180086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-5 szénatomos alfa-olefinek dimerizálására

11 180080 12 3. példa A 2. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy pentaklór-fenol helyett 4,5 nnnól 2,4,6-triklór-fenolt használunk fel. 34 g pro­­pilén-dimert kapunk, amely az egyes izomereket a következő elosztásban tartalmazza : 2-metil-pen­­tén-1 és-2: 13%; 4-metil-pentén-l és-2: 18%; hevének; 11%; 2,3-dimetil-butén-l: 43%; 2,3-di­­metil-butén-2: 10%. 4. példa 200 ml űrtartalmú Schlenk-csövet légmentesí­­tiink. majd nitrogéngázzal töltünk fel. A csőbe a megadott sorrendben 20 ml vízmentes klór-benzolt, 0,075 mmól nikkel-naftenátot tartalmazó 0,375 ml toluolos oldatot, 0,075 mmól triizopropil-foszfint tartalmazó 0,75 ml toluolos oldatot és 0,5 ml izo­­prént mérünk be. Ezután az elegyhez 1,5 mmól trietil-alumíniumot tartalmazó 1,5 ml toluolos olda­tot adunk, és az elegyet 5 percig szobahőmérsékle­ten keverjük. Végül az elegyhez 4,5 mmól 2,4,6- triklór-fenolt tartalmazó 80 ml klórbenzolos oldatot adunk, és 10 percig szobahőmérsékleten keverjük. A kapott katalizátoroldatot előzetesen notrogén­­gázzal feltöltött, 300 ml űrtartalmú rozsdamentes acél autoklávba töltjük. Az autoklávot légmente­sen lezárjuk, majd 5 kg/cm2 nyomás elérésig propi­lénnel töltjük fel. Az elegjmt 1,5 órán át 20 °C-on reagálta tjük, ezalatt a rendszer nyomását propilén utánadagolásával állandó értéken tartjuk. A reakcióéi egyet az 1. példában ismerteit módon dolgozzuk fel és elemzziik. 31 g propilén-dimert ka­punk, amely az egyes izomereket a következő elosz­lásban tartalmazza: 2-metil-pentén-l és -2: 17,6%; 4-metil-pentén-l és -2: 15,4%; hexének: 8,4%; 2,3-dimetil-butén-l : 6,6% ; 2,3-dimetil-butén-2 51%. •5. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azon­ban 2,4,6-triklór-fenol helyett 1,125 mmól tetra­­klór-p-hidrokinont használunk fel. 30 g propilén­­dimert kapunk, amely az egyes izomereket a követ­kező eloszlásban tartalmazza : 2-metil-pentén-l és -2: 25%; 4-metil pentén-1 és -2: 35%; hexének: 23% ; 2,3-dimetil-butén-l : 16% : 2,3-dimetil-butén­­-2:0,5%. 6. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azon­ban 2,4,6-triklór-fenol helyett 4,5 mmól pentaklór­­fenolt használunk fel. 25 g propilén-dimert kapunk, amely az egyes izomereket a következő eloszlásban tartalmazza: 2-metil-pentén-l és- 2: 20%; 4-metil­­pentén-l és-2: 37%; hexének: 20%; 2,3-dimetil­­butén-l: 19%: 2,3-dimetil-butén-2: 4%. 7. példa 200 ml űrtartalmú Schlenk-csövet légmentesí­­tiink, majd nitrogéngázzal töltünk fel. A csőbe a megadott sorrendben 20 ml vízmentes klór-benzolt, 0,15 mmól bisz-(acetil-acetonáto)-nikkelt, 0,15 mmól triizopropil-foszfint tartalmazó 1,5 ml toluolos ol­datot és 0,5 ml izoprcnt mérünk be. Ezután az elegyhez 1,5 nnnól trietil-alumíniumot tartalmazó 1.5 ml toluolos oldatot adunk, és 5 percig szobahő­mérsékletin keverjük. Végül az elegyhez az 1. táb­lázatban megadott mennyiségű pentaklór-fenolt adjuk 80 ni klór-benzolban oldva, és az elegyet 10 percig szobahőmérsékleten keverjük. Minden egyes katalizátoroldatot előzetesen nitro­­géngázzal feltöltött, 300 ml űrtartalmú rozsdamen­tes acél autoklávba töltjük. Az autoklávot légmen­tesen lezárjuk, és 5 kg/cm2 nyomás eléréséig propi­lénnel tökjük fel. Az elegyet 1,5 órán át 20 °C-on reagáltatj uk, ezalatt a rendszer nyomását propilén utánadagolásával állandó értéken tartjuk. A reak­­cióelegyet az 1. példában ismertetett módon dol­gozzuk fel és elemezzük. Az eredményeket az 1. táb­lázatban ismertetjük. 8. példa 300 ml űrtartalmú rozsdamentes acél autoklávot légmentesítünk, majd nitrogéngázzal töltünk fel. Az autoklávba a megadott sorrendben 20 ml klór­benzolt, 0,15 mmól nikkel-naftenátot tartalmazó 1.5 ml toluolos oldatot és 0,15 mmól triizopropil­­foszfint tartalmazó 1,5 ml toluolos oldatot mérünk be, majd az oldatban propiléngázt okiunk. Az elegy­hez közvetlenül ezután a megadott sorrendben 1,5 mmól trietil-alumíniumot tartalmazó 1,5 ml toluo­los odatot és 2,25 mmól pentaklór-fenolt tartalmazó 80 ml klór-benzolos oldatot adunk. Az autoklávot légmentesen lezárjuk, 5 kg/cm2 nyomás eléréséig propilénnel töltjük fel, és az elegyet 1,5 órán át 40 °C-on reagáltatjuk. Ezalatt a rendszer nyomását propilén utánadagolásával állandó értéken tartjuk. A reakció lezajlása után az elegyet az 1. példában közöltek szerint dolgozzuk fel és elemezzük. 60 g propilén-dimert kapunk, amely az egyes izomereket a következő arányban tartalmazza: 2-metil-pentén-I és -2: 17,1%; 4-metil-pentén-l és-2: 23,9%; hexének: 13,3%; 2,3-dimetil-butén-l: 29,9%; 2,3- dimetil-butén-2: 14,8%. 9. példa A 2. példában ismertetett módon járunk el, azon­ban 0,15 mmól triizopropil-foszfin helyett a 2. táb­lázatban felsorolt háromértékű foszforvegyületeket használjuk fel az előzővel azonos (0,15 mmól) meny­­nyiségben. Az eredményeket a 2. táblázatban kö­zöljük. 10. példa, A 2. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy az elegyet 20 "C helyett 0 °C-on, illetve 60 C-on reagáltatjuk. Az eredményeket a 3. táblázatban ismertetjük. II példa 100 ml i rtartalmú Schlenk-csőbe a megadott sor­rendben 0,6 mmól nikkel-naftenátot (3,0 ml mono­­klór-benzolos oldat formájában), 1,2 mmól triizo­propil-foszfint (1,0 m monoklór-benzolos oldat­formájába i) és 0,5 ml izoprént mérünk be. Az elegy­hez 6 mmól trietil-alumíniumot adunk 3,8 ml mono­klór-benzolos oldat formájában, és az elegyet 5 percig keverjük. Ezután az elegyhez 20 ml mono­­klór-henzolos oldat formájában 9 mmól pentaklór­­fenolt adunk jéghűtés közben, és az elegyet 25 percig keverjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom