179867. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés magfizikai detektorok jeleinek formálására szolgáló szűrőkör megvalósítására
17‘W'7 J /ai -jol viszony). fovabbi /li'iiu’ a találmány s/ormti elrendezésnek. hogy a kapón bipoláris jel lénvcccseii kisebb talpszédcsscegcl ( tcloMasi idővel) rendelkezik, mint I t 'R (litloiciK ial.lv sceaisccevcl kapott bipoláris jel. A kapcsolási elrendezés blokkvázlatát az I. ábrán lai Itatjuk. \z ebb toko/.it city komplex póltt'párral rendel - kc/.o diliét «men'll«’ kin (másodfokú sáv szűréi). ti második pedie iz unipoláris o a bipoláris jelforma egyidejű előállu.isár I alkalm.iv v.mrokor. amely az unipolári' jel s/entponljál’ol másodfokú alulálcrev/td v/iiro. a bipolárív jel szempontjából pedig másodfokú sávs/üro. A komplex póluspárral rendelkező differenciál«' kor kapevolávi rajzát a 2. ábrán láthatjuk. A lenti hálózat átvitelopcrátora. amint az kiszámítható: l-j(s) ( I plqvT (p p’k|v:T- st I C, R| ahol v a differenciálás operátora, q . p C' í\ Ki ' K; T K|C|. A/ átsiteloperáiur komplex póluspárral pq rendelkezik, ha a tp p ) i| -] feltétel teljesül. IdoállaiHlo váltásakor ebben a fokozatban a C, ékoieáenzálorokal kell sáliam. Az unipoláris ev ;i bip >l.inv jelformáin fokozattól a à. ábrán láthatjuk. Az unipoláris lel a C, kondenzátoron jelenik meg. amely eip fes/tiltségkiivclou keresztül áll rendelkezésünkre. \z \, műveleti erősítő kimenőjele a c, kondenzátoron átfolyó árammal arányos. Mivel ez az áram arányos a C',-en leső feszültség differenciálhányadosával a bipoláris tel milláimenctc egybeesik az unipoláris iel maximumával. \( bemeneté virtuális löUlpont. a kapcsolás az unipoláris jel szempontj ibol cey másodfokú altilátercs/io szűréi, amelynek az átvucloperálor.i : R4 I l-sCst J . K, tp p2)qs2T2 ; st M ahol s a dilVereneiálás operátora, q c4 k4 _ . P O'» c, R, K. T R4C4. thhen a fokozatban az időállandó váltása a PÚ Cj. C4 kondenzátorok váltásával oldható meg. A bipoláris jel szempontjából az átvitclopcrálori (Kj(s)) F2(s)-ból kaphatjuk meg: H,(s) -sC4R6Fj(s) pqrR" Rj (p -p-)qs-T- ; a- . I Látható, hogy a bipoláris jel szempontjából az átviteloperátor másodfokú sávszűrő. A két szürőfokozat (a komplex póluspárral rendelkező dilTcrenciáló kör. valamint az unipoláris es a bipoláris jelformáló fokozat) összekapcsolódásával olyan szűrőkor jön léire a magfizikai detektorok jeleinek formálására. amelynek át vitcloparáiora az unipoláris jel szempontjából egy. az origóban levő zérussal, és két komplex póluspárral jellemezhető, bipoláris jel szempontjából pedig ezen kívül még egy. az origóban levő zérus jelenik meg az áivitclopenitorhan. A magfizikai detektorok jeleinek formálására szolgáló szűrőkor kapcsolási elrendezését tt* I. ábrán láthatjuk. Az elrendezés fél rcs/ee's«’ei'nl all .i t) f.itnptcv po páriái rendelkező dillcicik i.il< > keiből «■- az S iimpol. es bipoláris n’lloriiialo löki»/ dbi á \ k tpcsolasi vli■ ite/es ols.m. hogy i 11 k.enplev p.én-p.u r.il lendelke/' 5 dillérens iáin kor bemen, i i lelbenteneli pom. kímélnie pedn: ;iz S tnupol.iMs e bipolan. jcllormalo lokoz bemenetéhez esatlakoztk. \z S unipoláris és bipol.n jeltomiálo lókoz.I' '’ in kel kimenetiéi lendclkcz.o sz r«ikor. amelynek e s kimeneté ;iz iitiipokti is ui.i'i) :■ KJ shea inpsrláris jclk:. reuet. A 2. ábrán ,i 11 komplex p.<lttsjrárral rendelkező differenciáló kor kiviteli alakját kubaijuk. A kiviteli ako az A, műveleti etositot, az R>. R- ellenállásokat és C|. C. kondenzátorokul tartalmazza. A C, kondenzál': 15 egyik kapcsa a jellvcmeneti pont. másik kapcsa az R,. K. ellenállások közös ptvntjára csatlakozik. Az R, ellenállás másik kapcsa az A, műveleti erősítő invertálo ivmenetere. az. R, ellenállás másik kapcsa jvedig i/ s, mnseleli erősítő kimenetére csati.:ko/ik. A 0- konilenz i - 2b tor az A, műveleti erősítő inserlálo bemeneté es '-imenete közé van kötve. \z A, műveiéit erősítő nem mvcriáló beinencie a loldpoieneialra csatlakozik, kimeneté podiga jelkimeneti pom. \ à. ábrán az S unipoláris és bipoláris jelformái«' loko- 25 /at kiviteli alakját adtuk meg. fiz ;. kivi,éli alak az A:. A; nr.iveleli erősítői, a K fes/ultségki'.eiot. az R,. R4, R,. R,. ellenállásokat w i C,. knnjcn/álniokn i.irtalmi//1. A/ Rt ellenállás egyik kapcsa a jclhcmcnv!pom. másik kapcsa az R4 ellenállás és a ( , Kondenzál«e 30 közös pontjával egynii az A. nuiveleii erősítő invert.ilo bcmcncicrc es itlakozik. Az. \. műveleti ero-iio nemin' crl.d" bemenele a foldpoicnciáh a van kőivé. kimeneté iv.hr a ( , kondenzátor másik kapcsa valamim .,/ R. ellenállás egyik verőre csatlakozik. Az R, C' az R, 35 ellenállás kb/ös ponija pevlig egy részt a K les/nhségkövet«' bemenőiére má'res/t a ( 4 kondenzátor ervik kapcsára csatlakozik. \ (', kondenzátor másik kapcsa az A, műveleti erősítő nivelláló bemenetére van kötve. Az «,. ellenállás az A, műveleti erősítő kimeneté és m- 40 vénáiéi hemenete ko/é van kötve. Az A, műveleti erősítő nemin .citáló bemeneté a földpoteneiálr.a csatlakozik. A K iesz'iltségköveni kimeneté az unipoláris jelkimenei. az A, műveleti erősítő kimeneté pedig a bipoláris jelkimonct. 45 ■SztilHiiluhtii n’en vfumínk SO I. Kapcsolási elrendezés magfizikai detektorok jeleinek formálására szolgáló szűrőkor mcgvaléisitásár.i. azzal jellemezve. h«igv egy komplex póluspárral rendelkező differenciáiéi k«ir (Dl hemenete a jclhcmcncli pont. kimeneté pedig egy unipoláris és bipoláris jelformáló lo- S5 kozat (B) bemenetére csatlakozik, amelynek kimenetel az unipoláriscs bipolárisjelkimenetek I Lábra). 2. Az I. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kisttelt alakja, azzal jellemezve, hogy egy kondenzátor <C,) egyik kapcsa a jelbemeneti pont. másik kapcsa két ellcnállás t R,. R.l ko/.ós pontjára csatlakozik, az egyik ellenállás f Rj> másik kapcsa egy műveleti erősítő (A, i mvertáló bemenetére a rrtáwdik ellenállás (R,t másik kapcsa a műveleti erősítő J.\,t kimenetére, cgy másik kondenzátor iC;> pedig a műveleti erősítő <A,I mvcnálo hemenete c- kimenete k«vzc van kötve, a tniivclcti erősítő