179903. lajstromszámú szabadalom • Logikai Játék
5 179903 6 bólumoknak kívánt módon való találkozását, más szóval a szimbólumokban megadott információk egymáshoz rendelését megengedő rögzítő szerv, pl. csapszeg van elhelyezve. A találmány szerinti logikai játék további ismérve lehet, hogy az információ-hordozók legalább részben átlátszóak, az alattuk elhelyezkedő alaplapokon pedig az információ-hordozók szimbólumaival összefüggésbe hozható további járulékos szimbólumok vannak megjelenítve. Az alaplapokat szolgáltató tizennégy oldallapú poliéder előnyösen egyetlen kiterített síkidomból van kialakítva. A kiterített síkidom hat darab négyzet alakú alaplapot és nyolc darab a négyzetek oldalhosszúságával megegyező oldalhosszúságú szabályos hatszög alakú alaplapot tartalmaz, melyekből a találkozó élek mentén végrehajtott hajlítással, valamint a szabad élek mentén végrehajtott összeerősítéssel, pl. ragasztással van az alaplapokat szolgáltató poliéder összeállítva. A találmány szerinti logikai játék számos előnnyel rendelkezik. Ezek közé tartozik az, hogy a variációk száma szinte áttekinthetetlenül óriási. A hat darab négyzet alakú és a nyolc darab hatszög alakú információhordozó lehetséges elforgatásainak száma: (6!)- (8!)• • (14!), ami trilliós nagyságrendű számot eredményez (megközelítőleg 2,53 • 10t8). A poliéder azért nem veszti el egykönnyen varázsát, mert az információ-hordozók relatív helyzetét roppant nehéz megjegyezni. Miközben ugyanis a térbeli szabályos test oldallapjainak egy részét szemlélheti a játszó személy, a többi oldal mindig láthatatlan. Előnye a játéknak, hogy nincsenek könnyen elveszthető alkatrészei. Bár előállítható a poliéder oly módon is, hogy az információ-hordozókat eredeti helyükről levehessük és fölcseréljük őket. Ilyenkor elvileg elveszthetnék egy-egy információ-hordozó, ez azonban akár egyszerű kartonpapírból kivágott lapkával pótolható. A találmány szerinti játék szórakoztató módon növeli a térbeli látást és a többlépcsős következtető képességet. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a tizennégy lapú poliéder nézete hat látható oldallal, a 2. ábra ugyanannak a nézete öt látható oldallal, a 3. ábra ugyanannak a nézete négy látható oldallal, a 4. ábra mutatja azt a síkidomot, amelyből a gyártás során a tizennégy lapú poliéder előállítható, az 5. ábra egy-egy hatszög alakú és négyzet alakú információ-hordozó vázlatát mutatja. Az 1. ábra a tizennégy oldalú poliédert szemlélteti olyan nézetben, hogy egyidejűleg hat darab oldallapot láthatunk. Közülük három darab poliéder oldallapon négyzet alakú 1 információ-hordozó, míg a másik hármon szabályos hatszög alakú 2 információ-hordozó van. Mindegyik 1 és 2 információ-hordozó hozzá hasonló négyzet alakú 3 alaplapra, illetve 4 alaplapra van ráerősítve, melyek a poliéder oldallapjait alkotják. A fölerősítést az 5 csapszegek teszik lehetővé, amelyek mind az 1 és 2 információ-hordozóknak, mind a hozzájuk tartozó 3 és 4 alaplapoknak a geometriai középpontján helyezkednek el. Az 5 csapszegek lehetővé teszik, hogy minden egyes 1 és 2 információ-hordozót a saját 3 és 4 alaplapja mentén körbe lehessen forgatni. A körbeforgatások során természetesen nem csupán az 1 és 2 információ-hordozók a saját 3 és 4 alaplapjukhoz képest foglalnak el négy, illetve hat különböző lehetséges helyzetet, hanem a velük szomszédos többi 1 és 2 információ-hordozóhoz képest is. A 2. és 3. ábrából jól látható az, hogy a négyzet alakú 1 információ-hordozók mind a négy határoló élük mentén mindig egy-egy szabályos hatszög alakú 2 információ-hordozóval, míg a szabályos hatszög alakú 2 információ-hordozók határoló éleik mentén mindig háromhárom darab 1 és 2 információ-hordozóval találkoznak. A 4. ábra mutatja, hogy a bonyolultnak tűnő tizennégy lapú poliéder a 6 síkidommá kiterítve igen egyszerűen előállítható. A 6 síkidomból természetesen az egymással egybefüggő hat darab négyzet alakú 3 alaplapot és a nyolc darab szabályos hatszög alakú 4 alaplapot tudjuk kialakítani. Ezekre az 5 csapszegek segítségével erősítjük fel az 1 és 2 információ-hordozókat. Látható a 4. ábrán az is, hogy az egymással egybefüggően szomszédos 7 találkozó élek mentén csupán hajlításokat kell végrehajtani, míg a 8 szabad élek mentén célszerűen ragasztással lehet a 3 és 4 alaplapokból a térbeli szabályos poliédert összeerősíteni. Az 5. ábra mutatja az 1 és 2 információ-hordozókat. A négyzet alakú 1 információ-hordozó sarokpontjainak összekötésével négy darab egymással egybevágó egyenlő oldalú la, lb, le és ld részmezőre van fölosztva. Teljesen hasonló módon a szabályos hatszög alakú 2 információ-hordozót is egyenlő oldalú és egymással egybevágó 2a, 2b, 2c, 2d, 2e és 2f részmezőkké osztják föl az egymással szembe eső sarokpontok közé húzható átlók. Az 1 és 2 információ-hordozók la, lb, ... és 2a, 2b, ... részmezői viselik a szimbólumokat. A játék arra irányul, hogy a szimbólumokat meghatározott módon rendeljük egymáshoz. A feladat lehet pl. az, hogy az 1 és 2 információ-hordozóknak az 5 csapszegek mentén való forgatása árán olyan helyzetet állítsunk elő, amelynél az egymással szomszédos 1 és 2 információ-hordozók részmezőinek szembenéző élei mentén mindig azonos színű — vagy szimbólumú — részmezők helyezkednek el. A 2. ábrán például olyan esetet láthatunk, amikor a középütt elhelyezkedő négyzet alakú 1 információhordozót úgy veszi körül a négy darab szabályos hatszög alakú 2 információ-hordozó, hogy a találkozó la és 2a részmezők és ugyanígy az lb és 2b, az le és a 2c, valamint az ld és a 2d részmezők páronként egymással azonos színűek. A tizennégy lapú szabályos poliéder a szimbólumok összerendezése szempontjából különböző nehézségi fokkal is előállítható. Amennyiben az la, lb ... és 2a, 2b ... részmezők hat különböző színnel vannak megjelölve, úgy az azonos színek összerendezése lényegesen könnyebb, mintha csak öt, főleg pedig ha csak négy egymástól eltérő színt használunk. Az 5. ábra etekintetben jó eligazítást nyújt. Az ábra bal oldali részén levő négyzet alakú 1 információ-hordozóhoz a jobb oldali szabályos hatszög alakú 2 információ-hordozót hat helyett csak négy különböző olyan pozícióba lehet hozni, hogy az egymással azonos színű — vagy szimbólumú — la és 2a, illetve lb és 2b stb. részmezők találkozhassanak. A 2e és 2f részmezők ugyanis olyan információt hordoznak, amilyennel a négyzet alakú 1 információ-hordozó sehol nem rendelkezik, és így a lehetséges variációk száma ezáltal lecsökken. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
