180017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés detaktorok, mérőszondák ipari fémolvadékokba történő bemerítésére

3 180C17 4 mérésre rendelkezésre álló idő igen rövid, azaz a technológiai folyamat közben általában nincs idő a mérés megismétlésére, nagyon fontos meg­felelő bemerítő szerkezet használata. A szokásosan használt ipari szondabemerítő eszközök az a—g) követelményeket általában kielégítik, méretük, helyigényük és költségeik igen nagyok. Nagy helyigényük miatt általában nehezen telepíthetők meglevő berendezésekhez, ideiglenes felállításuk, illetve kísérleti használa­tuk nem célszerű. A találmány szerinti berendezés kielégíti az a— g) követelményeket, kis helyigényű olcsó és aránylag könnyen telepíthető. Ezeket az előnyö­ket a szerkezet kis önsúlya, továbbá a vízszintes tartórúd függőleges tengely körüli csuklós hajlí­­tása biztosítja. A berendezés különösen előnyösen használható minden olyan esetben, amikor a fémolvadék fe­lett nem áll rendelkezésre pódium, hanem oldal­ról kell a bemerítést elvégezni, így üstben, elekt­romos vagy egyéb kemencében, konverterben stb. Különösen fontos a berendezés kis helyigénye és előnyös mozgékonysága minden olyan esetben, amikor egyéb berendezések működési területén kell a szondák bemerítését végezni, így pld. ar­­gonozó lándzsa, salaktörő lándzsás kéntelenítő rendszer mellett. Meghajtás: előnyösen fordulatszámszabályozós rendszerrel, egyenáramú (kefés) motorral, önma­gában ismert elektronikus fordulatszámszabályo­­zóval, amely két alapsebességen üzemelhet (egy normál sebesség, amely megfelelő a határozott ki- és bemerítésre, illetve egy finom állító sebesség, amely kisebb az előzőnél és alkalmas a szonda út­jának utolsó szakaszában a szonda végleges mé­rőhelyzetének pontos beállítására), előnyösen ösz­­szekapcsolva egy megfelelő helyzetérzékelő szerv­vel — pld. végálláskapcsolóval — melynek segít­ségével a bemerítési folyamat automatizálható, vagy folyamatosan szabályozható sebességű haj­tás — pld. állandó szöggyorsulást szabályozó áramkörrel, melynek segítségével optimális be­merítési, illetve kiemelési folyamat programozha­tó, akár kisszámítógép vagy mikroprocesszor ve­zérlésével, továbbá összekapcsolva folyadéktükör helyzetmeghatározó érzékelő szervvel. Ebben az esetben az elektronika önmagában szolgáltatja a szonda helyzetét megadó jelet. A meghajtást megfelelő rezgés- és rántásmen­tes fékberendezés egészíti ki. A meghajtás megoldható háromfázisú aszink­ron motorral is, ebben az esetben azonban nehe­zebben oldható meg a megfelelő lassabb fordulat­szám beállítása — pld. pólusváltás segítségével. A mechanikus fordulatszámváltás is nehézkesnek tűnik. Ha nincsen igény a bemerítési pontosság optimalizálására, az egysebességű aszinkron mo­tor is megfelelő. A kiemelést a mérőelektronika vezérli. Ha az elektronika hibát észlel, pld. meg­szakad a termoelemhuzalok áramköre — a beme­rítés pillanatnyi stádiumától függetlenül a legna­gyobb sebességű kiemelést kapcsolja be, ezzel sok esetben megmentve az értékes szondát. A mérés, illetve az adatgyűjtés befejeztével a mérőelektronika jelet ad a szonda kiemelésének megkezdésére (normál üzem). Módszer a bemerítési mélység meghatározásá­ra: alkalmas helyre elhelyezett nyúlásmérő bé­lyegek segítségével (ez a hely lehet a kötélvezető csiga rögzítő eleme) folyamatosan regisztrálható a lándzsa, illetve a mozgórész összsúlya. A beme­rítés során a ferrosztatikus (hidrosztatikus) fel­hajtóerő következtében ez a súly folyamatosan csökken. A jel megfelelő kiértékelésével érzékel­hető az előírt bemerítés elérése. Természetesen a fellépő dinamikus hatásokat (gyorsulás, lassulás következtében fellépő erőtöbblet vagy erőcsök­kenés) alkalmas eszközzel korrekcióba lehet, il­letve kell venni: mikroprocesszor vagy kisszámí­tógép. Módszer a folyadéktükör elérésének detektálá­sára : hőmérsékletmérés, oxigénmérés, illetve minden olyan mérés esetén, melynél a szondában termoelem is van, a folyadéktükör elérését a ter­­mofeszültség ugrásszerű növekedése kíséri. A ve­zérlő elektronika (kisszámítógép, ill. mikropro­cesszor) képes a folyamatosan mért termofeszült­­ség értékekből meghatározni azt a pillanatot, ami­kor a szondavég elérte a folyadék felszínét. Ter­mészetesen az sem okoz problémát, ha az elekt­ronika néhány centiméteres túlhaladást jelez — ez inkább megvalósítható. A tárgyi bemerítő berendezés kis helyigényű, a mérési helyen rendelkezésre álló helynek meg­felelően elhelyezhető szerkezeti egység. A találmány szerinti megoldás egy kiviteli pél­dáját az 1. ábrán látható kinematikai rajz alap­ján ismertetjük. A berendezés az 1. ábrán látható 1 függőle­ges oszlopból, a 11 végállás kapcsolókból, 2 kocsi szerkezetből, továbbá a rajta elhelyezett 3 víz­szintes karból, 4 hosszabbító karból, 7 csuklózó szerkezetből, 8 forgató szerkezetből, 9 vonóelemes mozgatószerkezetből áll. Az 5 mérőszonda, a 3 vízszintes kar végén van. A 9 vonóelemes mozga­tó szerkezet vonóelemének kiakasztására a 10 rögzítő szerkezet szolgál. A berendezés a távvezé­relhető önzáró 6 hajtóműről működtethető. A berendezés működése Az 5 mérőszonda felszerelése után a 3 vízszin­tes kart a 9 vonóelemes mozgató szerkezet vonó­elemének kiakasztása után hagyjuk kifordulni, ami által 5 mérőszonda azon hely fölé kerül, aho­vá bemerítődik. Ezután a 6 hajtómű beindításá­val elvégezzük a bemerítést. A mérés befejeztével először a 6 hajtómű bekapcsolásával függőlege­sen felfelé mozgatjuk a 5 mérőszondát (kiemelés) majd a megkívánt magasság elérésekor kikap­csoljuk a 6 hajtóművet és a 9 vonóelemes mozga­tó szerkezet vonóelemének meghúzásával befor­dítjuk az 5 mérőszondát a nyugalmi, ill. csere helyzetbe. A berendezés működtetését automatizálhatjuk, illetve a be- és kiemelési időt csökkenthetjük úgy, hogy a 9 vonóelemes mozgató szerkezet vonóele­mét a megfelelő hosszra a 10 rögzítő szerkezetbe beakasztjuk, így a 6 hajtómű bekapcsolásával a függőleges mozgással együtt megtörténik a be-, ill. kifordítás is. Megfelelően megválasztott vonó-5 10 lí 20 23 30 33 4) 45 53 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom