179902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beton-alaptest készítésére talajban

7 179902 8 legkisebb legyen: amint az 5. és 7. ábrán különösen jól látható, a 30 nyílásokat kifelé hajlított 31 íves perem határolja. Ennek az a rendeltetése, hogy a beforgatás folyamata alatt a betonkiömlő nyílások ne tömöröd­­jenek el a talajjal. AD|>D2 viszony (5. és 7. ábra) biztosítja az 5 csa­vartárcsa alatt a megfelelő betonnyomás kialakulását. A fent leírt módon kör alaprajzú szoliter betonalap­testek állíthatók elő gyakorlatilag tetszés szerinti d át­mérővel (szélességgel) és m magassággal, bármilyen típusú építmény részére, akár technikai adottságok és a felszerkezetről az alapra jutó terhelések függvényében az alaptest szélessége és mélysége tág határok között vál­toztatható. Az eljárás — kőzetek és kőzetszerű talajok (homokkő, tufa, márga, agyagpala stb.) kivételével — gyakorlatilag bármilyen talajban alkalmazható. A talaj­víz helyzete és agresszivitása az eljárás kivitelezhetősé­gére nincs befolyással, alkalmazása azonban különleges előnyökkel jár, ha a talajvízszint magas, és a talajvíz­szint alatti talaj folyósodásra hajlamos, vagy képlékeny, hézagtényezője magas, vagy szervesanyag tartalma nagy. Az alaptest hosszúság/átmérő viszonyszámának helyes megválasztásával az alap merev testként viselkedik, az egyidejűleg ható, összetett terhelések hatására az alap­testben hajlítási igénybevétel nem lép fel, az alap csupán szögelfordulást végez. Mivel azonban az eljárás jelle­géből következően a beton igen megbízhatóan szorosan kapcsolódik a fel nem lazított határoló — mind víz­szintes, mind függőleges — talajfelületekhez, ezért meg­felelő méretezés esetén csak igen csekély vízszintes és függőleges elmozdulást szenvedő alaptestek állíthatók elő. Az eljárás alkalmazása során dinamikus hatások, illetve — a csavartárcsás lazítástól eltekintve — talaj­fellazulások nem lépnek fel, a technológia kiválóan alkalmas arra, hogy bármely épületnél vagy egyéb épít­ménynél, de különösen rekonstrukciós munkáknál, meglevő építmények mellé új létesítmény építésekor, épületbővítéseknél, -toldásoknál felhasználásra kerül­jön. Korszerű, de süllyedésre, vagy vízszintes elmozdu­lásra érzékeny falszerkezetek építésénél (paneles épü­letek, nagy fesztávú csarnokok, függőtetős szerkezetek stb.) a találmány szerinti megoldással kiküszöbölhető, hogy az alapozás elmozdulásaiból származó erőhatások a felszerkezetre adódjanak át. Mivel az alaptest átmérője és hosszúsága (mélysége) könnyen variálható — ehhez csak a forgatórudat és/vagy csavartárcsát kell kicserél­ni —, az alapozással pontosan követni lehet a felszer­kezetről átadódó, sokszor nagymértékben változó ter­helések nagyságát, ezért az anyag- és energiatakarékos­ságra vonatkozó követelmények is messzemenően ki­elégíthetők. Az eljárás előnye továbbá, hogy a talpellen­állás és a palástsúrlódás értéke, valamint — azonos betonösszetétel mellett — a betonszilárdság értéke is meghaladja a hagyományos technológiával készült fúrt, illetve a helyszínen készült betoncölöpöknél, illetve rés­falaknál elérhető ilyen értékeket, ezért azonos anyag-, idő- és munkaerő-ráfordítás mellett nagyobb teher­bírású alaptestek készítése válik lehetővé. Az eljárás lehetővé teszi továbbá a munkahelyi organizáció egy­szerűsítését, ugyanakkor elmaradnak pl. a résalapozás­­sal kapcsolatos környezetszennyezési problémák, és fontos anyagok (fa, acél, szádpalló, béléscső stb.) taka­ríthatok meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás betonalaptest készítésére talajban, azzal jellemezve, hogy a létesítendő alaptest helyén a talajt (10) fellazítjuk, és a fellazított talajtömeg (11) alá mono­­litbetont (13) nyomunk, amellyel a fellazított talajt tar­talmazó térből (12) a laza talajt (11) kiszorítjuk vagy/és más módon eltávolítjuk, és a teret (12) a betonnal (13) kitöltve az alaptestet kialakítjuk. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy az alaptestet betonacél­­betéteknek a még megszilárdulatlan monolitbetonba (13) juttatásával — célszerűen benyomásával — vasszere­léssel látjuk el. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 3. Berendezés betonalaptest készítésére talajban, amelynek fúrószerszáma és betonszivattyúja van, azzal jellemezve, hogy a fúrószerszámot csavartárcsa (5) alkotja, amelynek forgatórúdja (4) forgatókészülékhez (3, 15) és betonszivattyúhoz (7) csatlakoztatható, nyers­beton továbbítására alkalmas csőként van kialakítva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a cső alakú forgatórúd (4) felső végének tartományában van a forgatókészülék (3) csat­lakozása kialakítva, amely alatt a forgatórúd beton­szivattyú (7) tömlőjéhez (9) csatlakoztatható csőcsonkja (6) van. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék (3, 15) hidraulikus erőgép hidraulika-rendszeréhez van — meg­hajtási kapcsolattal — csatlakoztatva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék (3,15) a beton­szivattyú (7) hidraulika-rendszeréhez van csatlakoztatva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 7. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék (3, 15) daru (1), földmunkagép vagy hasonló hidraulika­­rendszeréhez van csatlakoztatva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék­nek (15) működési helyzetben alul elhelyezkedő forgató­­rúdhoz (4) csatlakoztatható forgatható csőcsonkja (15a), valamint a forgatórúddal (4) kapcsolatban álló, a betonszivattyú (7) nyomócsövéhez (9) (tömlőjéhez) csatlakoztatható — célszerűen fix — csőcsonkja (14) van, amely működési helyzetben előnyösen felül helyez­kedik el. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) (4. ábra) 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészüléknek (15) a betonszívattyú (7) nyomócsövet (9) tartó gémre (16) való felfüggesztésére szolgáló szerkezete van. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 10. A 3—9. igénypontok bármelyike szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beton­kiömlő nyílás vagy nyílások (30) a csavartárcsa (5) alsó síkja alatt, az itt húzódó forgatórúd-szakasz (4a) oldal­falából kitorkollóan helyezkednek el. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyílás(ok) (30) kifelé hajlított peremet (31) u rtalmaz(nak). (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom