180013. lajstromszámú szabadalom • Áttetsző folyadéktartalmú kötözőanyag és eljárás annak előállítására
1 0,3— óanyag égként 0 mm, llapotoz fonereket, övekenlókat szokár előtt, yadéklazhat, Ibe ; az elrenanyag szemű nésze. mely szemanyag 'ő gél. um és anyag olyan 1 ől po- j lenzá- i ;ülönerizásítha< egylortot 'átum szően égekpél)OH- . i tt po- I képes culájú sak a avak, nole- I ! egy: moz- j .rom- ' k pó- •' ■kulái erke- i '■agy- ; elő), j <ova- J- ősz- J ilsavíarid » í előlikor íeny- { 5 nyisége legalábbis azonos a poliszacharid és/vagy a fehérje mennyiségével és előnyösen az összes szárazanyag 60—90 súlyszázalékát teszi ki. Hidrofil akril- vagy metakrilsavszármazékként különösen előnyben részesítjük az amidok vagy az alkanolokkal képezett észterek használatát, amikor az utóbbi esetben az alkanolrész még egy vagy több további szabad hidroxilcsoportot tartalmazhat. Az alkanolrész általában 1—6 szénatomszámú. Ha nincsenek jelen szabad hidroxilcsoportok, előnyben részesítjük az 1—2 szénatomos alkanolokat. A gélanyag polimerizációs alkotórészeit képező monomerek ezen előnyös csoportjára jellemző példa az akrilamid, metakrilamid, etil-akrilát, metil-akrilát, propil-akrilát, butil-akrilát és a megfelelő metakrilátok, hidroxi-etil-akrilát, hidroxi-propil-akrilát, hidroxi-butil-akrilát, a megfelelő metakrilátok, akrilsav-glicerinészter, akrilsav-eritritészter.akrilsav-pentaeritritészter és a megfelelő metakrilsavvegyületek. Térhálósítószerekként bivagy polifunkciós polimerizálható vegyületeket, mint metilén-biszakrilamidot és hasonlókat adunk a monomerekhez. E térhálósítószerek ismertek a szakember előtt, ezért e vegyületekre további példákat nem sorolunk fel. Gélesedésre képes poliszacharidként a gél előnyösen agarózt tartalmaz. Egyéb alkalmas poliszacharidok például a pektinek, keményítők, dextrán, poliglikolok, cellulózszármazékok és agar-agar. A találmány keretében az alkalmasság lényeges előfeltétele a gélképződési hajlam, ami azt jelenti, hogy áttetsző megduzzadt masszáknak kell képződniök. A gélesíthető fehérjék közül előnyben részesítjük a zselatint. A gélek előállítása előnyösen a monomer vagy a monomerek polimerizálása útján történik a nagymolekulájú anyag jelenlétében vizes oldatban, alkalmas polimerizációs iniciátorok, mint pervegyületek, például ammónium-perszulfát hozzáadásával, vagy a polikondenzációhoz szükséges feltételek biztosításával. A szakember előtt jól ismertek az alkalmazásra kerülő hidrofil monomerek megfelelő polimerizációs körülményei és polimerizációs iniciátorai, ezért itt ezeket nem ismertetjük. A fent leírtak szerint kapott megduzzadt géllemezek szárítása célszerűen mindkét oldalukon egyenletesen és egyidőben történik. Úgy kell eljárnunk, hogy a száradási folyamat előrehaladásával elkerüljük a zsugorodást, például hullámosodást. Ezt a találmány szerinti eljárás egyik kiviteli alakjának alkalmazásával érjük el, amikor a gélt két porózus támasztótest között szárítjuk. Alkalmas támasztótestek például a pórusos műanyaglemezek, perforált fémlemezek, illetve fóliák és hasonlók. Ha a porózus támasztótesteket aránylag vékonyabb fóliák alakjában alkalmazzuk, úgy azokat magukat is alkalmas támasztószerkezet tartja. