180101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált- bisz- karbamil- szulfid- származékok előállítására

7 180101 8 Elemzési eredmények a C10H18N4O8S3 képlet alap­ján: számított : C % = 28,70, H % = 4,33, N % = 13,39; talált: C % = 28,64,’h % = 4,31, N % = 13,29. Az alábbi (I) általános képletű vegyületek szin­tén a fentiekben ismertetett módszerek valamelyi­kével állíthatók eló' megfelelő kiindulási anyagok­ból: l-izopropil-szulfinil)-[N-metil-N-)N'-metil-N'-fluor­-karbonil-amino-szulfenil)-karbamoil-oxi]-acetimi­dát ; l-(pentil-szulfonil-) [N-metil-N-)N'-metil-N'­-fluor-karbonil-amino-szulfenil)-karbamoil-oxi]-ace­timidát ; S-izopropil-N-{N'-[N" -(1-metil-szulfinil)­etilidin-imino-oxi-karbonil)-N''-metil-amino-szulfi-nil]-N’-metil-karbamoil-oxi}-t:ioacetimidát; S-izopropil-N-{N’-[N''-(l-izopropil-szulfinil)-etili­din-imino-oxi-karbonil)-lSÍ"-metil-amino-szulfenil]­-N’-metil-karbamoil -oxi}-tioacetimidát ; S-izopropil-N-{N’-[N"-(í-izopropil-szulfonil)-eti­lidin-imino-oxi-karbonil)-N’-metil-amino-szulfe­nilj-N’-mctil-karbamoil-oxij-tioacetimidát ; l-(ízopropil-szulfonil)-[N-metil-br-(N’-metil-N’-flu­or-karbonil-amino-szulfenil)-karbamoil-oxi]-aceti­midát ; l-(butil-szulfinil)-[N-metil-N-(N'-metil-N’-fluor­-karbonil-amino-szulfenil)-karbamoil-oxi]-acetimi­dát. Az új (I) általános képletű vegyületek közül né­hányat inszekticid és akaricid hatásuk megállapí­tása céljából olyan kísérleteknek vetjük alá, ame­lyekben kísérleti állatként egy atkafélét és bizonyos rovarokat, így egy levéltetűt, egy hernyót, egy bo­garat és egy legyet használunk. Elkészítjük a kísérleti vegyületek szuszpenzióját úgy, hogy feloldunk 1 g kísérleti vegyületet 50 ml acetonban, amelyben előzetesen emulgáló vagy disz­­pergáló segédanyagként 0,1 g (a kísérleti vegyület súlyára vonatkoztatva 10%) mennyiségben a Rohm and Haas Company amerikai egyesült államokbeli cég által Triton X—155 márkanévvel forgalomba hozott felületaktív anyagot (alkil-fenxi-polietoxi­­-etanol) oldottunk. Az így kapott oldathoz ezután 150 ml vizet adunk, amikoris durván 200 ml meny­­nyiségben a kísérleti vegyület szuszpenzióját kap­juk. Az így készített törzsszuszpenzió 0,5 súly% mennyiségben tartalmaz kísérleti vegyületet. Az alábbi kísérletekben alkalmazott, ppm nagyság­rendű kísérleti koncentrációkat az említett törzs­szuszpenzió vízzel végzett megfelelő hítígása útján kapjuk. A kísérleteket közelebbről az alábbiakban ismertetett módon hajtjuk végre. Fekete levéltetű ellen végzett lombozatperme­tezés A kísérletben kísérleti állatként tehát kifejlett és lárvaállapotú fekete levéltetveket (Aphis fabae Scop.) — amelyeket cserepekben növekedő törpe böjtfüvön 18—21 °C hőmérsékleten és 50—70%-os relatív páratartalmú levegőn tenyésztünk — hasz­nálunk. A kísérlet céljaira cserepenként a tetvek számát 100 és 150 közé állítjuk be a fölös mennyi­ségű tetvet tartalmazó növényrészek levágása út­ján. A kísérleti vegyületet tartalmazó törzsszuszpen­ziót vízzel 500 ppm hatóanyagot tartalmazó szuszpenzióvá hígítjuk vízzel a kísérlet megkezdése előtt. A cserepekben lévő növényeket (egy kísérleti vegyülethez egy cserepet használva) — amelyek tehát 100—150 tetővel vannak megfertőzve — for­gatható asztalon helyezzük el, majd 2,8 kg(cma) légnyomáson üzemeltetett, DeVilbíss-gyártmányú permetezőpisztollyal 100—110 ml permetlét szó­runk ki. Ez a 25 másodpercen át tartó permetezés elegendő ahhoz, hogy a növények csuromnedvesek legyenek a kezelés eredményeképpen. Kontrollként a fertőzött növényekre kísérleti vegyületet nem tartalmazó, vízből, acetonból és felületaktív anyag­ból álló oldatból 100—110 ml-t szintén kiperme­tezünk. Permetezést követően a cserepeket oldaluk­ra fordítva szabványos fehér másolópapírlapra helyezzük, amely lapot a számolás megkönnyítése céljából előzetesen bevonalaztunk. A kísérleti helyi­ségben a 24 órás megfigyelési periódus alatt a hő­mérséklet 18—21 °C-on és a relatív páratartalmat 50—70%-os értéken tartjuk. A papírra eső és föl­állítás után is álló helyzetben maradni képtelen tetveket elhulltaknak tekintjük. A növényeken maradó tetveket közelről megfigyeljük esetleges mozgás észlelése céljából és azokat, amelyek bökdö­­séssel végzett ingerlés után testük hosszában nem képesek mozogni, szintén elhulltaknak tekintjük. A kísérleti vegyület különböző koncentrációi ese­tében is feljegyezzük a százalékos mortalitási ér­tékeket. Prodenia eridania Cram, elleni levélpermetezés Kísérleti állatként ebben az esetben a Prodenia eridania olyan hernyóit használjuk, amelyeket Tendergreen-fajtájú babnövényeken 50+5%-os re­latív páratartalom és 27i3°C hőmérséklet mellett tenyésztünk. A kísérleti vegyület kihordásához a törzsszusz­­penziót vízzel olyan mértékben hígítjuk, hogy a végső forma hatóanyagot 500 ppm mennyiségben tartalmazzon. Egységes magasságú és korú, csere­pekben tartott Tendergreen-fajtájú babnövényeket forgó asztalon helyezünk el, majd 0,7 kg/cm2 lég­nyomáson működtetett DeVilbiss-gyártmányú per­met ezőpisztollyal 100—110 ml-t permetezünk a nö­vényekre a végső formulázásból. A 25 másodpercen át tartó kezelés eredménye­képpen a növények csuromnedvesek lesznek. Kont­rollként ugyancsak fertőzött kísérleti növényekre kísérleti vegyületet nem tartalmazó, vízből, ace­tonból és felületaktív anyagból álló kontrolloldat­­ból 100—110 ml-t permetezünk ki. Miután meg­száradtak, a leveleket 9 cm-es átmérőjű, megned­­vesített szűrőpapírral kibélelt Petri-csészékben he­lyezzük el, majd a csészékben 5—5 véletlenszerűen kiválasztott lárvát helyezünk el és a csészéket le­zárjuk. A lezárt csészéket 3 napon át 27—30 °C-on tartjuk. Bár a lárvák 48 órán belül képesek voltak a teljes levélmennyiséget elfogyasztani, nem kaptak további táplálékot. A még bökdösés után sem moz­gó (hosszirányban) lárvákat tekintjük elpusztultak­nak. A különböző koncentrációknál mérhető szá­zalékos mortalitási értékeket feljegyezzük. Mexikói babbogár elleni levélpermetezés Kísérleti állatként a mexikói babbogár (Epilach-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom