179920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénidomok előállítására szénagglomerátumok és kötőanyag keverékéből
5 179920 6 szélesség (az észlelt kitérések az LVDT-k armatúráinál) látható az anód egész hosszában, mindegyik anódra, a szállítórendszer és a regisztrálóműszer papírjának azonos sebességű továbbításánál. Magát a szélességet veszszük a megrogyás mértékének, bár az is lehetséges volna, hogy az odor belső szélességét levonjuk belőle. Ez nem jelent azonban különbséget akkor, ha az adott méréshez megfelelő módon kalibrálunk. Általában a legnagyobb megrogyás az anód hosszában középtájon, és ezt a maximális értéket vesszük alapul. A megfelelő lineárisan szabályozható hibrid transzformátoros berendezést az I. táblázatban ismertetjük. Az ismertetett műszereken kívül árnyékolt koaxiális kábel szükséges akkor, ha az egyenirányító és/vagy regisztráló az LVDT-től távol helyezkedik el. I. táblázat Műszer Gyártó Jelzőszám Egyenirányító Automatic Timing 6101F—IX and Controls Co. King of Prussia, PA. (U.S.A.) LVDT Automatic Timing 6234A02B01PX and Controls Co. King of Prussia, PA. (U.S.A.) A méretek automatikus mérésén kívül, természetesen, el lehet végezni ugyanezt a meghatározást manuálisan, tolómércével is. Használható egyéb automatikus mérésmód is, érintkezés nélkül, pl. lézeres megoldással. Az 5. és 6. ábrán két olyan különálló mérés eredményét tüntettük fel, ahol az anód megrogyása és szuroktartalma közötti összefüggést vizsgáltuk. A csillagok egyetlen adat-pontot, míg a „2”-es számok ugyanazon a helyen két adat-pontot jelölnek. A kísérletek csak a durva, közepes és finom szemcsefrakciók egymáshoz viszonyított arányában különböznek. Az 5. ábra esetében az agglomerátum-megoszlás a szokásos volt, míg a 6. ábrán felvett görbe finomabb agglomerátum frakcióra vonatkozik. A függőleges tengelyen mindkét esetben a maximális anódszélesség, azaz a megrogyás mértéke van feltüntetve és látható, hogy a számottevő megrogyás kezdetét jelző 12-es szám az 5. ábrán feltüntetett durvább szemcsefrakció esetében kisebb szuroktartalomnál található. Az 5. és 6. ábra adatait késleltetett kokszolásból származó kokszszemcsékkel és kőszénkátrány-szurokkal mértük. Az anód méretei és kötőanyagtartalma között az összefüggést az anód súlya és hőmérséklete befolyásolja. Az 5. és 6. ábrán feltüntetett görbe lefutása nagy, 454 kg vagy ennél nagyobb súlyú anódokra érvényes. A kisebb, 227 kg vagy ennél könnyebb anódokra tapasztalataink szerint jobban hat a nyers keverék által fogvatartott levegő, amely a formára gyakorolt nyomás megszüntetése után megrogyást okoz. Mivel az anódban fogvatartott levegő fordítva arányos a kötőanyag mennyiségével, az a görbe, amely az anódméretek és a kötőanyagtartalom közötti összefüggést ábrázolja, lefelé fog lejteni. Az anód súlyának növekedésével a megrogyás mind nagyobb mértékű lesz és egyre jobban háttérbe szorítja a levegő kiterjedésének jelentőségét. A nagyobb anódok lassabban hűlnek, mint a kisebbek és gyakran akkor kerülnek mérésre, mikor a kötőanyag lágyuláspontjánál magasabb hőmérsékleten vannak, így fokozott mértékben hajlamosak a megrogyásra. Nagyobb anódokra az anódméret/kötőanyag-tartalom grafikus ábrázolása, mint az az 5. és 6. ábra esetében is látható, felfelé ívelő görbét eredményez. Megállapítottuk azt is, hogy jelentős mértékű megrogyás gyakorlatilag ugyanannál a szuroktartalomnál jelentkezik, mint amelyiknél a hevítés után legnagyobb a látszólagos sűrűség értéke, ha a hevítés utáni látszólagos sűrűség/szurok-tartalom közötti összefüggést grafikusan ábrázoljuk, amint az a 7. ábrán látható. A gyakorlati használatban ez annyit jelent, hogy adott agglomerátum méretnél ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a legnagyobb hevítés utáni látszólagos sűrűség elérése céljából megfelelő mennyiségű szurkot használtunk-e, elég azt figyelni a szélességmérő berendezéssel, mikor kezdődik nagyobb mértékű megrogyás. Ha a szélességmérésből az látható, hogy a megrogyás növekedni kezdett, a szurok és az agglomerátumok következő adagjaiba valamivel kevesebb szurkot keverünk. Az ilyen módosítások manuálisan, vagy a lineárisan szabályozható hibrid transzformátorok által leadott feszültséggel vezérelt berendezésekkel végezhetők el. Természetesen nem szükséges a találmányunk szerinti eljárásban éppen az inflexiós, az 5. és 6. ábrában 12 jelzésű kiindulási pontnál végrehajtani a fenti műveleteket. így pl. lehet, hogy előnyösebb valamivel nagyobb mérvű megrogyáshoz igazodva végezni a szabályozást ahhoz, hogy az anód szuroktartalmának maximalizálásából adódó előnyök jobban kihasználhatók legyenek. A 6. ábra esetében pl. 18% szurkot lehet adagolni és a figyelendő anódszélesség 0,687 m. Ha a szuroktartalom emelkedik, a gyűrűs kemencében előfordulhat az anódok összeragadása, de ezt az I kidudorodások megakadályozzák. Ilyenkor a hevítésnél kiizzadt szurok a szomszédos anódokat csak az 1 kidudorodásoknál ragasztja össze és az anódok később könnyen széjjeltörhetők, mivel a kötés csak kis felületen jött létre és kizárólag az 1 kidudorodások helyére korlátozódik. Találmányunk egyik előnye, hogy alkalmat ad a keverésre táplált agglomerátum nem várt változásainak megfigyelésére. így például, ha a 6. ábrán alapulvett agglomerátumot 18% szuroktartalommal kevernénk és az agglomerátumok szemcseeloszlása változna, pl. azért, mert a finomszemcse adagolónyílása eltömődne és az agglomerátum szemcseeloszlása eltolódna az 5. ábra szerinti megoszlás irányában, akkor azt lehetne észlelni, hogy az anód jobban megrogyik és szélessége 0,687 m helyett 0,688 m lesz. A gyártást ellenőrző személyek ilyenkor észlelik a változást és megtehetik a szükséges ellenintézkedéseket. így pl. ha egy adott ideig más szemcsemegoszlású agglomerátumot kellene betáplálni, a megfelelő ellenintézkedés pl. az volna, hogy a szuroktartalmat 17,40% körülire csökkentenék, hogy az 5. ábra szerinti görbe ugyanazon szakaszán dolgozhassanak, mint a 6. ábra szerinti agglomerátumok felhasználásakor. Ha a rendellenesség oka a finomszemcse adagolónyílás eltömődésc volt, a megfelelő ellenintézkedés a nyílás szabaddá tétele. A találmányunk szerinti eljárás másik előnye, hogy a még nem hevített, „nyers” anódok megrogyásának méréséből előre meg lehet mondani, ha az anódból hevítés után nem kellő minőségű termék keletkezik. Következésképp azt a hevítetlen anódot, amelynek a megrogyá-5 IC 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 3
