 116 reciprokképző egységből és 117 arányosító egy­ségből áll. A kalkulált Vout kimeneti feszültség nagysá­ga, amely a vezérelt 88 egyenfeszültségforrás feszültségét állítja be, a U , y + k2 T V i. n ' ont K1 n összefüggés szerint alakul. Itt U a beállított cső­feszültség, I a beállított csőáram és n a fordu­latszám analóg jele, kt és k2 pedig arányossági tényező. Az összefüggés érthetővé válik, ha meg­gondoljuk, hogy a számláló a 2B generátor ger­jesztésszükségletét fejezi ki, ahol U a gerjesztés fordulatszámfüggését, a k2I tag pedig a terhe­lésből származó armatúra-visszahatás gerjesz­tésszükségletét jelenti. Ezt a mennyiséget azért kell a fordulatszámmal osztani, mert a 2A ger­jesztőgép kimeneti feszültsége is fordulatszám­­függő. A találmány szerinti berendezés működésé­nek ismertetését a rendelkezésre álló és szüksé­ges energiák elemzésével kezdjük. Tételezzük fel, hogy a 4 lendítőkerék hossza 200 mm, belső átmérője kb. 200 mm, külső át­mérője pedig 280 mm értékű. A belső átmérő alatt a kúpos kiképzésre való tekintettel átla­golt értéket vettünk. Ilyen méretek mellett az alumínium anyagú 4 lendítőkerék tehetetlen­ségi nyomatéka hozzávetőlegesen Q=0,24 kgm2- re adódik. A 4 lendítőkerékben tárolt energia értékét 11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom