179941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari gázok tisztítására

3 179941 4 ben, ha az oldószerelegyben alkanol-amin is jelen van, akkor az oldószereket mindig vizes oldatban használják. Ha az elegy vizet nem tartalmaz, akkor ez a kéntelenítés hatásfokának jelentős csökkenéséhez vezet. Ha például a mono-etanolamin/víz elegyben dietilén-glikol hozzá­adásakor a víztartalom 83 s%-ról 5 s%-ra csökken, ak­kor a kéntelenítés hatásfoka legalább az egyébként elér­hető hatásfok tized részére csökken (lásd: Franik, H.: Erdgasaufbereitung, 35. és 39. old.). Az ismert eljárások további jelentős hátránya, hogy az alkalmazott oldószerek, illetve oldószerelegyek a földgázban levő, semleges kémhatásü szerves kénvegyü­leteket, így dimetil-szulfoxidot, tiofént stb. nem távolít­­ják el. Az alkanol-amin vagy glikol-amin-tartalmú oldósze­reket alkalmazó eljárások további hátránya, hogy ezek­kel az anyagokkal egyes széntartalmú szervetlen vegyü­­letek, mint a CS2, COS stb. nem regenerálható vegyüle­­teket képeznek, ami az eljárás kivitelezhetőségét teszi kérdésessé. Ezeknél az eljárásoknál a megkívánt kén­­telenítési hatásfok csak nagyszámú extraktor alkalmazá­sával érhető el, ami kedvezőtlenül befolyásolja a beru­házási és üzemelési költségeket. Mindezeken túlmenően a glikolt és/vagy alkanol­­amint tartalmazó oldószerek szénhidrogének jelenléte esetén erősen hajlamosak a habzásra, és ez habzásgátló anyagok — például aminok — használatát teszi szük­ségessé, ami az eljárás költségeit tovább növeli. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi kénvegyület esetében a kéntelenítés hatásfokát, valamint a hosszú szénláncú szénhidrogének eltávolításának hatásfokát javítsuk, oly módon, hogy egyidejűleg — a gázkitermelés csökkentése nélkül — a gáz szárítása is megtörténjen. A feladat tehát olyan eljárás kidolgozása volt, amely lehetővé teszi nagy víztartalmú, savas kémhatású gáz­komponenseket, semleges kémhatású szerves kénvegyü­leteket és nagyobb molekulasúlyú szénhidrogéneket tar­talmazó ipari gázok tisztítását oly módon, hogy a gá­zok szárítása és/vagy a semleges kémhatású szerves kén­vegyületek, savas kémhatású gázkomponensek és na­gyobb molekulasúlyű szénhidrogének egyidejű teljes vagy szelektív eltávolítása megvalósuljon. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a tisztításhoz 10—95 s% N-metil-e-kaprolaktám, legfeljebb 30 s% alkanol-amin és 5—60 s% glikol elegyéből álló, vízmen­tes oldószert használunk. Alkanol-aminként előnyösen mono-, di- vagy trietanol-amint és glikolként előnyösen di- vagy trietilén-glikolt használunk. A találmány szerinti, vízmentes oldószerelegy alkal­mazása azzal a meglepő eljárással jár, hogy a semleges és savas kémhatású kénvegyületek, aromás és nagyobb molekulasúlyú paraffinszénhidrogének nagy oldékony­­ságot mutatnak, ugyanakkor az oldószerelegy szárító hatású is. Különösen a földgáz tisztításnál szokásos üzemnyomásokon ezeknek a komponenseknek az old­hatósági koefficiensei egy-két nagyságrenddel nagyob­bak, mint a kénhidrogéné. A meglepő hatás a fentieken túlmenően még abban is áll, hogy a találmány szerinti oldószerelegyben jelen­levő alkanol-aminok esetében szokásos habzás szénhid­rogének, emulziók és korróziós termékek jelenlétében nem lép fel. A találmány szerinti oldószerelegy a szerves kénvegyü­letekkel nem képez vegyületeket, s ily módon az elegy tökéletes regenerálása érhető el. Különlegesen alacsony vízgőzharmatpontot ered­ményez, ha olyan oldószerelegyet használunk, amely gli­kolként előnyösen di-, illetve trietilén-glikolt tartalmaz. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott oldószer­elegy valamennyi szokásos berendezésnél és földgáz tisztítása esetén nyomás nélküli eljárásban is használ­ható. A találmány műszaki-gazdasági hatásai, különösen a műszaki haladás szempontjából lényeges, hogy a talál­mány szerinti eljárással a semleges és savas kémhatású kénvegyületek, a nagyobb szénatomszámú szénhidro­gének és víz abszorpciója az ipari gázokból növelhető. További előnye, hogy lényegesen kedvezőbb vízgáz­­harmatpont elérése válik lehetővé, mint az ismert eljá­rásoknál. Ez például az N-metil-s-kaprolaktámot és al­­kanol-amint alkalmazó ismert eljáráshoz képest 18%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé. Figyelmet érdemel az is, hogy a találmány szerinti eljárás esetében az ab­szorpció és a gáz szárítása egyidejűleg végbemegy, így az abszorpció és regenerálás egy lépéses eljárást képez, nincs szükség a kénvegyületek finom tisztítással való eltávolítására, A találmány szerinti eljárást az alábbi három kiviteli példa hivatott szemléltetni. 1. példa 10 000 m3/óra mennyiségű földgázt 60 at nyomáson és 20 °C hőmérsékleten úgy kell tisztítani, hogy a tisz­tított gáz 30 ppm-nél kisebb mennyiségű szerves kén­vegyületet tartalmazzon, vízgőz-harmatpontja —10 °C legyen, 7-nél nagyobb szénatomszámú szénhidrogénből álló szénhidrogén-tartalma pedig 100 ppm-nél (millio­mod rész) kisebb legyen. A nyers gázt egy 25 tálcát tar­talmazó kolonnában 10 m3/óra mennyiségű, cirkulálta­tott oldószereleggyel kezeljük. Az oldószerelegy 90 s% N-metil-e-kaprolaktámból és 10 s% trietilén-glikolból áll. A tisztított gáz összetétele szemben a nyersgázéval a következő: Nyers Tisztított gáz gáz ch4 91 tf% 93 tf% c2h6 5tf% 4,6 tf% c3h8 2,4 tf°/0 1,6 tf°/0 c4h10 1,3 tf% 0,5 tf% c5h12 0,3 tf% 0,1 tf% c6h14 450 ppm 160 ppm C7H16 270 ppm 90 ppm ch3—ch2—sh 30 ppm 15 ppm CH3—S—CH3 70 ppm 7 ppm CH3—SH 180 ppm 4 ppm Szénhidrogének >C7 100 ppm 10 ppm H20-harmatpont 20 °C < -10 °C A regenerálást töltött kolonnában, 160 °C-on végez­zük. Ezt megelőzően az oldószer nyomását két lépésben csökkentjük. Az első lépésben 20 at-ra csökkentjük, és az innen kilépő gázt sztrippelő gázként használjuk fel. A második lépésben a nyomást 2 at-ra csökkentjük és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom