180013. lajstromszámú szabadalom • Áttetsző folyadéktartalmú kötözőanyag és eljárás annak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180013 Bejelentés napja: 1979. VII. 18. (MA—3181) Elsőbbsége: 1978. XI. 15. (P 28 49 570.7) Német Szövetségi Köztársaság Nemzetközi osztályozás: NSzOj A 61 L 15/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. V. 28. A' ^ • { ». A:üV. HIVATAL Megjelent: 1984. V. 31. '• 1 ' Feltalálók: Dr. Fischer Herbert, prof. orvos, Burg, Dr. Kickhöfen Botho, vegyész, Freiburg, Német Szövetségi Köztársaság, Dr. Vaubei Eckehard, prof. orvos, Nyugat-Berlin Szabadalmas : Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften e. V, Göttingen, Német Szövetségi Köztársaság Áttetsző, folyadéktartalmú kötözőanyag és eljárás annak előállítására 1 2 A találmány tárgya főleg sebek kezelésére alkalmas áttetsző, folyadéktartalmú kötözőanyag, valamint eljárás annak előállítására. A nehezen gyógyuló sebek, égések, fekélyek és hasonlók kezelésére szolgáló kötszerek előállításánál az eddigi törekvések meglehetősen egyoldalúan olyan kötözőanyagok létrehozására irányultak, amelyek hozzátapadnak a seb alapjához és kötéscserénél könnyen, fájdalommentesen és vérzés nélkül távolíthatók el. E kötözőanyagok részben műanyagokból, részben gyapotból álló, zsírral átitatott textíliák. A további fejlődés során ezekhez az anyagokhoz különböző egyéb anyagokat, például fertőtlenítőszereket vagy antibiotikumokat adtak. Az ilyen anyagok hátránya, hogy hidrofób tulajdonságaik folytán erősen nedvedző sebek kötözésére kevéssé alkalmasak. Bár a szövetben levő zsír lehetővé teszi a kötés könynyű eltávolítását, de a sebet viszonylag szorosan zsírfilmmel fedi be, úgyhogy erősen nedvedző sebfelületek- 20 nél a váladék retenciója következhet be. Egy másik gyógyászati elv nedves kötések alkalmazásából áll. Ez a mullkötéssel lefedett sebek különböző anyagokkal való bepermetezésével történhet, vagy — különösen a bőrgyógyászatban — abszorbeáló kötszerek alkalmazása útján. Ekkor két lényeges hátrány mutatkozik: abszorbeáló kötés esetén bőrfelázás következhet be (ez többnyire folyadékkal átitatott és fóliával lefedett kötésnél jön létre). Nedves kötszerrel való kezelésnél az állandó nedvesítés miatt a párolgás okozta lehűlés viszonylag erős» az ágyak sokszor csak nagyon nehezen tarthatók szárazon és ezáltal nagyobb ápolási problémák merülnek fel, teljesen eltekintve a permetezésnél nagy mennyiségek- 5 ben alkalmazandó nedvesítő közegek viszonylag magas árától. Váladéktermelő és sarjadzó sebeket hidrofil anyagokkal kellene kezelni, amelyek viszonylag könnyen leoldhatók és az esetleg fellépő további fertőzések megfigyelő lése céljából átlátszóak. Nagy felületű sebek és fekélyek lefedésére és kezelésére eddig átlátszatlan hártyákat, kenőcsöket, hab- vagy kötésanyagokat használtak. A gyógyulás lefolyásának vizuális ellenőrzése és a komplikációk felismerése így 15 nem volt lehetséges. Ezenfelül a kötözőanyagok erősen hozzáragadtak a seb alapjához, úgyhogy a kötéscsere vérzésekkel és a gyógyulási folyamat megzavarásával járt együtt. Ezért az ilyen kezelési eljárás utóhatásaként gyakran kötőszöveti sarjdaganatok jönnek létre. Ismeretes továbbá egy kötözési célokra szolgáló szintetikus bőrpótló anyag, amely nyílt pórusú, puha poliuretánhab-rétegből és mikropórusú politetrafluoretilénfilmből álló külső rétegből tevődik össze. Ez az anyag átlátszatlan és így szintén rendelkezik az átlátszatlanság- 25 ra visszavezethető, már említett hátrányokkal. Ezenfelül ez az anyag összeragad a sebbel, úgyhogy lehúzásakor a sarjszövet letépődik. A kötést ezért gyakran kell cserélni. A 3.963.685 sz. amerikai szabadalmi leírásból ismere- 30 tes egy olyan kötözőanyag is, amely folyékony polieti-180013
