180075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek elektrokémiai megmunkálására

7 180075 8 ami a 6 gőz- és gázbuborékok (2. ábra) hiányának is eredménye. Mindennek hatására az elektródok kö­zötti távolság nagysága lecsökkenthető, ami hozzá­járul a megmunkálás pontosságának, teljesítményé­nek és minőségének jelentős javításához. Amikor a 2 szerszámelektródot a 3 munkadarab­tól (1. ábra) gyorsan eltávolítjuk, a P hidrodinami­kai nyomás (2. ábra) ugrásszerűen lecsökken. Ilyen­kor az elektrolitban feloldódott 6 gőz- és gázbuboré­kok az elektródok közötti S térben újból intenzíven kialakulnak, vagyis a P6 nyomás lecsökkenése miatt az elektródok közötti S teret kitöltő elektrolitban kavitáció jön létre. Ennek következményeként az elektródok közötti S teret jellemző R ellenállás je­lentősen megnövekszik (2. ábra, A szakasz). Az elektródok közötti távolság további növekedésének mértékében friss elektrolit áramlik be az S térbe, aihely átmosódik, és az R ellenállás időben csökken­ni kezd (2. ábra, B szakasz). Ily módon a 2 szerszám­nak a 3 munkadarabtól való távolításakor a R ellen­állás először az A szakasz szerint növekszik, majd B szakasz szerint csökken, vagyis a R ellenállás vál­tozásában lokális extrémum figyelhető meg. Az elektrokémiai megmunkálás során a kavitá­ció miatt a 2 szerszámelektród eltávolításakor létre­jött 6 gőz- és gázbuborékok képződésének intenzi­tása az elektródok közötti S teret jellemző minimá­lis Smin távolságától (2. ábra) és az S téren átfolyó elektrolit mennyiségétől függ. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy minél kisebb az elektródok kö­zötti S teret jellemző Sj...S4 távolság (3a ábra), annál kisebb az elektrolit áramlása ebben a térben, és annál gyorsabban dúsul fel az elektródok közötti 5 térben az elektrolit a 6 gőz- és gázbuborékok anya­gával. Amikor tehát a 2 szerszámelektródot a 3 munkadarab felületétől eltoljuk, az elektródok kö­zötti S térben a 6 gőz- és gázbuborékok száma lavi­naszerűen növekszik. Ennek hatására az elektródok közötti S tér R ellenállása az eltolás pillanatában jelentősen növekszik (3b ábra az S, távolsághoz tartozó A4 szakasz). Ha az elektrokémiai megmunkálást az elektródok közötti minimális távolság nagy értéke, Sí mellett végezzük (3a ábra), akkor az elektrokémiai folya­matok kevéssé intenzívek lesznek és az elektrolit az elektródok közötti S térben kevéssé dúsulnak fel a 6 gőz- és gázbuborékok anyagával. Éppen ezért a 6 gőz- és gázbuborékok képződése a 2 szerszámelekt­ród visszahúzásakor csak kis mennyiségben képződ­nek. Éppen ezért az R ellenállásnak a kavitációra visszavezethető változása alig jelentkezik (3a ábra, Aj szakasz), az A4 szakasznál sokkal kisebb lesz. A 2 szerszám elektródnak a 3 munkadarab felüle­tétől való eltávolításakor keletkező kavitáció inten­zitását tehát az elektródok közötti S térre jellemző távolság nagysága és az elektrolit áramlása befolyá­solja. A kavitáció intenzitási foka és az elektródok kö­zötti S térre jellemző minimális Sml„ távolság között egy adott Px belépési nyomás mellett egyértelmű összefüggés létezik, ami a megmunkálási folyamat vezérlésére használható. Mivel a 2 szerszám elektród rezgő mozgással vég­zett eltávolításakor a kavitáció kifejlődésével az elektródok közötti S tér R ellenállása ugrásszerűen megnövekszik, ezért a megmunkálási eljárás vezér­léséhez az elektrolitban fellépő kavitáció által az elektródok közötti S tér R ellenállásának megválto­­zási értéke használható. Az elektródok közötti tér relatív ellenállását úgy határozzuk meg, hogy az elektródok közötti S tér ellenállásának értékét osztjuk az elektródok közötti minimális Smln távolsághoz tartozó ellenállásérték­kel. A relatív paraméter szerinti vezérléskor a meg­munkálandó felületet, az elektrolithőmérséklet, a vezetőképességek, stb. hatását kizárjuk. A megmunkálás megkezdése előtt az egymáshoz képest rezgő mozgást végző 2 szerszámelektré és 3 munkadarabot a feszültség kikapcsolása mellett ellenirányú mozgatással egymással érintkezésbe hozzuk, majd az elektródok közötti térre jellemző minimális Smin távolságra egymástól eltávolítjuk (2. ábra). Ekkor az elektródokhoz U működtető im­pulzust juttatunk (1. ábra), az elektródok közötti S térben P, nyomással elektrolitot áramoltatunk, amivel a megmunkálás megkezdődik. Mivel az elektródok közötti térre jellemző mini­mális Smln távolság (1. ábra) a kavitáció erősségével, és ennek következtében az elektródok közötti tér relatív ellenállásának nagyságával egyértelmű kap­csolatban van, a kavitáció által az elektródok kö­zötti S tér relatív ellenállásában létrehozott válto­zás maximális értékét tároljuk, és ezt a tárolt érté­ket a továbbiakban olyan értékként használjuk, amely a mindenekelőtt az elektródok közötti S tér beállított nagysága által meghatározott megmunká­lási intenzitást keresztirányban megadja. Az elektródok közötti tér relatív ellenállásában a kavitáció által létrehozott folyamatos megválto­zásokat, ha azok a megadott értéktől eltérnek, az előtolási sebesség (v) és a nyomás (P.) változtatásá­ra használjuk, ahol, ha a relatív ellenállás értéke a megadott értéket túllépi, a P„ nyomást növelj ük, és a v előtolási sebességet csökkentjük. Ha a relatív ellenállás értéke a megadott érték alatt marad a v előtolási sebességet növeljük. Az elektródok közötti térre előre megadott Sml„ távolságának beállítását, az egyidejűleg az elektró­dok közötti tér relatív ellenállásának mérését, vala­mint a mért érték tárolását a kavitáció intenzív ki­fejlődésének pillanatában periodikusan végezzük, esetenként néhányszor 10 perces időközönként. Er­­”e azért van szükség, mert mind a megmunkálandó felület, mind pedig az elektrolit hőmérséklete és villamos vezetőképessége a megmunkálási folyamat­ban viszonylag lassan ugyan, de változik. A 3b ábra azt mutatja, hogy az elektródok kö­zötti térre jellemző minimális Sraln távolság csökke­nésének mértékében az elektródok eltávolításakor az elektródok közötti S tér relatív ellenállásának lokális extrénuima (Aj, A», A3, A4 szakasz) növek­szik. Ha az elektródokat egymástól eltávolítjuk, a ka­­vitáeiós jelenségek következtében a relatív ellenál­lás görbéjének alakváltozása (torzulása) lép fel, ami a görbén lokális extrémumok megjelenéséhez vezet. Mivel a lokális extrémum értéke az elektródok kö­zötti nagyobb távolságokat jellemző relatív ellen­állás értéke alatt marad, ezért a relatív ellenállás pillanatnyi értékének összehasonlítása az ejőro 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom