180075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek elektrokémiai megmunkálására
13 180075 14 zötti minimális p"„,„ távolságnak felelnek meg,amely távolság a 9. ábrán szereplő távolságnál kisebb. A 11. ábrán a következők láthatók: 91 — az elektródok közötti S teret jellemző távolság időbeni változása (2. ábra), 92 — a feszültség vált ozás görbéje, 93 — az elektródok között folyó áram erősségének változási görbéje (1. ábra), 94 — az elektródok közötti tér relatív ellenállásának változása, 95 — az elektródok közötti tér relatív ellenállására adott referenciaszint (1. ábra), 90 — az elektródok közötti tér relatív ellenállásának második deriváltja az idő függvényében (1. ábra), 97 — az elektródok közötti tér relatív ellenállásának második deriváltjára előre megadott referenciaszint (1. ábra). A 12. ábrán a következők láthatók: 98 — az elektródok közötti S teret jellemző távolság időbeni változási görbéje (1. ábra), 99 — az elektródfeszültség változási görbéje, 100 — az elektródok közötti térben folyó áram erőssége (1. ábra), 101 — az elektródok közötti tér relatív cllenállássának változási görbéje (1. ábra), 102 — az elektródok közötti tér relatív ellenállásának referenciaszint je (1. ábra), 103 — az elektródok közötti tér relatív ellenállásának második deriváltja az idő függvényében (1. ábra), 104 — a relatív ellenállás második deriváltjának előre megadott referenciaszintje, 105, 106 — a 21 zárókapcsolás kimenőjele (5. ábra). A 13. ábrán a következők láthatók: 107 —■ az elektródok közötti S teret jellemző távolság időbeni változása (1. ábra), 108 — az clektródfesziiltség időbeni változása, ahol Umln az elektródok közötti minimális SmlB távolsághoz tartozó feszültségérték (2. ábra), 109 — a 10 első kiválasztó- és tárolóegység (5. ábra) 24 vezérlőbemenetére adott vezérlőjel, 110 — a 10 első kiválasztó- és tárolóegység (5. ábra 23 vezérlőbemenetére adott vezérlőjel, 111 — a 10 első kiválasztó- és tárolóegység (5. ábra) 29 tárolókondenzátorának feszültsége 112 — A 21 zárókapcsolás (5. ábra) 27 bemenetére adott vezérlőjel. A 14. ábrán a következőket mutatja : 113 — az elektródok közötti S teret jellemző távolság időbeni változása (1. ábra), 114 — a relatív elektródfeszültség értékének időbeni változása, ahol U„„ a relatív feszültség maximális értéke, 115 — a 16 második kiválasztó- és tárolóegység (5. ábra) 26 vezérlő bemenetére adott vezérlőjel, 116 — a 16 második kiválasztó- és tárolóegység (5. ábra) 25 vezérlőbemenetére adott vezérlőjel. 117 — a 16 második kiválasztó- és tárolóegység (5. ábra) 40 tárolókondenzátorára adott feszültség, 118 — a 21 zárókapcsolás 27 bemenetére adott vezérlőjel. A megmunkálás megkezdése előtt a 2 szerszámelektródot és a 3 munkadarabot ellenirányú mozgással feszültség hiányában egészen érintkezésig közelítjük, majd az elektródok közötti minimális Smln távolságra beállítjuk egymástól (2. ábra). Ezután az elektródokra U feszültségimpulzust (1. ábra) adunk, amikor az elektrolit nyomása az elektródok közötti S térben Pj nagyságú. Ekkor megkezdődik az elektrokémiai megmunkálás. Mivel az elektrolitban létrejövő kavitáció intenzitás i foka a 2 szerszámelektród rezgő mozgással végzett távolításakor, az elektrolit előre megadott P, nyomása mellett egyértelműen az elektródok közötti minimális SmI„ távolságtól (2. ábra) függ, ezért a megmunkálás kezdetekor a 7 kavitációadó (4. ábra) segítségével egy kiválasztott paraméter értékét megmérjük, amely érték az elektródok közötti beállított minimális távolságnak megfelelő kavitációintenzitást egyértelműen meghatározza. Az 1 tápforrás kimeneti feszültségének, az elektrolit hőmérsékletének, a 3 munkadarab felületi hőmérsékletének megváltozása által okozott hatások kizárása céljából a 7 kavitációadóval szolgáltatott jelet a 12 első számolóegység bemenetére juttatjuk, ahol a kavitációparaméter függvényének relatív értékét előállítjuk, mégpedig oly módon, hogy a kavitációparaméter aktuális értékét az elektródok közötti minimális Sml„ távolságnak megfelelő paraméterekkel elosztjuk. A kavitációparaméter értékét az elektródok közötti minimális Smi„ távolság mellett a 10 első kiválasztó- és tárolóegység (4. ábra) segítségével végezzük. Ez az egység 14 bemenetével a 7 kavitációadó kimenetére csatlakozik és analóg tárolóegységet képez, amely megadott időközönként a kavitációparaméter aktuális értékét az elektródok közötti minimális Sm,„ távolság mellett ellenőrzik. A 10 első kiválasztó- és tárolóegység kimenőjele a 12 első számolóegység 11 bemenetére van vezetve, ahol 12 első számolóegység kimenete a kavitációparaméter függvényének relatív értékével arányos jelet továbbít. Mivel ennek a jelnek az értéke a megmunkálás előtt az elektródok között beállított minimális Smtn távolsággal egyértelműen kapcsolatban van, ezért ezt a jelet a 16 második kiválasztó- és tárolóegységben tároljuk, és egy megadott megmunkálási perióduson keresztül referenciaértékként használjuk fel. A 16 második kiválasztó- és tárolóegység analóg tárolóberendezést alkot. Az elektrokémiai megmunkálás kezdetén a kavitációparaméter függvényének azt az értékét kell tehát kiszámítani és tárolni, amely a megadott minimális Smln távolsághoz tartozik az elektródok közötti S térben. A 21 zárókapcsolás 27 bemenetére (4. ábra) a 28 időbeni vezérlést biztosító egységről jelet adunk, amely a 22 beállító mechanizmusba vezető jelutat hibás jel bejutásának megelőzése céljából lezárja. A hibás jel a tárolási ciklus alatt a 10 első és a 16 második kiválasztó- és tárolóegység kapcsolásakor léphet fel. A záró jel a ciklus befejezése után fennmarad. A megmunkálás kezdeti stádiumának befejeződé. 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
