180100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszfaltelemek előregyártására
3 180 100 4 oldalán hosszabbra választjuk az aszfaltelem hosszánál. Az aszfaltelem megszilárdulását követően emelőfülként használhatjuk. Olyan kivitel is lehetséges a találmány szerint, amelynél a betétvégeket az aszfaltelemböl kinyúló hurkokat képezve az aszfaltelemben rögzítjük. Ezekbe a hurkokba azután az aszfaltelem megszilárdulása után például acélcsövek helyezhetők, amelyek emelőberendezéssel, például acélsodrony kötelekkel kapcsolhatók öszsze. Az aszfaltelemek találmány szerinti előregyártása önmagában ismert gyártósablonokban történhet, amelyeknek előnyösen acélból készült, elmozdítható sablonoldalaik, és ugyancsak acélból vagy például simított betonból készített sablonfenekük van. Abban az esetben, ha a betét nem a sablonfenékre helyezzük, a betét megfelelő tárolásáról, illetve rögzítéséről önmagában ismert módon külön kell gondoskodni. A betét és az aszfalt együttdolgozását biztosíthatjuk a betét anyagának, illetve felületi kialakításának megfelelő megválasztásával. Szükség esetén ez az együttdolgozás megfelelő kötőanyagréteg, pl. bitumen felvitelével javítható. A betét szakítószilárdságát a mindenkori igénybevételeknek megfelelően kell megválasztani. Ez lehet bármely hálószerű anyag, illetve műszaki szövet, amely az aszfalttal jó kötésbe hozható, továbbá amely az aszfalt öntési hőmérsékletén (120—200 °C) is megtartja szakítószilárdságát. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával az aszfaltburkolat építési idényjellege lényeges mértékben csökkenthető, illetve egyes területeken teljesen kiküszöbölhető. Ezen túlmenően, az alkalmazási terület lényegesen kiszélesedik, azaz a találmány szerinti előre gyártott aszfaltelemek felhasználásával olyan területeken, illetve helyeken is készíthető aszfaltburkolat, ahol idáig elképzelhetetlen volt, például vízépítési rézsűburkolatoknál, bányautaknál stb. A főbb felhasználási területeket az alábbiakban jelölhetjük meg: — Hidak, hídhát-töltések burkolati rétegeként; — Mezőgazdasági belső üzemi utak alap nélküli aszfaltburkolataként ; — Felvonulási és terelőutak burkolataként; — Utak 0,5—1 méteres szélesítésének alsó aszfalt-pályaszerkezeti rétegeként (ez finisherrel nem téríthető, az előre gyártott elemek alkalmazásával viszont a szélesítés akár a forgalom lezárása nélkül is egyszerűen elvégezhető) ; — Árokburkoló lapok, folyókaelemek és más hasonló idomok gyártásánál; — Városi utak közmű-helyreállítási munkái után az aszfaltburkolat gyors helyreállításánál (ezzel a javított útszakasz igen gyorsan viszszaadható a forgalomnak); — A panelos építési móddal épített villamosvasutak alsó ágyazati rétegeként, valamint a panelos vágánymezők és az aszfaltburkolat között jelenleg alkalmazott betontáblák helyett. A találmányt részletesebben példák alapján ismertetjük: 1. példa: Járdaburkolathoz 50x50x3 centiméteres aszfaltelemet készítettünk. Az ultrás vízzel bekent gyártósablonba a poliészterszálból készített hálóbetétet a gyártósablon fenekére fektettük. A poliészter hálóbetétet előzetesen bitumennel itattuk át. Ez az átitatás, valamint a hálóbetét üregeibe bejutó aszfalt biztosította a betét és az aszfalt jó együttdolgozását. A megkevert meleg aszfalt beöntése után az aszfaltelem felső felületét simítással alaktíottuk ki. Az öntött aszfaltelem lehűlése után a sablonoldalakat eltávolitottuk, a kész aszfaltelemet pedig a gyártósablonból a tárolóhelyre szállítottuk. 2. példa: AB—20-as aszfaltbetonból 100x50x8 centiméteres méretű aszfaltlapokat készítettünk út, illetve térburkolatokhoz. A gyártás menete lényegében az 1. példánál ismertetett módon történt. Az eltérés mindössze annyi volt, hogy az aszfaltelem két szemben fekvő végén az ugyancsak poliészterből készült hálószerű betétet 50—50 centiméterrel hosszabbra szabtuk le, mint az aszfaltelem hossza. A betétet itt is a sablonfenékre helyeztük, azonban a gyártósablont aszfalttal először csak mintegy a feléig töltöttük meg. Ezután a betét szabad végeit mintegy 10 centiméteres hosszúságra két oldalt kinyúló hurkot képezve visszahajtottuk a már bedolgozott aszfaltrétegre, és ezt követően öntöttük ki a gyártósablon fennmaradó részét. A betét végeit az aszfaltelemben a betét és az aszfalt közötti kötéssel rögzítjük. Aszfaltbeton esetében az aszfaltelem tömörségének fokozásához a beöntött aszfaltot vibróhengerrel tömörítettük. Ezután az aszfaltelem felső oldalfelületét simítással alakítottuk ki, majd az aszfalt lehűlése után a kész aszfaltelemet kizsaluztuk. Amint a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti aszfalt-előregyártási eljárás alkalmazásával az aszfaltburkolatok készítése gyorsabbá, gazdaságosabbá, és jobban gépesíthetővé válik. Az előregyártással a helyszíni munkák és az élőmunkák minimálisra csökkenthetők, az építésidők lényeges mértékben lerövidíthetők, az aszfalt alkalmazási területe pedig lényeges mértékben kiszélesíthető. Jóllehet leírásunkban mindig betétet említettünk, a „betét” megfogalmazás alatt több rétegből álló betétet is értünk. Ez olyan esetekben válhat szükségessé, amikor olyan nagyméretű aszfaltelemeket készítünk, amelyeknek pl. szállításuk során nagy hajlítónyomatékot kell felvenniük. Ilyenkor az aszfaltelemben több, egymástól távközzel elhelyezkedő rétegből álló betétet helyezhetünk el. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás aszfaltelemek előregyártására, amelynél gyártósablonba az aszfaltelem hajlító- és húzószilárdságát növelő betétet helyezünk, majd a felmelegítve megkevert aszfaltot a gyár5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
