179902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beton-alaptest készítésére talajban
7 179902 8 legkisebb legyen: amint az 5. és 7. ábrán különösen jól látható, a 30 nyílásokat kifelé hajlított 31 íves perem határolja. Ennek az a rendeltetése, hogy a beforgatás folyamata alatt a betonkiömlő nyílások ne tömörödjenek el a talajjal. AD|>D2 viszony (5. és 7. ábra) biztosítja az 5 csavartárcsa alatt a megfelelő betonnyomás kialakulását. A fent leírt módon kör alaprajzú szoliter betonalaptestek állíthatók elő gyakorlatilag tetszés szerinti d átmérővel (szélességgel) és m magassággal, bármilyen típusú építmény részére, akár technikai adottságok és a felszerkezetről az alapra jutó terhelések függvényében az alaptest szélessége és mélysége tág határok között változtatható. Az eljárás — kőzetek és kőzetszerű talajok (homokkő, tufa, márga, agyagpala stb.) kivételével — gyakorlatilag bármilyen talajban alkalmazható. A talajvíz helyzete és agresszivitása az eljárás kivitelezhetőségére nincs befolyással, alkalmazása azonban különleges előnyökkel jár, ha a talajvízszint magas, és a talajvízszint alatti talaj folyósodásra hajlamos, vagy képlékeny, hézagtényezője magas, vagy szervesanyag tartalma nagy. Az alaptest hosszúság/átmérő viszonyszámának helyes megválasztásával az alap merev testként viselkedik, az egyidejűleg ható, összetett terhelések hatására az alaptestben hajlítási igénybevétel nem lép fel, az alap csupán szögelfordulást végez. Mivel azonban az eljárás jellegéből következően a beton igen megbízhatóan szorosan kapcsolódik a fel nem lazított határoló — mind vízszintes, mind függőleges — talajfelületekhez, ezért megfelelő méretezés esetén csak igen csekély vízszintes és függőleges elmozdulást szenvedő alaptestek állíthatók elő. Az eljárás alkalmazása során dinamikus hatások, illetve — a csavartárcsás lazítástól eltekintve — talajfellazulások nem lépnek fel, a technológia kiválóan alkalmas arra, hogy bármely épületnél vagy egyéb építménynél, de különösen rekonstrukciós munkáknál, meglevő építmények mellé új létesítmény építésekor, épületbővítéseknél, -toldásoknál felhasználásra kerüljön. Korszerű, de süllyedésre, vagy vízszintes elmozdulásra érzékeny falszerkezetek építésénél (paneles épületek, nagy fesztávú csarnokok, függőtetős szerkezetek stb.) a találmány szerinti megoldással kiküszöbölhető, hogy az alapozás elmozdulásaiból származó erőhatások a felszerkezetre adódjanak át. Mivel az alaptest átmérője és hosszúsága (mélysége) könnyen variálható — ehhez csak a forgatórudat és/vagy csavartárcsát kell kicserélni —, az alapozással pontosan követni lehet a felszerkezetről átadódó, sokszor nagymértékben változó terhelések nagyságát, ezért az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó követelmények is messzemenően kielégíthetők. Az eljárás előnye továbbá, hogy a talpellenállás és a palástsúrlódás értéke, valamint — azonos betonösszetétel mellett — a betonszilárdság értéke is meghaladja a hagyományos technológiával készült fúrt, illetve a helyszínen készült betoncölöpöknél, illetve résfalaknál elérhető ilyen értékeket, ezért azonos anyag-, idő- és munkaerő-ráfordítás mellett nagyobb teherbírású alaptestek készítése válik lehetővé. Az eljárás lehetővé teszi továbbá a munkahelyi organizáció egyszerűsítését, ugyanakkor elmaradnak pl. a résalapozással kapcsolatos környezetszennyezési problémák, és fontos anyagok (fa, acél, szádpalló, béléscső stb.) takaríthatok meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás betonalaptest készítésére talajban, azzal jellemezve, hogy a létesítendő alaptest helyén a talajt (10) fellazítjuk, és a fellazított talajtömeg (11) alá monolitbetont (13) nyomunk, amellyel a fellazított talajt tartalmazó térből (12) a laza talajt (11) kiszorítjuk vagy/és más módon eltávolítjuk, és a teret (12) a betonnal (13) kitöltve az alaptestet kialakítjuk. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alaptestet betonacélbetéteknek a még megszilárdulatlan monolitbetonba (13) juttatásával — célszerűen benyomásával — vasszereléssel látjuk el. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 3. Berendezés betonalaptest készítésére talajban, amelynek fúrószerszáma és betonszivattyúja van, azzal jellemezve, hogy a fúrószerszámot csavartárcsa (5) alkotja, amelynek forgatórúdja (4) forgatókészülékhez (3, 15) és betonszivattyúhoz (7) csatlakoztatható, nyersbeton továbbítására alkalmas csőként van kialakítva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a cső alakú forgatórúd (4) felső végének tartományában van a forgatókészülék (3) csatlakozása kialakítva, amely alatt a forgatórúd betonszivattyú (7) tömlőjéhez (9) csatlakoztatható csőcsonkja (6) van. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék (3, 15) hidraulikus erőgép hidraulika-rendszeréhez van — meghajtási kapcsolattal — csatlakoztatva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék (3,15) a betonszivattyú (7) hidraulika-rendszeréhez van csatlakoztatva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 7. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészülék (3, 15) daru (1), földmunkagép vagy hasonló hidraulikarendszeréhez van csatlakoztatva. (Elsőbbség: 1980. IX. 30.) 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészüléknek (15) működési helyzetben alul elhelyezkedő forgatórúdhoz (4) csatlakoztatható forgatható csőcsonkja (15a), valamint a forgatórúddal (4) kapcsolatban álló, a betonszivattyú (7) nyomócsövéhez (9) (tömlőjéhez) csatlakoztatható — célszerűen fix — csőcsonkja (14) van, amely működési helyzetben előnyösen felül helyezkedik el. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) (4. ábra) 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókészüléknek (15) a betonszívattyú (7) nyomócsövet (9) tartó gémre (16) való felfüggesztésére szolgáló szerkezete van. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 10. A 3—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a betonkiömlő nyílás vagy nyílások (30) a csavartárcsa (5) alsó síkja alatt, az itt húzódó forgatórúd-szakasz (4a) oldalfalából kitorkollóan helyezkednek el. (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyílás(ok) (30) kifelé hajlított peremet (31) u rtalmaz(nak). (Elsőbbség: 1981. X. 27.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
