179930. lajstromszámú szabadalom • 3,3',5,5'-tetraalkil-benzidin tartalmú gyorstesztek
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179930 * : » 'V J Bejelentés napja : 1975. XII. 16. (BO—1589) Elsőbbsége: 1974. XII. 21. (P 24 60 903.8) Német Szövetségi Köztársaság Nemzetközi osztályozás: NSZOj GOIN 31/22 G 01 N 33/48 Közzététel napja: 1982. V. 28. ,, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI }j HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók : ^ dr. Güthlein Wemer vegyész, Mannheim-Neckarau, dr. Rittersdorf Walter vegyész, Mannheim-Waldhof, dr. Tiedemann Hugo biokémikus, Mannheim-Wallstadt, dr. Vogel Peter vegyész, Weinheim, dr. Werner Wolfgang vegyész, Mannheim-Vogelstang, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Boehringer Mannheim GmbH, Mannheim-Waldhof, Német Szövetségi Köztársaság 3,3’,5,5’-tetraalkil-benzidin-tartalmú gyorstesztek 1 2 A találmány 3,3',5,5'-tetraalkil-benzidin-tartalmú gyorstesztekre (tesztpapírokra) és ezek előállítási eljárására vonatkozik. A hidrogén-peroxid oxidációs indikátorokkal való reakciója — melyet a peroxidáz-enzim vagy peroxidáló hatású anyagok katalizálnak színes vegyületek képződése közben — az analitikai kémiában igen fontos szerepet játszik, mivel a hidrogén-peroxid és a peroxidázok kimutatása mellett egy sor olyan anyag meghatározására is alkalmas, melyek oxigénnel és valamely oxidázenzimmel hidrogén-peroxid képződése közben reagálnak. Példaképpen megemlítünk néhány ilyen anyagot és mellettük zárójelben a megfelelő oxidázokat : Glükóz (glükóz-oxidáz), galaktóz (galaktóz-oxidáz), L-aminosavak (L-aminosav-oxidáz), koleszterin (koleszterin-oxidáz) és húgysav (urikáz). Ezek mindenekelőtt olyan anyagok, melyeknek kimutatása és meghatározása az orvosi diagnosztikában és az élelmiszerkémiában nagyjelentőségű. A peroxidázok kimutatására különösen a hemoglobin meghatározására szolgáló módszerek jönnek tekintetbe, amikor hidrogén-peroxid helyett szerves hidroperoxidok is használhatók oxidálószerként. Az orvosi gyorsdiagnosztikában való nagy jelentőségüknek megfelelően a fent említett csaknem valamennyi reakcióra kidolgoztak ún. gyorsteszteket, melyek lehetővé teszik az egyes reakciókomponensek minőségi vagy mennyiségi meghatározását. Ezekhez szívóképes hordozók vagy filmek használatosak, melyek az összes reagenst tartalmazzák és a vizsgált folyadékkal érintkezve színreakciót adnak, ha a kérdéses anyag jelen van. A képződött szín összehasonlító színskála alapján Ítélhető meg vagy színmérő fotométerekkel mérhető, úgyhogy a színintenzitásból a reagáló anyag koncentráció- 5 jára lehet következtetni. E gyorstesztekhez oxidációs indikátorként egy sor vegyületet ismertettek az irodalomban és szabadalmi leírásokban, de a gyakorlatban csak kevés vált be; közülük csaknem kizárólag a benzidinsor vegyületeiről és 10 ezek közül is különösen az o-tolidinről van szó. Ez az !ndikátor széleskörű elterjedése és egyéb indikátorokkal szembeni kétségtelen előnyei ellenére azonban hátrályokkal is rendelkezik. Egyik hátránya, hogy a gyorstesztekhez használt készítményekben eltarthatósága 15 lem mindig optimális, ami nem kívánt elszíneződésekhez és az érzékenység csökkenéséhez vezet hosszabb tárolás esetén. Másrészt az indikátor-reakcióban képződő kékeszöld kationgyök nem túlságosan stabil, mivel viszonylag könnyen továbboxidálódik barna kinon- 20 -diiminné. A másodlagos barna elszíneződés miatt a reakcióban kialakuló színek részben „piszkos” jellegűek, részben gyorsan változnak és ezért többnyire már röviddel az előírt leolvasási idő után nem értékelhetők helyesen. Sorozat-elemzéseknél és a dokumentáció szá- 25 mára ez döntő hátrányt jelent. Bár a kationgyök anionos nedvesítőszerekkel bizonyos mértékig stabilizálható, de ezek nem mindig használhatók, mivel a primer reakciót katalizáló oxidázokat instabillá tehetik. Meglepő módon azt találtuk, hogy tartósabb és sta- 30 bilabb festékgyököket szolgáltató gyorstesztet kapunk, 179930
