180097. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többlet információ átvitelére bifázisu kódolással müködő hírközlő rendszerben

7 180 097 8 helyzetben volt, valamint a 27 D adatkimenete logikai „1” szinten van, ezért a felismert sértés ha­tására kialakuló m impulzus a 8 negyedik D-flip­­flop nyugalmi helyzetét megszünteti, ennek megfe­lelően a 8 negyedik D-flip-flop 26 Q adatkimeneté­nek n jele által lezárt 10 első számláló lezárása meg­szűnik, és az n jel, eljutva az első 6 ÉSNEM-kapu 39 bemenetére, letiltja a sértések további indikálását. Ez az állapot mindaddig tart, amíg két felismerést kiváltó sértés között eltelő z(w-j- 1) számú bit a g eredeti bináris jelsorozatban megjelenik, azaz ameddig a 10 első számláló a 42 bemenetére érkező e órajel kitüntetett éleit számlálja, és nem csordul tűi, ahol a 3. ábra szerint z a két egymást követő sértés közötti bitek számát, w pedig a felismerés­hez szükséges sértések között lévő sértések számát jelenti. Az n jel által okozott letiltás hosszúságát, és így a felismeréshez szükséges következő sértés várható bekövetkezési idejét a 10 első számláló az e órajel éleinek megszámlálásával határozza meg az előző sértés indikálását követően, mivel a 10 első számláló 41 kimenetén megjelenő tiltó jel a 8 negye­dik D-flip-flop 28 CL bemenetére jut, továbbá az n jel a 10 első számláló 40 engedélyező bemenetén a számláló működését engedélyezi. A 8 negyedik D- flip-flop 25 Q adatkimenetén megjelenő n jelet az értékelési időpontoknak megfelelő j impulzussoro­zat felfutó élei szerint működő 9 harmadik D-flip­­flop mintavételezi, mivel a j impulzussorozat 9 harmadik D-flip-flop 29 bemenetére jut el, az n jel a 9 harmadik D-flip-flop 30 Q adatbementére kerül. Ha a felismeréshez szükséges sértések mindig meg­jelennek a várható időpillanatokban, akkor a 9 har­madik D-flip-flop 31 Q adatkimenetén folyamatos logikai ,,1” szintű jel jelenik meg, amely a 12 har­madik ÉSNEM-kapun keresztül lehetővé teszi a 11 második számláló működését, mivel a 12 harma­dik ÉSNEM-kapu kimeneti jele a 11 második szám­láló 40 engedélyező bemenetére van kötve. így all második számláló megszámlálja a felismert sértése­ket, azaz a 43 bemenetre jutó 1 eredmény jel im­pulzusait, és amennyiben a sértések száma az x ér­téket meghaladja, úgy a 11 második számláló 45 ki­menetén megjelenő r jel a 13 ötödik D-flip-flop 32 Ck órajclbemenetére eljutva a 13 ötödik D-flip-flo­­pot nyugalmi helyzetéből kibillenti, mivel annak 36 CL bemenetén előzőleg már megjelent jel kinullázta a 13 ötödik D-flip-flopot. A 13 ötödik D-flip-flop 33 Q adatkimenete a felismerési információt szolgál­tató q’ kimenet, 35 Q adatkimenete pedig a 14 har­madik számláló 46 vezérlő bemenetére kapcsolódva engedélyezi annak működését. Az itt megjelenő jel már a felismerési állapotot, illetve a jelzési állapotot tükrözi, azaz értéke logikai „1”, akkor felismerési állapot, ill. jelzés van. A felismerési információt szol­gáltató q jel q’ kimenete egyrészt a 15 negyedik ESNEM-kapu egyik bemenetével van összekötve, másrészt a rendszer felismert információt szolgál­tató kimenete. Ha a felismerési állapot fennállása után egy-egy adott időpillanatra várt sértés kimarad, akkor ez még nem jelenti feltétlenül a felismerési állapot megszűnését, hiszen a 2. ábra szerint y számú adott időpillanatra várt sértésnek kell kimaradnia a felis­merési állapot megszüntetéséhez. Ezt úgy valósítja meg az ismertetett áramkör, hogy a 15 negyedik ÉSNEM-kapu érzékeli a bemenetelre kiadott q és n jelek logikai szorzásával, hogy a felismerési állapot­ban egy adott időpontra várt felismerési sértés in­­dikálása elmaradt, és ezt a kimenő jelében kifejezve adja a 16 VAGY-kapu egyik bemenetére, amelynek másik bemenetére az 5 első monostabil multivibrá­tor kimeneti jelsorozata, ami az értékelési időpon­toknak megfelelő keskeny j impulzussorozat, csat­lakozik. A 16 VAGY-kapu u kimeneti jele indítja a 17 második monostabil multivibrátort, mivel annak 50 bemenetére jut, amely a v pótimpulzusokkal a 17 második monostabil multivibrator 49 kimenetén jelenik meg, negatív impulzusok formájában „pótolja” a sértésészlelés 1 eredményjeléből kima­radt impulzusokat, és a v pótimpulzusok a 7 máso­dik ÉSNEM-kapun keresztüljutva elindítják az időzítési folyamatot ugyanúgy, mint ahogy ezt a sértésészlelés 1 eredményjelben lévő impulzusok is teszik. A 14 harmadik számláló feladata a fent em­lített v pótimpulzusok megszámlálása, mivel ezek a 14 harmadik számláló 47 bemenetére jutnak, és amennyiben a v pótimpulzusok száma a felismerési állapot alatt meghaladta az előre beállított y érté­ket, úgy a 14 harmadik számláló 53 kimenetén meg­jelenő s jel nullázza a 13 ötödik D-flip-flopot, amely­nek 34 D-bemenete logikai „l”-re van kapcsolva, mivel az s jel a 13 ötödik F-flip-flop 36 CL bemene­tére kerül. A szóban forgó nullázás egyben a felisme­rési állapot megszűnését, ill. példánkban a jelzési szakasz végét jelzi. Mivel a felismeréshez szükséges sértéseken túl­menően további periodikus sértések is bevihetők az adóoldali bifázisú jelbe, ezért a 3. ábra szerint mód nyílhat nemcsak jelzés, hanem adott sebességű járulékos digitális csatorna vagy csatornák kialakí­tására is. Ilyen viszonylag lassít csatornára van pl. szükség adatátviteli rendszerekben blokk-ismétlés­sel működő hibajavítás alkalmazásakor: ilyenkor a visszairányú, úgynevezett felügyeleti csatornán kérik a hibás blokkok megismétlését. Az adatátvi­teli modemekben ezt frekvenciaosztással oldják meg. A találmány szerint a felügyeleti csatornát a frekvenciaosztáshoz szükséges drágű szűrők nélkül létre lehet hozni. Ugyancsak gyakran van szükség más jellegű táv­­ellenőrző információk átvitelére. Ezeken a csatornákon úgy vihető át információ, hogy a bináris ,,0”-hoz nem tartozik sértés, a biná­ris „l”-hez viszont igen; vagy fordítva. Mivel a sér­tések között z számú g eredeti bináris jelsorozatbeli bit van, és két felismerési sértés között w számú sér­tés alakítható ki, ezért amennyiben a rendszer eredeti bitsebessége N bit/s, akkor a felismerési információt nem számítva r bit/si z w+1 L J sebességű járulékos információátvitel valósítható meg. A 3. ábrán bemutatott, és az előző bekezdésben ismertetett elv alapján elképzelhető az a megvalósí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom