180075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek elektrokémiai megmunkálására

3 180075 4 lehetőség arra, hogy impulzust adjunk a munkafe­szültséghez az elektródok maximális közelítésekor, vagyis akkor, amikor az elektródok közötti távol­ság minimális, tehát a megmunkáló felület és a szerszámelektród közötti esetleges rövidzárlati za­var megszüntetésére szükség lenne. A feszültségim­pulzusokat az ismert eljárásban tehát a szerszám­­elektród előtolásakor vagy visszahúzásakor, vagyis az elektródok közötti tér változó értékei mellett ve­zetik be. Tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben a rezgésamplitúdó mintegy 0,2 mm és az üzemi fe­szültség jel-szünet aránya 2 és 3 között van, az elektrokémiai oldási folyamat nagy átlagos elektró­dok közötti távolság mellett zajlik, ami a megmun­kálási pontosságot ront ja. Ez különösen a megmun­kálandó belső tér oldalfelületeire vonatkozik. Ha a jel-szünet arányt a megmunkálási pontosság javítá­sa érdekében 5 és 10 közötti értékre emelik (ezt pél­dáid úgy érik el, hogy az impulzusok hosszát az üzemfeszültségben jelentősen növelik), az előtolási sebességek komoly mértékben csökkennek. Ezen túlmenően, ha az elektródokat egy kiegészítő fe­szültségforrásból táplálják, az érintkezés hatására erős felületi lepusztulás jön létre mind a szerszám­­elektródon mind pedig a munkadarabon. Az elekt­ródok érintkezésekor ezen túlmenően a szerszám­­elektród és a munkadarab felületének mechanikai károsodása is bekövetkezhet, különösen kis méretű üreges terhek megmunkálásakor. Az egyik elektródnak feszültségimpulzusokkal szinkronizált rezgő mozgását felhasználó elektroké­miai megmunkálási eljárások és az elektródok kö­zötti tér nagyságának szabályozására ugyanilyen eleven működő eljárások ismert változatai csak kor­látos megmunkálási pontosságot, teljesítményt és jóságot képesek, különösen a komplikált felületi ki­alakítások mellett, biztosítani. Az elektrokémiai megmunkálásra ismeretesek olyan berendezések, amelyek a folyamat különböző zavarai esetén keletkező és az elektródok közötti térben lezajló zárlatokkal összefüggő áramváltozá­sok elemzése alapján működik. Ezek a berendezések azonban nem alkalmasak impulzusos áram felhasználásával elektrokémiai megmunkálás végzésére, mivel az impulzussorozat nagyfrekvenciás spektuma az elektródok közötti térben a nagyfrekvenciás rezgések mikrozárlatok miatt keletkező segédjeleit elnyomják. Az elektrokémiai megmunkálás céljaira rezgő­­elektróddal és impulzusárammal működő berende­zéseket is kidolgoztak, amelyek szabályozó alapelv szerint működnek: az elektródok kölcsönös érint­kezésének hiányában a berendezés az egyik elektró­dot automatikusan előretolja, míg az érintkezés alatt az előtolás hiányzik. A működést előidéző impulzusfeszültség csak az elektródok előmozgatá­­sakor, illetve távolításakor, vagyis az elektródok közötti tér nagy tartományban változó értéke mel­lett vezethető be, ami a másolási pontosságot és a megmunkálási teljesítményt jelentősen rontja. A találmány feladata olyan módszer kidolgozása fémek elektronikai megmunkálására, amelyben az elektródokra adott feszültségimpulzusok bevezeté­sével szinkron az egyik elektród kényszerrezgését alkalmazzuk, továbbá feladata az eljárást megvaló­sító olyan berendezés megvalósítása, amely az im­pulzusadás alatt mindaddig az időpontig bizonyít­ja az elektródok közötti tér minimális nagyságát, amíg a szerszámelektród és a munkadarab egymás­tól minimális nagyságra van. A feladat megoldására olyan elektrokémiai meg­munkálási eljárást dolgoztunk ki, amelyben az elektródokra a megmunkálási folyamat során veze­tett feszültségimpulzusokkal szinkron kényszerrez­gésbe hozott elektródot használunk, és a találmány szerint a feszültségimpulzust az elektródok közelí­tése során a minimális távolság elérésig biztosítjuk, az elektródok közötti teret jellemző ellenállás idő­ben változó értékének és az elektródok minimális távolságához tartozó ellenállásértéknek hányadosa­ként értelmezett relatív ellenállás értékét megfi­gyeljük, majd az elektrolitban az elektródok egy­mástól való eltávolításakor fellépő kavitáció által a relatív ellenállás értékében előidézett változást el­lenőrizzük, és az elektródok közötti tér nagyságát •is a tér bemenetén az elektrolit nyomását a relatív ellenállás megkövetelt változásai értékének állandó­sága mellett szabályozzuk. A találmány szerint tehát az elektródok közötti távolságot és az elektródok közötti tér bemenetén az elektrolit nyomását sza­bályozzuk, és eközben a relatív ellenállás egy előre meghatározott változási értékét állandónak te­kintjük. A kavitáció által a relatív ellenállásban az elekt­ródok egymástól való távolításakor előidézett meg­változást az elektródok közötti távolság egy meg­adott tartományának periodikus beállításával ad­juk meg. Az ellenállás értékét mindenkor mérjük és tároljuk. A mérések között a tárolt értéket a relatív ellenállás folyamatosan változó aktuális értékével hasonlítjuk össze. Abból a célból, hogy az elektródok egymástól való távolításakor fellépő kavitáció miatt a relatív ellenállásban előidézett megváltozási érték követé­sét megfelelő pontossággal biztosíthassunk, a rela­tív ellenállás idő szerinti második deriváljál mérjük. Ha az áram-feszültség karakterisztika csökkentő ágában üzemelő tápforrást használunk, a kavitáció miatt a relatív ellenállásban az elektródok egymás­tól való távolításakor előidézett megváltozás egy­szerű és kényelmes vezérlési eljárás létrehozására alkalmas, amelyben a feszültség folyamatos értéké­nek és az elektródok közötti minimális távolság mi­nimális értéke mellett mért feszültség hányadosának arányaként meghatározott elektródfeszültség érté­két követjük. Ezen kívül a relatív elektródfeszültség megválto­zási értékét is követjük második deriváltjának mé­résével, aminek célja az érzékenység növelése, és a feszültségimpulzus különböző alakjai szerint vég­zett szabályozás tartományának kibővítése. A találmány szerinti feladatot oly módon is meg­oldhatjuk, hogy elektrokémiai megmunkálásra be­rendezést dolgozunk ki, amelyben a találmány sze­rint az elektródokra kavitációadó csatlakozik, amelynek kimenete a megmunkálási intenzitást sza­bályozó vezérlőegység bemenetére csatlakozik. Ez a vezérlőegység egy a kavitációt az elektródok kö­zötti minimális távolsága mellett jellemző paramé­ter értékéhez kialakított első kiválasztó- és tároló­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom