179974. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés ismétlődő állapotváltozással jellemzhető folyamatoknál a két állapotváltozás között megengedhető maximális szünetidő túllépésének jelzésére

monostabil multivibrator. Találmányunknak ez az egyik előnyös változata. Ebben az esetben a detektoregység kimenőjelének meredek éllel kell rendelkeznie, vagy a kimenet és a monostabil áramkör bemenete közé jel­formáló áramkört kell kapcsolni. Ez azonban nem szükségszerű. Az újraindítható mo­nostabil áramkör nemcsak rendeltetésszerűen billenő­körként működő építőelemmel, multi vibrátorral való­sítható meg. Önmagukban más rendeltetésű, ismert és egyszerű impulzustechnikai áramköri elemek is kap­csolhatók össze oly módon, hogy a lánc kimenőjelének állapota addig legyen a stabil állapotnak megfelelő egyik logikai szinten, amíg a bemenetre nem jut vezérlő­impulzus és átbillenés után csak akkor billenjen vissza a stabil állapotba, ha az utolsó vezérlőimpulzus beérkezése óta meghatározott időtartam, a kritikus szünetidő már eltelt, még pedig olyan esetben is, ha a detektor kime­nőjelének nincs meredek éle és az impulzust nem is for­máljuk; ilyenkor esetleg éppen az uniformis bemenő­impulzus jelalakja határozza meg a lánckapcsolás pasz­­szív paramétereivel kölcsönhatásban a kritikus szünet­idő T0 időtartamát. Az ilyen újraindítható monostabil áramkör tehát a kimenőjel megkívánt törvényszerűség szerinti változását biztosítja, akárcsak az ismert újra­indítható monostabil multivibrátor, de nem (szükség­szerűen) élvezérlésű mechanizmusban és így elmaradhat a multivibrátorok néhány ismert hiányossága, pl. az élvezérlésből folyó zavarérzékenység. Találmányunk tárgya kapcsolási elrendezés ismét­lődő állapotváltozással járó olyan folyamatok felügye­letére, melyeknél két szomszédos állapotváltozás között a szünetidő tartama nem léphet túl előírt határértéket. A kapcsolási elrendezés tartalmaz állapotváltozásra ér­zékeny detektor egységet és azzal közvetve csatolt kijelző és/vagy jelfeldolgozó készüléket. A találmány abban van, hogy a detektoregység im­pulzuskimenetére közvetlenül vagy közvetve ún. újra­indítható monostabil áramkör, pl. monostabil multi­vibrátor bemenete csatlakozik és az újraindítható mono­stabil áramkör kimenete csatlakozik közvetve vagy köz­vetlenül a kijelző és/vagy további jelfeldolgozó készü­lékre. Egy előnyös kiviteli alaknál a detektor egység és a monostabil áramkörként alkalmazott újraindítható monostabil multivibrátor közé láncban aluláteresztő szűrő és jelformáló eszköz, pl. analóg komparátor van beiktatva. Egy másik kiviteli alaknál a detektor egység kimenete és állandó ismétlési frekvenciájú impulzus­generátor kimenete logikai összeadást megvalósító kapu­áramkör bemeneteire csatlakoznak, a kapuáramkör ki­menete csatlakozik az újraindítható monostabil multi­vibrátor bemenetére, a multivibrátor kimenetére pedig láncban kapcsolóüzemű erősítő és optikai és/vagy akusz­tikai kijelző készülék csatlakozik. Egy további kiviteli alaknál a detektor egység kime­nete és a kijelző és/vagy további jelfeldolgozó készülék bemenete közé kapcsolt újraindítható monostabil áram­kört a detektor egység kimenetére csatlakozó alulát­eresztő szűrő, a kijelző és/vagy további jelfeldolgozó készülék bemenetére csatlakozó — logikai szorzást megvalósító — kapuáramkör, a szűrő kimenetére egye­nes csatolásban kapcsolt fázistartó analóg első kompa­rátor és a szűrő kimenetére inverz csatolásban kapcsolt fázisfordító analóg második komparátor alkotja, mely komparátorok kimenetei a kapuáramkör egy-egy be­menetére csatlakoznak. Találmányunkat részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés általánosított vázlatát mutatja. A 2. ábra a példaként említett automata ürítőmérlegnél való alkalmazását mutatja vázlatosan. A 3. ábra az általános megoldásnál fellépő jelalakokat mutatja olyan esetben, amikor újra­indítható monostabil áramkörként újraindítható mono­stabil multivibrátort alkalmazunk. A 4. ábra a riasztó jelzés megjelenítésének bemutatására alkalmas kiviteli alak vázlatát mutatja, az 5. ábra az ehhez tartozó jel­alakokat. A 6. ábra az általános megoldás zavarvédett kiviteli alakjának vázlatát mutatja. A 7. ábra azt a ki­viteli alakot mutatja, melynél az újraindítható monosta­bil áramkör nem tartalmaz multivibrátort és a 8. ábra az ehhez tartozó jelalakokat ábrázolja. Az 1. ábrán látható, hogy a felügyelendő P ponttal, mely pl. a gép kitüntetett 1 részének pontja, a detektor 3 egység 2 csatolás révén van csatolva. Előnyösen a 2 csatolás érintkezésmentes, de a találmány szempontjá­ból ez sem lényeges; funkcióját akkor is megfelelően teljesíti az elrendezés, ha célszerűségi okokból a detek­tor 3 egység és a figyelt P pont között érintéses csatolás áll fenn. Természetesen a figyelendő P pont jellegétől függően a detektor 3 egység érzékelőszervének és a 2 csatolásnak sokféle változata képzelhető el. Ha pl. forgómozgás folyamatosságát figyeljük, a figyelt P pont a forgórész kiálló pontja lehet, melynek mágneses érzékelő (pl. Reed-érintkező) előtti minden áthaladásakor az érzékelő impulzust ad. A figyelt P pont lehet a forgó tengelyen kialakított vagy arra felfestett jel, melyet optikai érzékelő észlel minden elhaladás al­kalmával. Bármilyen más ismert jeladó is alkalmazható, az egyetlen megszorítás, hogy a figyelendő ismétlődő esemény minden előfordulása alkalmával a detektor 3 egységet alkotó vagy annak részét képező érzékelő im­pulzus kiadását idézze elő a detektor 3 egység kimene­tén. Egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy normál üzemmenetben az esemény ismétlődése periodikus, bár ez nem követelmény. Akkor zavartalan üzemmenet mel­lett a detektor 3 egység kimenetéről az arra csatlakozó újraindítható monostabil 4 áramkör 4a bemenetére jutó, a 3. ábrán látható Ua kimenőjel olyan impulzussereg, melynek szomszédos felfutó élei között Tj periódusidő telik el. Az újraindítható monostabil 4 áramkör idő­állandója a T0 időtartammal egyező. Zavartalan üzemi viszonyok között az impulzusok tehát olyan T, perió­dusidővel érkeznek, mely ennél kisebb, vagyis Tj <T0. Ha az esemény ismétlődésének sűrűsége csökken, pl. a fordulatszám kisebb állandó értékre változik, s egy kö­­rülfordulás T2 időtartama már meghaladja az újra­indítható monostabil 4 áramkör időállandóját, a T0 idő­tartamot, vagyis T2 >T0, akkor az Ua kimenőjel ismét­lési frekvenciája megfelelően csökken. Az első impulzus hatására az újraindítható monostabil 4 áramkör kvázi - stabil állapotba billen. Minthogy a második és harmadik impulzus (lásd a 3. ábrát) már T, periódusidő eltelte után beérkezik, a kvázistabil állapot megfelelően meg­hosszabbodik, összidőtartama : Ter=T, +T, +T0. Az áb­rán T]=0,75- T0, az összidő tehát: Ter= (0,75+0,75+ + 1,0)- T0=2,5 ■ T0. Ha a negyedik impulzus a 3. áb­rán mutatott módon csak T2 időtartam eltelte után kö­veti a harmadikat, akkor annak beérkezése előtt már 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom