180043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines kijelzőcső elektronsugár pályái körül elrendezett többpólusú permanens mágnesek mágnezesére

3 180045 4 neáris összefüggésben a szükséges korrekciós térrel. Ennek a nem-linearitásnak a következtében nem lehet­séges 2, 4 és 6 pólusú mezőket használni a bmágnesezé> hez. Lehetetlen fokozatosan létrehozni 2, 4 és 6 pólusú mágnesezést, mivel a gyűrű valamennyi mágnesezésénél teljesen fel kell mágnesezni annak érdekében, hogy az előző mágnesezés teljesen letörlődjön. A gyűrűn levő különböző helyek fokozatos mágnesezésének lehetősége nagyon bonyolult, és amennyiben a gyűrű a cső nyaká­ban van elhelyezve, úgy a mágnesezéshez szükséges tér 10 szórt tere ismét lemágnesezi a már előzőleg felmágnese­zett részeket. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eljárás ki­dolgozását, amelynek eredményeképpen egy mágneses többpólusú kombináció állítható elő egyetlen teljes 15 mágnesezéssel. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a ta­lálmány szerint úgy értük el, hogy a mágnesezést olyan csillapodó váltakozó mágneses térrel állítjuk elő, amely kezdetben mágnesezhető anyagot a hiszterézis körbe egyik oldalán telítésbe viszi. A váltakozó mágneses tér lecsengése után az anyagban erős mágnesezés marad vissza olyan konfigurációban, amely a kívülről alkal­mazott mágneses teret semlegesíti, és ily módon ez ellen irányul. A kívülről alkalmazott mágneses tér kikapcso- 25 lása után a többpólusú konfigurációjú mágnesezés eredményeképpen többpólusú mágneses tér marad visz­­sza. A kívánt mágnesezés többféle módon határozható meg. Megfigyelve és/vagy mérve a képméret, színtiszta­ság és konvergencia eltéréseket, a szükséges többpólus 3C kísérleti úton határozható meg, és a korrekciót a meg­felelő konfigurációjú mágnesezéssel hozhatjuk létre. Ha csak kis eltérések vannak, az eljárást korrigált ára­mokkal egyszer vagy többször megismételjük. Ily módon a találmány szerinti eljárást ismételgetve lehetővé válik a képméret, színtisztaság és konvergencia-hibák teljes korrigálása. A mágnesezést megelőzően az esetleges visszamaradt mágnességet előnyösen letöröljük egy mágneses tér segítségével. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási 40 módja szerint a mágnesezés előtt meghatározzuk a szük­séges korrekciós mágneses mezőt, és az esetleges mara­dék mágnesség törlése után a mágnesező eszközön ke­resztülvezetett áramok kombinációjával a megjelenített kép konvergencia-, színtisztaság- és képmérethibáit 45 korrigáljuk, majd a kombinációs áramok irányának megváltoztatásával, az áramerősség növelésével és a csillapodó, váltakozó mágneses tér együttes alkalmazá­sával a mágnesezést létrehozzuk. Az eszköz által előállított és az elektronsugarak ten- 50 gelye mentén mért korrekciós tér általában hosszabb, mint a konfiguráció által előállított többpólusú korrek­ciós mező. Ily módon az eltérések korrigálását a tengely mentén rövidebb szakaszon kell végrehajtani, amely csak úgy lehetséges, hogy erősebb teret alkalmazunk. A mág- 55 nesezés közben olyan áram-kombinációt kell a mágnese­ző eszközön keresztülvezetni, amelynek erőssége és iránya úgy aránylik a korrekciós többpólusú mező elő­állításához szükséges áramok kombinációjához, mint m : 1, ahol m például —3. Az m értéke függ az eszköz 60 által előállított korrekciós többpólusú mező hosszának a mágnesezett konfiguráció effektiv mezejének hosszá­hoz képesti viszonyától. Ez sok tényező függvénye; például a nyak átmérőjének, az anyag fajtájának, a konfiguráció alakjának és helyének, és kísérleti úton 65 határozható meg. Amennyiben ellenőrzésnél az derül ki, hogy a mágnesezett konfigurációhoz a korrekció túl­ságosan nagy vagy túlságosan kicsi, akkor a mágnesezési eljárás megismételhető megváltoztatott mágnesező ára- 5 mokkái. A lecsengő váltakozó mágneses teret úgy állíthatjuk elő, hogy lecsengő, váltakozó áramot szuperponálunk mágnesező eszközön keresztülvezetett áramokra (egy ilyen eszközt ismertet például a 7 503 830 számú közzé­tett holland szabadalmi bejelentés). A lecsengő váltako­zó mágneses teret a mágnesező eszközben előnyösen kü­lön tekercsrendszer segítségével állítjuk elő. Annak ér­dekében, hogy a konfiguráció valamennyi részét gyakor­latilag azonos mértékben érje a lecsengő váltakozó me­ző, ajánlatos nemcsak a váltakozó mezőt lecsengetni, hanem annak irányát is folyamatosan változtatni. A te­kercsrendszer ezért előnyösen legalább két tekercset tartalmaz, és a tekercseken keresztülvezetett lecsengő váltakozó áramok egymához képest fázisban el vannak 20 tolva. A hálózati frekvencia (megközelítően 50 vagy 60 Herz) erre a célra megfelelőnek bizonyult. A fázistolás abban az esetben, ha a tekercsek vagy tekercspárok ten­gelyei egymáshoz képest 120°-os szöget zárnak be, egy­szerűen előállítható a háromfázisú hálózatból. A találmány szerinti eljárást részletesebben az alábbi­akban a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra egy ismert „in-line” típusú színes kijelző cső vázlatos, metszeti képe külső, statikus konvergencia­egységgel, a 2. ábra az ebben alkalmazott fogazott áttételt mutat­ja, a 3. és 4. ábra a színes kijelző cső egymásra merőleges két vázlatos metszeti képét mutatja egy gyűrűvel, amely még nincs mágnesezve, és amelynél a szélső elektron-35 sugarak konvergenciája nem kielégítő, az 5. és 6. ábrák a színes kijelző cső egymásra merőleges vázlatos metszeti képeit mutatják, amelynél a megfelelő konvergenciát a mágnesező eszköz segítségével biztosít­juk, a 7. és 8. ábrák egy, az elektronágyúk rendszere körül el­rendezett gyűrű mágnesezését mutatják, a 9. és 10. ábrák a színes kijelző cső egymásra merőleges vázlatos metszeti képeit mutatják egy olyan mágnese­zett gyűrűvel, amellyel a 4. ábrán bemutatott konvergen­ciahiba korrigálva van, a 11. és 12. ábrák a találmány szerinti mágnesezéshez alkalmas két különböző eszközt mutatnak, a 13—18. ábrák egy másik típusú mágnesező egység ré­szeit mutatják. Az 1. ábrán egy ismert ún. „egyvonalú” típusú színes kijelző cső vázlatos metszeti képe látható. A 8, 9 és 10 elektronsugarakat az 5, 6 és 7 elektronágyúk állítják elő, amelyek az üvegből levő 1 bura 4 nyakában vannak el­helyezve, amely egy burát a 2 kijelző ablak, a 3 tölcsér­­szerű rész és a 4 nyak alkotja. Az 5, 6 és 7 elektronágyúk tengelyei egy síkban vannak, nevezetesen(a rajz síkjá­ban. A középső 6 elektronágyú tengelye lényegében egy­beesik a cső 11 tengelyével. Az elektronágyú a 16 hü­velybe irányul, amely a 4 nyakban koaxiálisán van el­helyezve. A 2 kijelző ablak belső felén nagyszámú hár­mas foszfor-vonal van. Valamennyi vonalhármas tar­talmaz egy zölden lumineszkáló foszfor-vonalat, egy kéken lumineszkáló foszfor-vonalat, valamint egy piro­sán lumineszkáló foszfor-vonalat. A vonalhármasok összessége együttesen alkotja a 12 kijelző ernyőt. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom