179999. lajstromszámú szabadalom • Berendezés varrat nélküli csövek előállításához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179999 Bejelentés napja: 1979. III. 22. Bejelentés előbbsége: 1978. III. 23. (P 28 12 778.8) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. V. 28. Megjelent: 1984. V. 31. (KO—2979) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 B 21 C 1/26 Feltaláló : Staat Karl-Hans főmérnök, Homberg/Ratingen, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Kocks Technik GmbH und Co. Düsseldorf, Német Szövetségi Köztársaság Berendezés varrat nélküli csövek előállításához 1 A találmány tárgya berendezés varrat nélküli csövek, különösen acélcsövek előállítására, amely berendezés melegítőkemencével, lyukasztópréssel és legalább egy tolópaddal, továbbá a tüskerúdnak az elősajtolt csőből (csőbugából) való kihúzására, illetve oldására szolgáló készülékekkel rendelkezik. Az előzőekben körvonalazott berendezések az ún. tolópad-eljárással dolgoznak, amely sok év alatt fejlődött ki az Ehrhardt-féle eljárásból. Az utóbb megnevezett eljárás lehetővé teszi varratmentes, körkeresztmetszetű, lyukasztott testnek nevezett üreges test előállítását négyzetkeresztmetszetű félgyártmányból. Ezáltal arra nyílik lehetőség, hogy az olcsó négyzetes félgyártmányt alkalmazzuk a csőgyártás kiindulási anyagául és így nem vagyunk kizárólag körkeresztmetszetű félgyártmányra utalva, ami egyébként a ferde hengersorokon történő varratmentes csőgyártás gsfetében követelmény, azaz szükségszerű. Az Ehrhardt-féle eljárásnál hengeres belsejű matricába melegalakítási hőmérsékletű négyzetes keresztmetszetű félgyártmányt helyeznek; a félgyártmány átlómérete kb. megegyezik a matrica belső átmérőjével. Ezt követően egy lyukasztótüskét nyomnak bele a munkadarabba középen, annak hossztengelye irányában, miáltal a munkadarab eleinte sík külső felületei és a matrica belsejének hengeres palástfelülete közötti üreg az anyagkiszorítás által kitöltődik. Ily módon körke-2 resztmetszetű lyukasztott testet kapnak, amely az egyik végénél fenékrésszel van lezárva. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a lyukasztott test hossza és a lyukasztótüske-át- 5 mérő viszonya nem választható 8:l-nél nagyobbra, mivel akkor a lyukasztótüske a besajtoláskor oldalt kihajlik és így a lyukasztott test falvastagsága nem lesz egyenletes, ami a további megmunkálásnál gazdaságosság szempontjából még 10 elviselhető ráfordítással nem küszöbölhető ki. Ebből adódóan a lyukasztott test viszonylag rövid és vastagfalú, s az elősajtolt csövet ebből csak viszonylag nagymértékű nyújtással lehet előállítani. Az Ehrhardt-féle eljárásnál húzóprést is al- 15 kalmaztak, melynek segítségével a fentiekben említett hossz/átmérő viszonyt 8:1-ről — bár nem nagy mértékben — meg lehetett növelni, mivel a lyukasztásnál az egyenletes falvastagság elérésére tekintettel kb. 6:1 arányt választottak, úgy 20 hogy az ezt követő húzási művelettel olyan lyukasztott test jött létre, amelynél a hossz/átmérő viszony csak kevéssel haladta meg az említett 8:1 értéket. A négyzetes félgyártmánynál a matrica-belső- 25 tér átmérője és a lyukasztótüske-átmérő viszonya kb. 2:1, mivel így az eredetileg a matrica és a munkadarab közötti üregek éppen kitöltődnek. Nagyobb átmérőviszony arra vezetne, hogy a matricát nem töltené ki a körkeresztmetszettől 20 eltérő keresztmetszeti alakú lyukasztott test és ez 179999
