179887. lajstromszámú szabadalom • Érzékelő játék
magyar ÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179887 ? Bejelentés napja: 1980. VIII. 6. Módosítási elsőbbsége: 1981. VII. 17. (1952/80) Nemzetközi osztályozás: NSZOj A 63 H 33/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. III. 29. Megjelent: 1984. 111. 31. Feltalálók: Major András oki. vegyészmérnök, Majercsik Krisztina oki. gépészmérnök, Kelle Antal oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Műanyag- és Textilfeldolgozó Háziipari Termelő Szövetkezet, Budapest Érzékelő játék 1 A találmány tárgya érzékelő játék, emberi érzékszervek diagnosztikai vagy játékszerű ellenőrzésére és fejlesztésére. Az emberi érzékszervek vizsgálatára az orvosi diagnosztikában különféle módszerek ismeretesek. Ezek hát- 5 ránya az, hogy alkalmazásuk főként kisebb gyermekek esetében és klinikai körülmények között nehézkes vagy lehetetlen. Az ilyen esetekben egyébként szóbajöhető logikai és ügyességi játékok szinte kizárólag látásra építettek. 10 Ez egyben — a játékválaszték szempontjából — azt is jelenti, hogy a csökkentlátó vagy vak gyermekek részére alkalmas játékok köre korlátozott. A találmány feladata olyan, a látás feltétlen szükségességét kizáró megoldás kidolgozása, mely az emberi 15 érzékszervek működésének diagnosztizálására és játékszerű fejlesztésére-ellenőrzésére egyaránt alkalmas. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy legalább egy, célszerűen több emberi érzékszervre ható, előnyösen csoportonként azonos színű testekből 20 élló csoportból összeállított készlete van. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy azonos színű testekből összeállított csoport(ok) esetében a látás fontossága mellékessé válik, így ezeknél mint inger: a png, a tapintás, a súly, az illat és a hőérzet válik domi- 25 nánssá. A testek alakja és színe egyébként tetszőleges lehet, egy-egy csoporton belül azonosságuk lényeges a Megoldás rendeltetése és a kiválasztás helyességének előkése szempontjából. 30 Egy-egy csoporton belül legalább két-két, eltérő és/vagy azonos mértékű ingert okozó test van célszerűen, mert így az ingerek mértéke szerinti sorozatképzés és/vagy az azonos mértékű ingereket kiváltó testek kiválasztása egyaránt lehetséges. Az orvosi vizsgálat módszere és a lehetséges játékszabályok természetesen nem tárgyai bejelentésünknek. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra hangingért, a 2. ábra súlyingert, a 3. ábra illatingert, a 4. ábra tapintásingert, az 5. ábra hőingert keltő test félnézet-félmetszete. Az 1. ábrán bemutatott, hangingért keltő 1 test lényege az, hogy üregében a 2 betét(ek) szabadon van(nak) elrendezve, vagyis relatív elmozdulásuk — az 1 test rázása közben az 1 test falával ütközve mennyiségük és minőségük függvényében hangot keltenek. Az 1 test kocka, gömb, oszlop vagy henger, a 2 betét pedig sörét, kavics vagy műanyag granulátum lehet egyebek mellett. A 2. ábrán bemutatott, súlyingert keltő 3 test lényege az, hogy a 4 betétiek) rögzítettek, vagyis mennyiségük és minőségük függvényében más és más súlyt képviselnek. A 4 betét az ábra szerint a 3 test üregének falán van rögzítve, de ugyanúgy lehetséges az is, hogy a tömör 3 test anyagába van pl. fröccsöntve. Legtágabb értelmezés esetén viszont 4 betétnek az adott 3 test anyagát tekint-
