179867. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés magfizikai detektorok jeleinek formálására szolgáló szűrőkör megvalósítására

SZABADALMI 179867 MAGYAR i PKOZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALALMANY .yt Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: 1980. V. 28. ( I334/S­NSZOj Közzététel napja: 1982. III. 29. II 03 II 7/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. I eltalálok: Szabadalmas: ilr. Bibok György \ illamosniérnök. Debrecen MTA Atommai; Kutató Intézete. ilr. Gál János fizikus. Debrecen Debrecen Kapcsolási elrendezés magfizikai detektorok jeleinek formálására szolgáló szűrőkor I A magfizikai detektorok különösen a felvezető detektorok által szolgáltatott impulzusok általában közvetlenül nem használhatók amplitúdó mérés céljaira, azokat erősíteni és formálni kell. A formálás egyik fel­adata a lehető legkisebb zaj jel viszony biztosítása. S másrészt olyan impulzusalak létrehozása, amely egysze­rűen cs pontosan mérhető az amplitúdó mérő berende­zések segítségével. A legegyszerűbb formálási technika az egyszeres CR differenciálás és egyszeres RC integrálás együttes használata, finnek az egyszerű formálásnak a 10 hátránya az elérhető zaj jel viszony kedvezőtlen értéke. A zaj jel viszony csökkenthető az integrálások számá­nak a növelésével, de érdemleges csökkentéshez viszony­lag nagy számú integrálásra van szükség. Ezzel kapcso­latban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a forrná- 15 tő időállandó nagysága nem lehet egy fix érték, hanem azt a különböző mérési körülményektől függően váltani kell, azaz ha nagy az integráló körök száma egyidejűleg nagy számú alkatrészt kell kapcsolni. Ez amellett, hogy bonyolult megvalósítást jelent, a megbízhatóságot is 30 csökkenti. Fairstein és Hahn [E. Fairstein. J. Hahn, Nucleonics 23. No. 7, 56 (July, 1965). Nucleonics 23. No. 9. 81 (Sept. 1965), Nucleonics 23. No. II. SO (Nov. 1965). Nucleonics24. No. 1,54 (Jan. 1966). Nucleonics 24. No. 25 3, 68 (Mar. 1966)} kimutatták, hogy az egyszerű RC integrálás helyett előnyösebben alkalmazhatók komplex póluspárral rendelkező aluláicresztó szűrők, mivel eb­ben az esetben időállandó váltásakor fcb. fele annyi számú alkatrészt kell kapcsolni, mint jel—zaj viszony 30 megvalósítására szempontjából egyenértékű, hagyományos integráló körök sorba kapcsolásával megvalósított szűrőkörökncl. A gyakorlatban két komplex póluspárral rendelkező aluláteresztő szúrót szokás sorbukapcsolni egy db CR differenciáló körrel. Ezeknél az alulátcrcsztö szűröknél egy adott időállandó beállítására két elem (pl. kapa­citás) megválasztása szükséges. így a fenti elrendezés esetén időállandó váltásakor öt alkatrész egyidejű váltá­sára van szükség. A gyakorlatban az unipoláris jel mel­lett bipoláris jeleket is alkalmaznak, és a szürőkörök kialakítása olyan, hogy mindkét jel egyidejűleg rendel­kezésre áll. A bipoláris jel a legegyszerűbb esetben az. unipoláris jel CR szürökörrel történő differenciálásával állítható elő. Az ily módon előállított bipoláris jel nulla átmenete mindig később következik be, mint az unipo­láris jel maximuma. A gyakorlatban célszerűbb lenne olyan megoldás, amikor az unipoláris jel maximuma és a bipoláris jel nulla átmenete egyidejű, mivel ebben az esetben a bipoláris jel nullátmcnctc felhasználható az unipoláris jel maximumának a kijelölésére. Abban az esetben, ha a bipoláris jelet is elő akarjuk állítani az uni­poláris jel mellett, akkor időállandó váltásakor legalább hat alkatreszt kell egyidejűleg váltani. Jelen találmány az unipoláris és a bipoláris jel elő­állítására egy olyan elrendezést javasol, amelynél mind­össze négy alkatrész egyidejű váltására van szükség, ki­alakítása biztosítja, hogy az unipoláris jel maximuma és a bipoláris jel nulla átmenete egy időben következik be, cs emelteit megtartja az előzőekben ismertetett elren­dezés előnyös tulajdonságait (imputais szimmetria.

Next

/
Oldalképek
Tartalom