179891. lajstromszámú szabadalom • Univerzális ketrecegyüttes
5 179891 6 elem ráfüggesztett, fölbillenthető és róla le is vehető, célszerűen fölső részén rácsos, alsó részén tömör homloktaggal van ellátva, a ketrecegyüttes teherhordó részét képező kereszttartók, záró idomok és lábak, továbbá a térhatároló és térosztó szerepet betöltő homlokelemek, hátfalak, oldalfalak, válaszfalak, fenéktagok és homloktagok, valamint az adott esetben alkalmazott kiegészítő részek szállításra és készletezésre alkalmas egységcsomagokba vannak belefoglalva, az egységcsomagok göngyölegét pedig a ketrecek tartástechnológiai tartozékjait képező elemek, pl. ellető láda, pihenő lap, tojó fészek, tojásvédő lemez stb. kialakítására alkalmas és előnyösen ezek szabásmintájának előrajzolt vonalait magán viselő tartódoboz alkotja. A találmány szerinti univerzális ketrecegyüttes további ismérve lehet, hogy a hátfal keretébe, az oldalfal keretébe és adott esetben a válaszfal keretébe is alulról fölfelé ritkuló osztású rácsozat van beerősítve, míg a fenéktag és a homloktag célszerűen egyenletes osztású rácsozattal rendelkezik. A homlokelem kerete fölső hossztartóból, alsó hossztartóból és oszloprudakból van összeállítva, a fölső hossztartó közelében legalább egy közbenső hossztartó helyezkedik el, a fölső hossztartó és a közbenső hossztartó közé pedig távtartó betétek vannak beiktatva. A homlokelem oszloprúdjai a kereszttartók mellső-külső illesztő nyílásaiba beültethető alsó- és fölső nyúlvánnyal rendelkeznek. A homlokelem függőleges szimmetriatengelye közelében azt közrefogva egymástól kis távolságban a válaszfal csatlakozási helyét kijelölő két darab távtartó betét van. A hátfal kerete fölső hossztartóból, alsó hossztartóból és oszloprudakból van összeállítva, a fölső hossztartó közelében legalább két, a trágyalemez megtámasztására alkalmas közbenső hossztartó helyezkedik el, a fölső hossztartótól távolabb eső közbenső hossztartó és az alsó hossztartó közé pedig a hátfal függőleges szimmetriatengelye közelében azt közrefogva egymástól kis távolságban a válaszfal csatlakozási helyét kijelölő két darab járulékos oszloprúd van beiktatva. A hátfal oszloprúdjai a kereszttartók hátsó külső rögzítő nyílásaiba beültethető alsó- és fölső nyúlvánnyal rendelkeznek. Az oldalfal kerete fölső hossztartóból, alsó hossztartóból és oszloprudakból van összeállítva, az oszloprudak pedig a kereszttartók mellső és hátsó belső rögzítő nyílásaiba beültethető alsó- és fölső nyúlvánnyal rendelkeznek. A válaszfal kerete fölső hossztartóból, alsó hossztartóból és oszloprudakból van összeállítva, az oszloprudak a fenéktag rácsozatába beültethető alsó nyúlványnyal, a fölső hossztartó és az alsó hossztartó pedig az egy-egy a hátfal járulékos oszloprúdjai közé beültethető hátsó nyúlvánnyal vannak ellátva. A válaszfal fölső hossztartójának a homlokelem középső távtartó betétei közé beilleszthető akasztó kampója van. A fenéktag kerete elülső hossztartóból, hátsó hossztartóból és a rekeszegységek mélységi irányában kiterjedő összekötő rudakból van összeállítva, az elülső hossztartó közelében pedig adott esetben a homlokelem alsó hossztartójára ültethető közbenső hossztartó van elhelyezve. A fenéktag hátsó hossztartója a hátfalhoz csatlakozó, előnyösen annak hossztartójára ültethető, legalább két támasztó idommal rendelkezik. A homloktag tömör alsó homloklemezből és vele előnyösen közös egységet képező homlokrácsból van összeállítva. A homloklemez és a homlokrács pl. függesztő pálcákra való fölfűzés útján van egymással egyesítve, a függesztő pálcák a homlokelem közbenső hossztartójára akasztható füllel, valamint a fenéktaghoz kapcsolódó, előnyösen annak elülső hossztartója és közbenső hossztartója közé beilleszthető alsó nyúlvánnyal vannak ellátva. A függesztő pálca fölső részén a fül kiakadását meggátló szer, pl. rögzítő lemezke van elhelyezve. A rögzítő lemezke a függesztő pálcára elfordíthatóan és célszerűen elfordított helyzetében rögzíthetően van fölfűzve. A kereszttartó a rekeszegységek mélységi méretéhez igazodó hosszúságú, előnyösen sátortető alakú rúd, melynek végeibe a térhatároló és térosztó szerepet betöltő homlokelemek, hátfalak és oldalfalak összeépítését elősegítő csatlakozó idomok vannak beerősítve. A csatlakozó idomok egymással azonos kialakítású, a kereszttartók oldalnézetében célszerűen U-keresztmetszetű lemezkék, melyek szárai a kereszttartó alulról nézve konkáv részébe belenyúlnak, és azzal előnyösen hegesztés útján vannak összeerősítve. A csatlakozó idomok gerincei a kereszttartó alatt elhelyezkedő homlokelemek, hátfalak és oldalfalak rögzítésére alkalmas illesztő nyílásokkal vannak ellátva. A kereszttartó végei a kereszttartó fölött elhelyezkedő homlokelemek, hátfalak és oldalfalak rögzítésére alkalmas illesztő nyílásokkal vannak ellátva. A kereszttartónak a rekeszegységek belső teréhez közelebbi két illesztő nyílása a kereszttartó fölötti oldalfal oszloprúdjaniak két alsó nyúlványát befogadó, célszerűen körkeresztmetszetű furat, míg a belső tértől távolabbi két illesztő nyílás közül az elülső csatlakozó idomnál levő, a kereszttartó fölötti szomszédos rekeszegységekhez tartozó homlokelemek oszloprúdjainak két alsó nyúlványát befogadó hosszúkás lyuk, a hátsó csatlakozó idomnál levő pedig az ugyanazon két szomszédos rekeszegységhez tartozó hátfalak oszloprúdjainak két alsó nyúlványát befogadó hosszúkás lyuk. A csatlakozó idomoknak a rekeszegységek belső teréhez közelebbi két illesztő nyílása a kereszttartó alatti oldalfal oszloprúdjainak két fölső nyúlványát befogadó, célszerűen körkeresztmetszetű furat, míg a belső tértől távolabbi két nyílás közül az elülső csatlakozó idomé a kereszttartó alatti szomszédos rekeszegységekhez tartozó homlokelemek oszloprúdjainak két fölső nyúlványát befogadó hosszúkás lyuk, a hátsó csatlakozó idomé pedig az ugyanazon két szomszédos rekeszegységhez tartozó hátfalak oszloprúdjainak két fölső nyúlványát befogadó hosszúkás lyuk. A trágyalemeznek a ketrecegység mélységi irányában kiterjedő szélei a ketrecegységet közrefogó kereszttartók vízvető ereszt képező peremei alá nyúlnak. A trágyalemez homlokoldali széle mentén a homlokelem fölső hossztartójára, hátoldali széle mentén a hátfal közbenső hossztartóinak valamelyikére támaszkodik, és a ketrecegység alatt elhelyezkedő hátrafelé lejtő, fiók módjára eltávolítható tálcát képez. A fenéktag elülső hossztartója mentén a homlokelem alsó hossztartójára, a hátsó támasztó idomai útján pedig a hátfal alsó hossztartójára támaszkodik, és- a ketrecegység alatt elhelyezkedő, megközelítőleg vízszintes síkú, fiók módjára eltávolítható rácsot képez. A ketrecegységek közül a legfölső szinten elhelyezkedők egy-egy trágyalemezzel vannak lefedve, és adott esetben a ketrecegység mélységi irányában kiterjedő széleik mentén pl. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