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a nedves gélt a fonalas vagy hálós erősítőanyagon kifeszítjük és ebben a formában szárítjuk. Maga a szárítás szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten, vákuumban vagy légköri nyomáson hajtható végre. Megállapítottuk, hogy ha a fent leírt szendvics-technika alkalmazásával a szárítást két támasztótest között végezzük el, 1— 10 Hgmm vákuum alkalmazható anélkül, hogy a beszárított hártya tulajdonságai a nedves kiindulási anyag mechanikai és szerkezeti tulajdonságainak visszanyerését illetően lényegesen romlanának. Ha vákuum nélkül szárítunk, úgy támasztótestekként a jobb hőátadás érdekében előnyösen fémlemezeket, illetve fóliákat használunk. A szárítási eljárás szempontjából különösen előnyösek a mintegy 0,5—3 mm kezdeti vastagságú gélek. Porózus támasztótestek alkalmazásakor a legjobb eredmények 1—2 mm vastag gélekkel kaphatók, míg növekvő vastagság esetén vákuummal jobb tulajdonságok érhetők el, mint vákuum nélkül. Ha a szárítást vákuum nélkül meleg levegőáramban hajtjuk végre, úgy a legjobb eredményeket 1 mm vagy ennél kisebb vastagságnál kapjuk. A találmány által jelentős javulást értünk el a 27 25 261.5 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás anyagához képest. így a beszárított kötszerhártyánál nincsenek csomagolási nehézségek és a sterilen tartás is lényegesen egyszerűbb. A fenti szabadalmi leírás anyaga esetében a nedvességgel már telített hatóanyagokat, például antibiotikumokat, citosztatikumokat, sebhormonokat, tápanyagokat, helyi érzéstelenítőszereket és hasonlókat már csak viszonylag lassan vesz fel, mivel a kívül elhelyezkedő folyadéknak a gélbe bezárt folyadékkal kell kicserélődnie. A találmány szerinti szárítási formánál ez a kicserélődés lényegesen meggyorsul, mivel a hatóanyagokat tartalmazó vizes oldat közvetlenül felszívódik. Végül a találmány szerinti kötözőanyag beszárított formában előzetes rehidratálás nélkül, illetve csak részleges rehidratálással különösen jól alkalmazható erősen váladékozó sebeknél, mivel a képződött váladékot nagyobb mértékben magábaszívja, mint a teljesen megduzzadt anyag. Ilyen módon annyi váladék szívható fel, amennyi a 27 25 261.5 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás anyagával csak kivezető lyukak készítése esetén érhető el. A rehidratált, illetve újraduzzadt állapotban levő, találmány szerinti kötözőanyag egy különösen előnyös tulajdonsága, hogy jól tapad az egészséges szövethez, ezzel szemben magával a sebbel nem ragad össze. Ez — ha szükséges — problémamentes kötéscserét tesz lehetővé. Az anyag áttetszősége következtében a gyógyulási folyamat vizuálisan állandóan ellenőrizhető. Mivel a gél vizesen megduzzadt állapotban van, ezért lehetőség nyílik a sebkezelésre és -gyógyításra használandó anyagok kötéscsere nélküli alkalmazására, úgyhogy egyszerűen rávisszük őket a feltett kötésre. Ezek után oldott formában átdiffundálnak a kötésen az alatta fekvő bőrfelszínre és ott kifejtik hatásukat. Az akril- vagy metakrilsavszámazék és a gélesedésre képes poliszacharid vagy fehérje arányának megválasztásával szabályozható a kötözőanyag abszorbeáló és vízvisszatartó képessége is. Mint említettük, a találmány szerinti kötözőanyag már eleve hatóanyagokat tartalmazhat. Mégis előnyösen a kívánt hatóanyagokat csak a kötözőanyag újraduzzasztásakor vagy utána hordjuk fel a gélre, mivel a terápiák nagyon különbözőek és ezért hatóanyagokkal még nem impregnált géllemez utólagos impregnálás által jobban hozzáidomítható a különböző gyógyászati formákhoz. Ha például egy találmány szerint újraduzzasztott kötözőanyagot jód-polivinilpirrolidon oldatba teszünk, úgy már 5 perc múlva narancssárgás elszíneződés figyelhető meg és 10 perc múlva szemmel láthatóan a jód jelentős része bediffundált az anyagba. Vízzel ele-180013 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
