179900. lajstromszámú szabadalom • Kábelszerelvény fémházzal

2 179900 3 állást csökkentse anélkül, hogy ezáltal a szigetelőtest sugárirányú elasztikus nyújthatósága csökkenne. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a csőalakú fémházat egy vagy több hasítékkal lát­juk el, mely hasítékok párhuzamosan vagy spirál-alak­ban helyezkednek el a fémház tengelyéhez viszonyítva. A találmány szerint felhasított fémház lehetővé teszi annak sugárirányban történő elasztikus kialakítását. Ezáltal képessé válik arra, hogy kövesse a szigetelőtest elasztikus átmérőváltozásait a szereléskor és üzemelés közben. Ennek következtében a fémház közvetlen érint­kezésben állhat a sziget elő testtel, miáltal optimális hő­átadási ellenállás adódik. Elhagyhatók tehát a közbenső habanyagrétegek vagy a levegőpárnák, amiből kifo­lyóan csökken a szerelvény teljes átmérője. A fémház sugárirányú elaszticitása elérhető a hasíté­kok különféle kialakítása révén, sőt ily módon annak mértéke is befolyásolható. így például el lehet látni a fémházat az egyik végétől a másik végéig húzódó hasí­tékkal. Ez azonban a szerelvénytest előállításakor a cső­alakú fémház instabilitása következtében nehézséget okozhat, különösen akkor, ha a fémház be van ágyazva a szigetelőtestbe. Ezért célszerű, ha a fémházban ki­alakított hasíték, vagy hasítékok egy vagy több helyen meg vannak szakítva. Az összekötőhüvelyeknél például az említett megszakítási helyek célszerűen a fémháznak kb. a közepén vannak, mivel ott van szükség a leg­kisebb mértékű elasztikus tágulásra. Minden esetre ajánlatos a hasítékokat a csőalakú fémház kerülete mentén egyenletesen elosztva elhelyezni. Annak érde­kében, hogy a fémház teljes hosszában egyenletes elasz­tikus tágíthatóságot biztosíthassunk, úgy is eljárhatunk, hogy a csőalakú fémházon a kerületirányban egymás mellett levő hasítékok végeit tengelyirányban eltoltan helyezzük el. A fémház fentiekben említett kialakításainál abból indulunk ki, hogy azt fémcsőből vagy csővé alakított lemezcsíkból, esetleg mélyhúzott, félköpenyszerű ré­szekből készíttetjük el, amelyeket megfelelő szorítóhe­vederek útján lehet egymással összekötni. Felépíthetjük azonban a fémházat több lemezcsíkból is, amelyek egy­mástól távközzel vannak elhelyezve. A lemezcsíkok köl­csönös rögzítése ennél a kivitelnél egy vagy több fém­gyűrű segítségével történik, vagy magának a szerelvény szigetelőtestének révén biztosítható. Annak érdekében, hogy a kábelszerelvény környezeté­ben lehetőleg homogén villamos mező alakuljon ki, ajánlatos a fémházban levő hasítékot vagy hasítékokat legalábbis a fémház belső oldalán villamosán vezető elasztikus műanyaggal villamosán áthidalni. Ez előnyö­sen egy csőalakú, villamosán vezető réteg útján törté­nik. Amennyiben ez a réteg elegendő vastagságú és elasztikusán van kialakítva, akkor egyúttal a szigetelő­test külső rétegét is alkothatja és a fémházat beágyazás formájában befogadhatja. A csőalakú fémház azonban — különösen, ha villamosán vezető bélelőréteggel van összekötve — magába a szigetelőházba is be lehet ágyazva. Tekintettel a kedvezőtlen környezeti viszonyokra, ajánlatos a csőalakú fémház felületét korrózióvédelem­mel is ellátni. Ez történhet speciális korrózióvédő masz­­szával, vagy egyszerű műanyagréteg segítségével, mely adott esetben villamosán vezető is lehet. Számításba jöhet továbbá a csőalakú fémháznak a szigetelőtesttel való összeragasztása is, mégpedig valamilyen tapadást biztosító anyag segítségével. Ez adott esetben korrózió­­védő tulajdonságú is lehet. A kábelszerelvénynek a találmány szerinti kialakítása nem korlátozódik az átmenő tengelyű szerelvényekre. Ugyanígy szóba jöhetnek T-alakú kialakítások is, mint amilyenekre például a leágazási hüvelyeknél van szük­ség, vagy alkalmazhatók könyökalakú formák is, mint amilyenek a kábelnek elektromos készülékekkel — pél­dául transzformátorokkal — való csatlakoztatásánál szokásosak. A találmányt a továbbiakban annak néhány példa­­képpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részleteseb­ben ábráink segítségével, amelyek közül: — az 1. ábrán a kábelszerelvény egyik lehetséges kivi­teli alakja látható hosszmetszetben; — a 2. ábránkon az 1. ábra szerinti kiviteli alak elöl­­nézetét mutatjuk be; — a 3—-18. ábrákon a találmány szerint kivitelezett kábelszerelvényeknél alkalmazott különféle fémházat látunk; — a 19. ábra a kábelszerelvény egy további kiviteli változatát mutatja. Az 1. és 2. ábra, hivatkozással a 27 26 402 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsájtási iratból meg­ismert hüvelytestre, dugaszolóhüvely előállítására szol­gáló 1 összekötőszerelvényt mutat be, amely lényegileg szilikongumiból készült elasztikus 2 szigetelőtestből éa 6 fémházból áll. A 2 szigetelőtest átmenő furattal ren­delkezik a megfelelően elkészített kábelvégek bedugásá­­hoz. Középütt 3 árnyékolóhenger, míg a végeken villa­mosán vezető elasztikus anyagból készült 4 és 5 deflek­­tor van beágyazva. A 6 fémház csőszerűén van kialakít­va és a végei felől a közép felé haladó 7 hasítékokkal van ellátva. A 6 fémháznak mind a bal-, mind a jobboldalán négy-négy 7 hasíték található, melyek a 6 fémház kerü­lete mentén egyenletes osztással helyezkednek el. A 7 hasítékok által képezett lemezcsíkok közül az 1 össze­­kötőszerelvény mindkét végénél legalább egy kifelé meghosszabbított, annak érdekében, hogy ezen 8 meg­hosszabbításon a villamos összeköttetés az összekap­csolandó kábel ernyőjével megvalósítható legyen. A 6 fémház teljesen be van ágyazva a 2 szigetelőtest­be. Ehhez a 6 fémházat célszerű a 2 szigetelőtestbe való beágyazás előtt szilikongumiból álló villamosán szige­telő réteggel ellátni, amely a 2 szigetelőtest előállítása­kor szilárdan hozzátapad a 2 szigetelőtesthez. A 6 fémházat a 3. és 4. ábrán külön is bemutatjuk nézetben, valamint keresztmetszetben. Ezen ábrákon jól felismerhető, hogy a 7 hasítékok nem átmenő ki­alakításúak, hanem a 6 fémháznak kb. a közepénél 9 megszakítás van. Ez a 9 megszakítás a teljes szerelvény­rész csekélyebb nyúlású tartományában helyezkedik el, mivel a vezetéknek kb. a közepén elrendezett összekötési helye környezetében nincs szükség arra, hogy a 2 szige­telőtest nyomást gyakoroljon az összekötendő részre. Az 5. és 6. ábrán az előzőtől kissé eltérő alakú 10 fémház látható, amilyenek például transzformátorok duszolócsatlakozóinál használatosak. A 10 fémház kö­­nyökös kialakításának megfelelően a 11 hasítékok az egyik csőtengellyel, míg a 12 hasítékok a másik csőten­gellyel párhuzamosak. A könyökrész környezetében a 11 és 12 hasítékok meg vannak szakítva. Tekintettel a komplett szerelvényre, a villamosán vezető összekötés a csatlakoztatandó kábel és a villamos készülék között ezen a helyen történik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom