179995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a légzőszerven keresztűl beadható vakcina és késztmény előállítására
MAGYAR SZABADALMI 179995 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1979. XII. 6. (IO—275) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 Elsőbbsége: 1978. XII. 7. (967 477, 967 478) Amerikai Egyesült Államok A 61 K 39/10 , - *■:***** ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI A közzététel napja: 1982, V. 28-- •» « •......~ '• ' ' :V -z c . VüÖ -'-U 1. r y vm HIVATAL Megjelent: 1984. V. 31. fri«.'”-- -Feltalálók : Switzer William Paul vegyész, Cambridge, Iowa, Farrington Daniel Owen vegyész, Terre Haute, Indiana Goodnow Robert Allen vegyész, Omaha, Nebraska, Shade Floyd Jerry vegyész, Omaha, Nebraska, Sloboth Thomas Anthony vegyész, Omaha, Nebraska, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas : . . Iowa State University Research Foundation, Ames, Iowa, Amerikai Egyesült Államok Eljárás a légzőszerven keresztül beadható vakcina és készítmény előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a légzőszerven keresztül beadható vakcina és készítmény előállítására. A Bordetella bronchiseptica sok állat, különösen az emlősök orrüregei és légutai fertőzését okozza. A Bordetella bronchiseptica sertésekben sorvadásos orrnyálkahártya-gyulladást és tüdőgyulladást okoz. [Harris és Switzer: Am. J. Vet. Res., 30, 1161—1166 (1969)]. A betegség által sertésekben okozott nagyobb károsodást általában „orrkagylócsont-sorvadás”-nak nevezik, mert a Bordetella bronchiseptica által okozott elsődleges fertőzést követően az orrkagylócsontok gyakran komoly károsodása következik be [Switzer és Ferrington, 4 016 253 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (1977)]. Kutyákban a Bordetella bronchisepticát a fertőző canine tracheobronchitis, közönségesen ismert nevén falkaköhögés (kennel cough) elsődleges kórokozójaként jellemezték [Wright és munkatársai: Vet. Rés., 1973. nov. 3. 486—487; Appel és munkatársai, Cornell Research Laboratory for Disease of Dogs, Laboratory Report, Series 2, No. 6. (1976. május)]. Ez az utóbbi közlemény megállapítja, hogy ez a légcső-hörghurut a kutyák erősen fertőző légzőszervij betegsége, és bár nem életveszélyes, de mindenképpen megelőzendő. A betegség a kutyáknak szenvedést és a kutya gazdájának kellemetlenséget okoz. A fertőzés általában azáltal terjed, hogy a kutyákat ellátásra kutyatenyészetekben helyezik el. Más emlősfajok légutait is megbetegíti a Bordetella bronchiseptica által okozott fertőzés. Ilyen állatok a 2 laboratóriumi kísérleti állatok, például a tengerimalacok, a patkányok, a házinyulak és a húsuk vagy szőrméjük miatt tenyésztett állatok, így a házinyulak és csincsilla [Nakagawa és munkatársai: Jap. J. Vet. Sei., 33(2), 5 53—60 (1971); Oldanburg és munkatársai: Monatshefte für Veterinaermedizin, 27(19), 738—743 (1972); Burek és munkatársai: Lab. An. Sei., 22(6), 844—849 (1972); Ioakimidis és munkatársai: Kteniatrika Nea Thessaloniki, 2, 31—33 (1970)]. Ugyanúgy, mint a sertéseknél és 10 kutyáknál, a virulens Bordetella bronchiseptica a légutak nyálkahártyáin alkot telepeket és ezáltal a fertőzés klinikai kórképe alakul ki. A Bordetella bronchiseptica majmokban és más állatkerti állatokban is tüdőgyulladást okozhat [Graves, Lab. An. Car., 20(2), 246—250 15 (1970)]. A Bordetella bronchiseptica bacillusgazdái a macskák, és ezek vihetik át a betegséget más állatokra [Fisk és munkatársai: Lab. An. Sei., 23(1), 33—35 (1973)]. Switzer és Harris azt találták, hogy ha a Bordetella 20 bronchiseptica egyik csekély virulenciájú törzsének élő sejtjeit a nem-immunizált sertés orrüreigébe vezetik be, ez viszonylag enyhe fertőzést okoz, és utána a sertés a további fertőzéssel szemben immunissá válik és védve van az orrkagylócsont sorvadásától [J. Vet. Rés., 30, 25 1161—1166 (1969. július)]. A Switzer és Harris által vizsgált, gyöngített Bordetella bronchiseptica törzset D—1 törzsnek nevezték. Bár a D—1 törzs bevezetése a sertés orrjárataiba megvédi ugyan az állatot az orrkagylócsont-sorvadástól, de azt találták, hogy a D—1 30 törzs az orrjáratokban megmarad, és az orr felhámjának 179995
