180051. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós transzlációs logikai játék
3 180 051 4 szerinti megoldásnál egy fémkeretben, amelyen nyílások vannak, kiskockák mozgathatók. A „2 x 2”-es (23—1 = 7 mozgatható kiskocka) változat és a „3 x 3”-as (33—1 = 26 mozgatható kiskocka) változat nem különbözik az eddig felsorolt szabadalmaktól. A „4 x 4”-es változatnál a doboz közepén egy 2 x 2-es méretű közbenső mag van elhelyezve, az N x N-es változatnál egy (N—2) x (N—2) méretű közbenső mag. A kiskockák mozgása tehát mindig e közbenső mag felületén történik. A 3 x 3-as változatnál e közbenső mag mérete éppen egy kiskocka, amely tehát éppen-olyan mozgást végezhet, mint a többi kiskocka. US—PS 4.036.503 (1977.) sz. szabadalmi leírás a fentiektől, s az általunk leírandó játéktól is alapvetően különbözik. Egy teljesen átlátszó zárt műanyag dobozban úgy vannak betűkkel vagy számokkal megjelölt kiskockák elhelyezve, hogy van a dobozban elegendő terük-helyük az elgördülésre, felbillenésre. A doboz belső mérete tehát nem olyan, hogy abban éppen elférne bizonyos számú kiskocka, s egy hiányzása éppen lehetővé tenné a többinek az adott helyre való becsúszást; itt ennél a doboz jóval nagyobb, úgy, hogy a belső kiskockák élük körül felbillenhetnek, másik oldalukra borulhatnak, elfordulhatnak. A játék csak részben logikai, másik részben inkább kézügyességi, manipulativ. A leíráshoz mellékelt ábrán egy öt kiskockát tartalmazó kiviteli alak látható, ez is mutatja a lényegi különbséget a transzlációs játékokhoz képest, mert transzlációs játékot hét mozgó kiskockánál kevesebből értelmetlenség előállítani. Ez utóbbi játéktól eltekintve (amely, noha egy teljesen átlátszó zárt dobozról van szó, nyilvánvalóan különbözik az általunk bemutatandótói, s ezért erre a továbbiakban nem hivatkozunk) valamennyi többi játék két jellegzetességgel bír: a kiskockák a külső dobozon levő nyílásokon át, ujjal mozgatandók-tologatandók ; a 3 x 3-as kiviteli alakig bezárólag egymáshoz rögzített elemek nincsenek bennük. E jellegzetességek a következő fő hátrányokkal járnak: a feladat megoldásához, vagyis a kiskockák elrendezéséhez, tologatásához két kéz kell, ez lelassítja és megnehezíti a mozgatást, a nyílásokon át piszok, szennyeződés hatolhat a dobozba, ami akadályozhatja a kiskockák mozgását. Annak pedig, hogy nincsenek egymáshoz rögzített kiskockák, az a következménye, hogy az egy síkba tartozó kiskockák oda összegyűjthetők, s anélkül, hogy e síkból kilépnének, ott a kívánt rendbe rendezhetők, ezáltal a játék valódi térjáték helyéit síkjátékká redukálódik, amelynek megoldása öszszehasonlíthatatlanul egyszerűbb, variánsainak száma kisebb. Találmányunk tárgya egy transzlációs logikai játék, amely egy részben, vagy teljesen zárt szögletes dobozból és az abban elhelyezett kis kockákból, testekből áll, melyeknek egy vagy több oldala megkülönböztető jelzéssel van ellátva. A doboz (pl. kocka alakú doboz) méretezése olyan, hogy térfogata a kis kocka alakú testek térfogatának egész számú többszöröse, vagyis azt a kis kockaalakú testek pontosan és teljesen kitöltenék. Egy vagy több kis kocka alakú test helye üresen van hagyva (a továbbiakban: lyuk) ami által a lyuk melletti kis kocka alakú testek a lyuk irányába elcsúsztathatok, de élük körül elfordulni, felbillenni, másik oldalukra dőlni nincs helyük; csak oldallapjukon történő csúszással transzlációs, eltolódó mozgásra képesek. A doboz teljesen átlátszó anyagból készül. A dobozban — adott esetben — több kis kocka alakú test egymáshoz, illetve a tartódoboz belső felületéhez van rögzítve. Ezen egymáshoz rögzített kis kocka alakú testek adott esetben, a gyártás során azonos alakú monolit testként is megformálhatok. A háromdimenziós transzlációs logikai játékot két preferált megvalósítás ábrái segítségével illusztrálhatjuk: az 1. ábra egy 26 db kiskockából és egy kocka alakú dobozból álló játékot mutat; a 2. ábra egy kiskockát mutat; a 3. ábra egy hét darab egymáshoz rögzített kiskockából kialakított térbeli tengelyt mutat; a 4. ábra egy kocka alakú dobozból és hét darab kiskockából álló játékot mutat. Mindenekelőtt az 1., 2. és 3. ábrákon bemutatott változatot tárgyaljuk, s a további lehetőségekre később térünk vissza. A játék 26 darab 2 kiskockából áll, melyek egy zárt 1 kocka alakú dobozbem vannak elhelyezve, amely átlátszó anyagból (pl. plexiüvegből) készült. 7 db 2 kiskocka három merőleges irányban 4 térbeli tengelyt alkotva fixen egymáshoz van rögzítve (lásd a 3. ábrát). A 19 darab mozgatható 2 kiskocka az említett 4 téi'beli tengely körül helyezkedik el. A doboz olyan méretű, hogy pontosan 27 darab 2 kiskocka férne el benne, tehát egy darab 2 kiskocka helye állandóan szabadon van hagyva (a továbbiakban 33-as hivatkozással: lyuk). A játék alaphelyzetében a 2 kiskockák mindazon oldalai, amelyek az 1 kocka alakú doboz belső felülete mentén helyezkednek el, azonos színűek, pl. pirosak. A 2 kiskockák azon lapjai, amelyek nem láthatók alaphelyzetben, egymással szintén azonos színűek, pl. feketék. A 33 lyuk három falfelülete szintén fekete. Az 1 kocka alakú doboz megfelelő megdöntésével 2 darab 2 kiskocka egy egységgel elcsúsztatható (a 2 kiskockákat célszerű jól csúszó műanyagból készíteni), ugyanakkor a 33 lyuk helyzete is megváltozik, csak az ellenkező irányban és két egységgel (egy egység alatt a 2 kiskocka élhosszát értjük). Ezután ismét három irány közül választhatunk, és kettő 2 kiskockát s így a lyukat is áthelyezhetjük az 1 kocka alakú doboz megdöntésével. Az ilyen kettős eltolások egymásutánjával a 19 darab 2 kiskockát teljesen összekeverhetjük, minek következtében az 1 kocka alakú doboz felületén a piros és fekete színek legkülönfélébb kombinációját láthatjuk. A játék lényege kézenfekvőén adódik: a teljesen piros alapállapot helyreállítása a doboz felületével nyert piros-fekete információk felhasz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
