180047. lajstromszámú szabadalom • Készülék anyagoknak a petevezetébe juttatására

13 180047 14 don a 154 nyíl irányába 145 kamrába toljuk., A 149 tű 151 hegye behatol a 148 membránba és átszúrja azt. A 145 kamrában levő közeg a 149 tűn és az átszűrt membránon keresztül a 147 csőszakasz külső 147A részébe kerül és ott kilép. A 14—19. ábrákon feltüntetett kiviteli példa esetében a 160 tartály szolgál a folyékony anyag tárolására. A 160 tartály hosszirányban húzódó csőszerű 161 tűvel van ellátva. A 161 tű egy lé­nyegében keresztirányban húzódó 162 fejen van rögzítve, és elülső élén egy éles éllel vagy 163 heggyel van ellátva. A 162 fej egy (nem ábrá­zolt) házban helyezkedik el, miáltal a 161 tű helyzete rögzítve van. A 160 tartály egyrészes testként van kialakít­va, amely átmenő 164 oldalfallal rendelkezik. A 164 oldalfal húzóharmonikaszerűen van kiké­pezve és hengeres alakú; egy 166 kamrát vesz körül, amely a folyékony közeg felvételére szol­gál. Az elülső vég egy membránnal vagy henge­res tárcsával van lezárva, amely a 167 végfalat alkotja. Egy kifelé irányuló, hosszirányban futó 168 hü­vely van a 167 végfal külső peremén elrendezve, ami a tartály meghosszabbítását alkotja. Hajlé­kony, utánengedő anyagból pl. habgumiból, mű­anyaghabból vagy hasonlóból készült 169 dugó vagy párna van a 168 hüvely felsejében elhe­lyezve, amely lefedi a 167 végfalat. A 168 hüvely külső peremén befelé hajló 171 peremezéssel van ellátva, amely a 169 dugót a 168 hüvely belsejé­ben rögzíti. A 160 tartály hátsó vége 172 végfallal van le­zárva. A 172 végfal keresztirányban futó hajtoga­tott 173 zárótagja a tartály folyadék- és nedves­ségzáró tömítését biztosítja. Amint a 17. ábra mu­tatja, a hajtogatott 173 zárótag egymást átfedő és befelé hajtott peremekkel rendelkezik, amelyek szilárdan össze vannak kötve egymással. A 160 tartály nedvesség- és gőzátnemeresztő anyagból készül. Ez az anyag előnyösen deformálható ólomötvözet, amely a tartályban tárolt folyékony anyaggal szemben vegyileg közömbös. A készülék használata ebben az esetben is úgy történik, hogy a 172 végfalra a 174 nyíl irányá­ban erőt fejtünk ki. Ezáltal a 160 tartályt a 161 tűvel kapcsolatba hozzuk, a 164 oldalfal össze­nyomódik; a 161 tű pedig a 169 dugót és a 167 végfalat egyaránt keresztülszúrja. A 169 dugó­ban 176 nyílás alakul ki, amely a 161 tű külső felületéhez tömítetten csatlakozik. A 161 tű ezen­kívül a 167 végfalban 177 nyílást alakít ki. Az üreges csőszerű 161 tű csatornát alkot, amelyen át a 166 kamrából a folyékony anyag egy felve­vőszerkezetbe, pl. a katéter csövébe áramolhat. A 20. ábrán 200 adagolószerkezettel ellátott ta­lálmány szerinti készülék látható, amely hosszú­kás 202 ballonkatéterrel van ellátva. A 200 ada­golószerkezetnek 201 háza van, amely hosszúkás, egyenesvonalú 203 csövön van rögzítve, amely 203 cső a. katéter részét képezi. A 203 cső a 201 házzal egy tagban alakítható ki, vagy azzal old­­hatóan lehet összekötve. A katéter külső végén ballonszerű, tágítható 204 köpeny helyezkedik el, amelybe annak kitágítása céljából folyékony vagy gáznemű anyag pl. víz vagy valamilyen gáz juttatható. Amint a 22. ábra mutatja, a 203 cső­ben egy második vékonyabb 206 cső is elhelyez­kedik. A 206 cső a 203 cső teljes hosszában végig­húzódik, és külső végén 205 kibocsátónyílással van ellátva, amelyen át a folyékony anyag a ka­téterből ki tud lépni. A 203 külső vége kivágás­sal lehet ellátva annak biztosítása érdekében, hogy a közeg a 205 kibocsátónyílásból ki tudjon áramolni. A 201 cső, amint a 22. ábra mutatja, két hossz­irányban futó 207 és 208 kamrával van ellátva. A 207 és 208 kamrák egy lényegében vízszintes síkban egymás mellett helyezkednek el. Más megoldás szerint a kamrákat egy lényegében füg­gőleges síkban is elrendezhetjük. A 207 kamrát a 203 cső belső terével folyadékáteresztő 209 csa­torna köti össze. A 208 kamra a 206 cső belső te­rével hasonló folyadékáteresztő 211 csatornán ke­resztül van összekötve. Egy rövid csőszerű 212 tű húzódik végig a 207 kamrán annak hosszirá­nyában. A 212 tű keresztirányú 213 fejen van rögzítve, amely a 207 kamrának a 209 csatornát tartalmazó végénél helyezkedik el. A 213 fej kül­ső pereme a ház egy hornyában helyezkedik el, miáltal a 213 fej és 212 tű helyzete a 207 kamrá­hoz viszonyítva rögzítve van. A 212 tű egy, a 209 csatornával egyvonalba eső csatornával rendelke­zik, úgyhogy a folyékony anyag 212 tűn keresz­tülhaladva a 209 csatornába juthat. A 208 kamrában annak hosszirányában egy második csőszerű 214 tű húzódik végig. A 214 tű 216 fejen van elrendezve, amely a 208 kamrának a 211 csatornával szomszédos végén helyezkedik el. A 216 fej külső pereme a 201 ház egy hornyá­ba fekszik be, miáltal a 216 fej és a tű 214 rögzí­tése a 208 kamrához viszonyítva biztosítva van. A 214 tű csatornája egyvonalba esik a 211 csa­tornával, úgyhogy a folyékony anyag a tűn ke­resztül a 211 csatornába juthat. A 207 kamrában egy ampulla vagy 217 tartály helyezkedik el, amely 218 kamrával rendelke­zik; ez utóbbi valamilyen folyékony anyag, pél­dául víz felvételére szolgál. A 217 tartály 219 membránja van a 212 tű felé fordítva. Rugalmas anyagból készült 221 dugó helyezkedik el a 219 membrán és a 219 tű kihegyezett vége között. A 217 tartály szembenfekvő végén 222 dugattyú van elrendezve. Egy erre alkalmas 237 fecskefa­rok alakú vezeték kötheti össze egymással a 217 tartályt és a 222 dugattyút. A 217 tartály azon­ban más módon is rögzízthető a 222 dugattyúhoz. A 222 dugattyúval 223 dugattyúrúd van össze­kötve, amely a 201 ház 224 furatába nyúlik be. A 226 csavarrugó körülveszi a 223 dugattyúru­­dat; nekifekszik a 201 háznak és a 22 dugattyú­nak, miáltal a dugattyút a 212 tű felé mutató irányban előfeszíti. A 223 dugattyúrúdnak 227 oldható záróelem fekszik neki annak érdekében, hogy a 222 du­gattyút abban a feszített helyzetben tartsa, amelyben a 219 membrán a 212 tűtől távközzel helyezkedik el. Amint a 23. és 24. ábrák mutat­ják, a 227 záróelem hengeres 228 csappal van el­látva, amely a 223 dugattyúrúd 230 hornyán át a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom