180047. lajstromszámú szabadalom • Készülék anyagoknak a petevezetébe juttatására

21 180047 22 van ára­:ezst du­ajtó­itve, fek­­ház­­elve, issze. slke­­má­­a 441 ssze­­.unra ; nyi­­kam- V 474 rtály tzódó ;t vé­­mely a 478 anyagot meggátolja abban, hogy a 474 tar­tályból távozzék. Egy 479 második meghajtószerkezet húzódik a 474 tartályból hátrafelé, amely a 468 működtető­­szervvel van összekötve. A 468 működtetőszerv úgy állítható be, hogy az anyagot egyetlen lö­­kettel lehet a 432 méhüreg 434A és 434B részé­nél betorkolló 433 és 434 petevezetékekbe jut­tatni. A 457 ház hátsó része ellentétes irányban kifelé ugró 481 és 482 peremekkel van ellátva, amelyek alá a 468 működtetőszerv átállításakor a kezelőszemély ujjai betolhatok. A 488 kezelő­szerv 483 nyílással van ellátva, amely 483A csap felvételére szolgál és a 483A csap lehetővé teszi a 468 működtetőszerv reteszelését. A 483A csap ez­zel megakadályozza a készülék akaratlan működ­tetését. A 467 meghajtószerkezet segítségével a 463 du­gattyú a 459 tartályba tolható. Ezáltal a nyomás a 443 ballonszerkezet nyomóközegrendszerében megnövekszik és a 444 köpeny kitágul. A 467 meghajtószerkezet 484 hüvellyel rendelkezik, amelyben 486 test van eltolhatóan elrendezve. A 484 hüvely felső vége 437 fajiéi van összekötve. A 487 fej 488 középső nyílással rendelkezik, ame­­lven át a 484 hüvely belső terével kaocsolat lé­tesíthető. A 463 dugattyú külső vége 489 kúpos résszel van ellátva, amely a 487 fej kúpos külső végének fekszik neki. A 488 középső nyílás egy­­irányba esik a 486 testbe hajtott 491 állítócsavar­ral. A 491 állítócsavar helyzete a 486 testhez ké­pest egy szerszám, pl. csavarhúzó segítségével változtatható, amely a 488 középső nyíláson ke­resztül vezethető be. Két 492 és 493 rugó a 484 hüvelyt és 486 testet ellentétes irányban feszíti elő, miáltal az első 467 meghajtószerkezet kime­nesztett helyzetében van megtartva. A 492 rugó a 487 fejnek fekszik. A 493 rugó a 491 állítócsavarra ül fel. A 491 állítócsavar állí­tásával a 493 rugó ereje befolyásolható: ez a ru­gó az, amely a 487 fejet és a 486 testet ellentétes irányban előfeszíti. A 491 állítócsavar ily módon lehetővé teszi a rugóerő finom beállítását, miál­tal a 493 rugó névleges értékeinek az ingadozásai figyelembevehetők és a 449 kamrában a megkí­vánt nyomást lehet biztosítani. A 492 és 493 ru­gók között a szerszám átvezetésére középső lyuk­kal ellátott 494 tárcsa helyezkedik el. A 492 rugó és 493 rugóhoz viszonyítva gyenge. A gyenge 492 rugó kis terhelésnél, pl. 0,14—0,21 bar nyomás hatására összenyomódik, úgy hogy a 494 tárcsa a 492 rugó hatására, amely összenyomott állapot­ban van, a 487 fejnek fekszik. Ennek eredménye­ként a 444 köpeny meghatározott alacsony nyo­más mellett részlegesen kitágul. Az előre meg­adott maximális nyomást a 493 rugó névleges ér­téke határozza meg, és lehetővé teszi, hogy a ké­szüléket bármilyen méhalak vagy nagyság esetén alkalmazzuk, mivel a 493 rugó ezeket a különbsé­geket követni tudja. A 484 hüvelyt és a 486 tes­tet 496 csap tartja össze, amely a 484 hüvely hosszirányban húzódó 497 résén nyúlik át. A 497 rés a 492 és 493 rugók összenyomódásaként lehe­tővé teszi a 4ß4 hüvely mozgását a 486 testhez ké­pest. A 496 csap a 497 hosszanti résen átnyúlik a 457 háznak egy ugyancsak hosszirányban húzódó 498 horonyba, és ezáltal meggátolja a 467 meg­hajtószerkezetnek a 457 házhoz viszonyított el­fordulását. A 486 test keresztirányban húzódó 499 horony­nyal van ellátva, amely az 501 menesztőszerv fel­vételére szolgál. Az 501 menesztőszerv szemben­­levő végein feltámaszkodó kúpos részekkel van ellátva, amelyek egy keresztirányban húzódó ösz­­szekötőtag vagy cső útján össze vannak kötve egymással. Az 501 menesztőszerv egyik vége a 468 működtetőszerv oldalában kiképzett 502 ho­rony fekszik be. A 468 működtetőszerv második 503 horonnyal rendelkezik, amely az 501 menesz­­tőszerkezet felvételére szolgál. Az 503 horony alatt 504 váll helyezkedik el, amely a 468 test vé­gének feszik neki, amikor az 501 menesztőszerv az 503 horonyba akaszkodik. A 457 ház 506 ho­ronnyal van ellátva, amelybe az 501 menesztő­szerv szembenfekvő jobboldali vége tud beillesz­kedni. A 506 horony az 501 meneszt.őszervnek a 33. ábrán feltüntetett kiindulási helyzete előtt van, úgy hogy a 487 meghajtószerkezet működ­tetése időközönként meg van szakítva, amíg a 468 test vége az 504 vállra felfek^zlk. Ezt köve­tően a 467 meghajtószerkezet állítása tovább folytatható. Az 506 horony helyzete a 457 ház egy további 521 hornyának helyzetéhez kénest úgy határozható meg, hogy a 444 köpeny kezdeti kitágulása az anyagnak a méhüregbe juttatásá­val és a 444 köpeny járulékos kitágulásával fe­désbe kerül. Ebben az esetben a 444 köpeny fo­lyamatos kitágítása biztosítható, amíg a köpeny a folyadék maximális nyomása alá nem kerül. A 486 test 508 furatában állítható 507 záró­tag van helyezve. Az 507 zárótag 509 tolórúddal rendelkezik, amely kifelé irányuló 510 toldattal van ellátva. Az 510 toldat egy vagy több 511 fog­gal akaszkodik a 457 házhoz. Az 511 fogak a 437 meghajtószerkezet felé vannak fordítva. Az 511 fogak kilincsfogakként vannak kiképezve, ame­lyek a meghajtószerkezetnek csak visszafelé moz­gását teszik lehetővé, amikor az 507 zárótag az 511 fogakhoz viszonyítva munkahelyzetben van. Az 509 tolórúd az 508 furat fenekén feltámaszko­dó 512 rugó segítségével kifelé van feszítve. A 484 hüvely az 510 toldat előtt elhelyezkedő 513 nyílással van ellátva. A 492 és 493 rugó össze­nyomásakor a 486 test 484 hüvely felé mozog mindaddig, amíg az 510 toldat az 513 nyílással egyvonalba nem kerül. Ezután az 512 rugó az 510 toldatot az 513 nyíláson keresztülnyomja és azt kapcsolatba hozza az egyik 511 foggal. Ez meg­gátolja a 467 meghajtószerkezet további előre­­mozgását, és korlátozza a 444 köpeny 449 kamrá­jában levő anyag nyomását. A második 479 meghajtószerkezet lehetővé te­szi, hogy a 474 tartályt a 472 tűnek nyomjuk és a 477 dugattyút a 474 tartályba toljuk, miáltal a 478 anyag a 472 tűn át a 453 csőbe kényszerül. A 453 csövön keresztül áz anyag a 451 fejhez ke­rül, ahol ellentétes irányokban a 432 méhüreg felső részébe van vezetve. Amint a 33. ábrából kitűnik, a második 479 meghajtószerkezet hosz­­szúkás 514 tolórúddal rendelkezik, amely a 457 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom