180084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél tuskók folyamatos öntésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180084 Bejelentés napja: 1979. II. 05. Közzététel napja: 1982. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. VIII. 31. (SO—1243) Nemzetközi l ) f r7 A osztályozás: |v B 22 D 11/00 Feltaláló(k) : Szabadalmas : Ward, George, Charles, mérnök, Southwire Company, Carollton, Georgia, Ame-Wilson Thomas Noell mérnök, rikai Egyesült Államok. ' Sinha Uday Kumar mérnök, Carrollton, Georgia, Amerikai Egyesült Államok. Eljárás acéltuskók folyamatos öntésére 1 A találmány tárgya eljárás olyan acéltuskók folyamatos öntésére, amelyek a hagyományos­nál jobb felületi minőségű, közvetlenül huzallá húzhatók. A hagyományos módsze'rekkel és berendezé­sekkel történő folyamatos öntés során a fémet, például acél fémolvadék formájában nyitott füg­gőleges kokillába, úgynevezett rekrisztallizátor­­ba öntik. A kokilla fala lehűti a fém olvadék palástját, és megdermedt kérget alakít ki a kokillafal mentén. Ez a kéreg lényegében az öntött tuskó palástja, és az ezáltal meghatározott kereszt­metszetű tuskót folyamatosan húzzák le a kokil­­lából, miközben ennek megfelelő sebességgel Miután a tuskó a kokillából kilép, palástjára öntik a kokilla belső részébe a fémolvadékot, hűtősugarakat, általában vizet fúvatnak, hogy lehűtsék és a tuskó teljes keresztmetszetében megdermedjen. A tuskónak a kokillából törté­nő kilépése után végzett hűtést általában másod­lagos hűtésnek nevezik, és ennek során végbe­megy a tuskó teljes keresztmetszetének meg­­dermedése. A legtöbb folyamatos öntőberendezésben az áthúzó kokilla tengelye függőleges és a tuskó függőlegesen lefelé mozog ki a kokillából. Mi­után a tuskó teljesen megszilárdult, a kívánt hosszúságúra fűrészelik, miközben a lehúzás változatlan sebességgel történik. Minthogy a fű-2 részeléskor a tuskó teljes keresztmetszetének szilárdnak kell már lennie, az öntési sebességet a berendezés magasságának korlátái határolták be. Ez azt jelenti, hogy az öntési sebességet nem 5 lehetett korlátlanul növelni, mert ez esetben a megdermedés rendkívül hosszú távon tö'rténik csak meg, ami lehetetlenül magas berendezése­ket eredményezne. Ez az öntési költségeket je­lentős mértékben növelné. 10 Különösen nehéz problémákat okozott ez az acélok öntésénél, minthogy itt az olvadék hő­mérséklete meglehetősen magas, a megderme­­déshez viszonylag hosszú idő szükséges. Folya­matos acélöntőművekben nem ritka a 20 méte- 15 rés távolság a kokilla és a darabolási hely kö­zött, és még ez a rendkívül nagy távolság is kisebb öntési sebességet enged meg, mint ami elméletileg elérhető. Annak érdekében, hogy a függőleges irányú 20 helyigényt csökkentsék, megkísérelték az öntési úgy elvégezni, hogy a függőleges kokillából ki­lépő tuskót a másodlagos hűtés elvégzése után vízszintes irányba hajlítják alakítóhengerek se­gítségével. Az ilyen berendezésekben a függő- 25 legesen öntött tuskót kb. 90 fokos ívben haj­lítják meg, így a tuskó a végső dermedés során vízszintes irányban mozog. Az ív elhagyása után a tuskót ismét alakító görgők egyenesítik ki. A darabolás ily módon vízszintesen mozgó, 30 egyenes tüskön történik. Ez a kialakítás lehető­180084 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom